Gyergyóalfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyergyóalfalu (Joseni)
Alfalujpg.jpg
Gyergyóalfalu címere
Gyergyóalfalu címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Beosztott falvak Borzont, Bucsin
Polgármester Gáll Szabolcs
Irányítószám 537130
Körzethívószám 0266
SIRUTA-kód 84567
Népesség
Népesség 4749 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 4770
Község népessége 5536 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 742 m
Terület 22,401 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyergyóalfalu (Románia)
Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 25° 30′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 25° 30′ 14″
Gyergyóalfalu weboldala

Gyergyóalfalu (románul: Joseni, korábban Alfalău, németül Untersdorf) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik, Borzont és Bucsin tartozik hozzá. Átszeli a Békény patak, amely a falu határánál a Maros folyóba ömlik. A falu az ország leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30°C alatti hideget.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyergyóalfalu keletkezésének idejét és elnevezésének eredetét mind a mai napig nem sikerült pontosan tisztázni sem irásos , sem más bizonyítékok segítségével. Első irásos említése viszonylag későn, az 1567. évi 25 dénáros dézsmajegyzékben fordul elő. Ebben Alfalu 44 portával szerepel. Az 1332. és 1337-es évekre vonatkozó pápai tizedjegyzékben azonban nem a gyergyói települések elnevezései,hanem a tizedet fizető papok nevei vannak feltüntetve. Az írásos bizonyítékok hiányában is megállapítható, hogy a falu jóval 1200 előtt keletkezhetett, hiszen templomkapujának feliratán szerepel az 1213-as év. Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a pünkösdi csíksomlyói búcsút, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A más településekről csatlakozók megadták a gyergyóalfalviaknak azt az előjogot, hogy mindig ők álljanak a búcsús körmenet élén, hiszen az ő papjuknak köszönhetően maradt katolikus Csík és Gyergyó vidéke. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája és liceumja van. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 4957 lakossal büszkélkedhet.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad.
  • A templomtól jobbra és balra park van, ahol István pap szobra látható.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képek Gyergyóalfaluról a www.erdely-szep.hu honlapon [1]

Népességi adatok, a 2002-es népszámlálás alapján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]