Kápolnásfalu
| Kápolnásfalu (Căpâlnița) | |
 |
|
| Kápolnásfalu, háttérben a Központi-Hargita vulkáni hegyei a Csicsói-Hargitával (1755 m) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | - |
| Polgármester | Benedek László, 2008[1] |
| Irányítószám | 537030 |
| Népesség | |
| Népesség | 1983 fő (2002)[2] +/- |
| Magyar lakosság | 1968 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,50 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Kápolnásfalu (1899-ig Kápolnás-Oláhfalu, románul Căpâlnița): falu Romániában Hargita megyében
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kápolnásfalu a Központi-Hargita hegység délnyugati előterében, a Nagy-Homoród és Kis-Homoród folyók vízválasztóján, a 13 A. műút mentén, Székelyudvarhelytől 22, Csíkszeredától 30 km-re fekszik. A település tengerszint feletti magassága 875 m.
Első hivatalos írásos emlék az 1722 -ből származó csonka anyakönyv. A terület már a XI-XII. században lakott hely volt. Ezt igazolja a Gyulafehérvári Püspökség levéltárában lévő irat, mely szerint a község 3 aranyat és 60 tízes adót fizetett.
A következő századokban sehol sem találunk feljegyzést, azonban annyi bizonyos, hogy a 150 éves török pusztítás és a protestantizmus terjedésekor a község sok nehéz napot élt át. Fekvésénél fogva, sokszor került portyázó hadak, később az erdélyi fejedelmek átkelő vagy gyülekező csapatainak útjába, akik állandóan zaklatták, zsarolták az itteni lakosságot.[forrás?] Emiatt a fejlődésnek indult község elpusztult.
Istvánfy plébános 1724-ből származó "Monográfiája" leírja, hogy a falut Bocskay István (1604) telepíti vissza, főleg Csíkból, Gyergyóból, Háromszékről hoz családokat. A község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről állítólag nevét is kapta, helyében 1797-ben épült a mai templom. 1721 május 13-án XII. Kelemen pápa a Kápolnásfalvi kápolna (templom) javára búcsut engedélyez Szent Péter &e Szent Pál tiszteletére. 1844-45-ben építette a község a temetői kis kápolnát a Szentkereszt felmagasztalására, ezt a napot máig is ünneplik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét a falu keleti határában 870 m magasan álló, 1710-ben épített kápolnáról kapta.
Története [szerkesztés]
1567-ben Másijk Olahfalu néven említik. Neve a törzskönyvezésig Kisoláhfalu volt, 1876 előtt Oláhfalu város részét képezte a későbbi Szentegyházasfaluval együtt. A falu a Csíkszereda-Székelyudvarhely műúttól a hegyek lábáig nyúlik fel, lakói nagyrészt fakitermelésből, fakereskedelemből élnek. 1968-ig ide tartozott Homoródfürdő területe. A Hargita Kereszthegynek nevezett csúcsán 1622-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna állott, melynek alapjait Orbán Balázs megtalálta. 1910-ben 1877 lakosa volt. 1992-ben 2119 lakosából 2114 magyar és 5 román volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1797 és 1800 között épült.
72 fotó Kápolnásfaluról: [1]
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1927. december 30-án Lőrincz Ernő magyar munkajogász és magyar jogtörténész.
- Itt született 1942. július 1-én Kovácsné József Magda magyar nyelvész, újságíró, szerkesztő.
Források [szerkesztés]
- ↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
Kápolnásfalu hivatalos honlapja: http://www.kapolnasfalu.ro/hu/index.html
