Kápolnásfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kápolnásfalu (Căpâlnița)
Kapolnasfalu.jpg
Kápolnásfalu, háttérben a Központi-Hargita vulkáni hegyei a Csicsói-Hargitával (1755 m)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang község
Beosztott falvak -
Polgármester Benedek László, 2008[1]
Irányítószám 537030
SIRUTA-kód 83972
Népesség
Népesség 2026 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 1925 (2011)
Földrajzi adatok
Terület 26,50 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kápolnásfalu  (Románia)
Kápolnásfalu
Kápolnásfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 21′ 25″, k. h. 25° 30′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 25″, k. h. 25° 30′ 38″
Kápolnásfalu környéke 1764 és 1785 között

Kápolnásfalu (1899-ig Kápolnás-Oláhfalu, románul Căpâlnița): falu Romániában Hargita megyében

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kápolnásfalu a Központi-Hargita hegység délnyugati előterében, a Nagy-Homoród és Kis-Homoród folyók vízválasztóján, a 13 A. műút mentén, Székelyudvarhelytől 22, Csíkszeredától 30 km-re fekszik. A település tengerszint feletti magassága 875 m.

Első hivatalos írásos emlék az 1722 -ből származó csonka anyakönyv. A terület már a XI-XII. században lakott hely volt. Ezt igazolja a Gyulafehérvári Püspökség levéltárában lévő irat, mely szerint a község 3 aranyat és 60 tízes adót fizetett.

A következő századokban sehol sem találunk feljegyzést, azonban annyi bizonyos, hogy a 150 éves török pusztítás és a protestantizmus terjedésekor a község sok nehéz napot élt át. Fekvésénél fogva, sokszor került portyázó hadak, később az erdélyi fejedelmek átkelő vagy gyülekező csapatainak útjába, akik állandóan zaklatták, zsarolták az itteni lakosságot.[forrás?] Emiatt a fejlődésnek indult község elpusztult.

Istvánfy plébános 1724-ből származó "Monográfiája" leírja, hogy a falut Bocskay István (1604) telepíti vissza, főleg Csíkból, Gyergyóból, Háromszékről hoz családokat. A község legelső kápolnája 1710-ben épült, amiről állítólag nevét is kapta, helyében 1797-ben épült a mai templom. 1721 május 13-án XII. Kelemen pápa a Kápolnásfalvi kápolna (templom) javára búcsut engedélyez Szent Péter &e Szent Pál tiszteletére. 1844-45-ben építette a község a temetői kis kápolnát a Szentkereszt felmagasztalására, ezt a napot máig is ünneplik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a falu keleti határában 870 m magasan álló, 1710-ben épített kápolnáról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1567-ben Másijk Olahfalu néven említik. Neve a törzskönyvezésig Kisoláhfalu volt, 1876 előtt Oláhfalu város részét képezte a későbbi Szentegyházasfaluval együtt. A falu a Csíkszereda-Székelyudvarhely műúttól a hegyek lábáig nyúlik fel, lakói nagyrészt fakitermelésből, fakereskedelemből élnek. 1968-ig ide tartozott Homoródfürdő területe. A Hargita Kereszthegynek nevezett csúcsán 1622-ben Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna állott, melynek alapjait Orbán Balázs megtalálta. 1910-ben 1877 lakosa volt. 1992-ben 2119 lakosából 2114 magyar és 5 román volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

72 fotó Kápolnásfaluról: [1]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kápolnásfalu hivatalos honlapja: http://www.kapolnasfalu.ro/hu/index.html