Sövér Elek

Sövér Elek (Gyergyóalfalu, 1937. július 25. – Csíkszereda, 1982. május 7.) romániai magyar festőművész, grafikus.

Életpályája

„A nagy mester, Nagy István utódjának tartottuk, mivel – akárcsak ő – szinte önmagával viaskodott, amikor rajzolt, vonalai és színei úgy ölelkeztek képein, mint a Hargita hegyei és völgyei. Alkotásaiban szinte kilép önmagából, a nappal világosságában, az est szürkületében barangol a mezőkön, a hegyeken, s keresi és találja meg az utat az emberekhez.”

Nicolae Bucur

Középiskolai tanulmányait a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában végezte 1955-ben, ahol Barabás István, Bordi András, Piskolti Gábor és Nagy Pál voltak a tanárai. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán szerzett oklevelet, Kádár Tibor és Feler Petru tanítványaként.

A főiskola elvégzése után 1961-ben Aradra helyezték ki rajztanárnak. 1962 és 1970 között szülőfalujában tanított, majd 1970-től Csíkszeredában folytatta tanári pályáját. 1973-tól 1981-ig a csíkszeredai Zene- és Képzőművészeti Iskola igazgatója volt.

Tájképeket és portrékat festett, különböző életképeket jelenített meg alkotásaiban. Nagy Istvánt tekintette eszményképének. Pályája kezdetén expresszionista grafikával próbálkozott, merész gesztusokkal, kifejező színhatással jelenítette meg a Székelyföld tájait, emberi típusait.

1962-től tartományi, később megyei képzőművészeti tárlatokon vett részt. Első egyéni kiállítására 1966-ban került sor Gyergyóalfaluban. Számos erdélyi csoportos és egyéni kiállításon, valamint Bukarestben is bemutatta munkáit. Festményei eljutottak külföldre is, többek között 1974-ben New Yorkban állították ki alkotásait egy csoportos kiállításon.

1967-ben Magyarországon, 1972-ben a Szovjetunióban tett tanulmányutat. Éveken át résztvevője volt a gyergyószárhegyi képzőművészeti alkotótábornak; négy olajképet és egy akvarellt hagyott a tábor gyűjteményében. Köztük található életműve két legkimagaslóbb alkotása, a Kék ruhás lány akvarellje és a Tatárok hídja.

1968-tól a Képzőművészeti Alap tagja és a Képzőművészek Országos Szövetségének tagjelöltje. Monumentális alkotásai láthatók a csíkszeredai Fenyő szállodában és a gyergyócsomafalvi művelődési otthonban.

1982. május 7-én hunyt el Csíkszeredában. Szülőfalujában, Gyergyóalfaluban helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

„Alkotásaid döbbenetként hatottak, bármilyen műfajról is szóltak: tájképek, portrék, kompozíciók vagy pasztellkrétával készült sorozatokkal találtuk szembe magunkat. Te voltál az igazi lokálpatrióta, büszkén viselve sorsodat, hittel hirdetve ennek minden igazát. Munkáid igazolják-bizonyítják Festőhited hiteles igazát.”

Márton Árpád

A Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceumban 2002. március 14-én az Iskolanapokon szervezett ünnepségsorozat keretében volt igazgatójukra emlékeztek a tanárok és diákok. Születésének hatvanötödik és halálának huszadik évfordulója alkalmával az iskola falán emlékplakettet helyeztek el. Megemlékező beszédet mondott Imecs László tanár, ugyanakkor emlékkiállítást szerveztek a Golden Gallery kiállítótermében.

Születése hetvenedik és halála huszonötödik évfordulója alkalmából, 2007. augusztus 6-án a Csíkszeredai Városnapok keretében került sor az életművét bemutató kiállításra a Csíki Székely Múzeumban. Munkásságát Márton Árpád festőművész méltatta.

Gyergyóalfaluban a szakközépiskola és a művelődési ház viseli nevét, szülőházán márványtábla őrzi emlékét. 2002. március 14-én emlékplakettet helyeztek el a Csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum falán. 2002. május 10-én Gyergyóalfaluban emlékszobát avattak a fiatalon elhunyt festőművész tiszteletére.

Főbb művei

• Ablakban
• Alfalvi földműves
• Alfalvi táj
• Alkonyat
• Alkonyat Alfaluban
• Apám
• Anyám
• Arckép
• Baktai táj
• Balázs József
• Benke András
• Betegágyon
• Bucsin
• Bucsin-tető
• Csenge
• Csűr
• Évszakok
• Fagyott föld
• Feleségem, Judit
• Ilike
• Judit
• Karda család portréi
• Karda Emese
• Kék ruhás lány
• Kendős öregasszony
• Kincses Emese
• Leányarckép
• Mama
• Mari néni
• Marosfő
• Marosfői táj
• Mezőn
• A mi városnegyedünk
• Pihenés
• Pityókaszedés
• Orbán Gyula
• Önackép
• Öregasszony
• Öregember
• Szereplők
• Tatárok hídja
• Tájkép
• Tamás bácsi
• Téli reggel
• Út
• Úz völgye
• Várakozás
• Vorzsák
• Zsolt fiam
• Zsuzsi

Köztéri művei

• 1976 Fenyő Szálló Csíkszereda
• 1976 Művelődési Otthon Gyergyócsomafalva

Kiállítások

Egyéni kiállítások

• 1966 Gyergószentmiklós
• 1973 Kézdivásárhely
• 1973 Székelyudvarhely
• 1976 Csíkszereda
• 1978 Kolozsvár
• 1979 Csíkszereda
• 1981 Csíkszereda
• 1983 Csíkszereda
• 2002 Csíkszereda
• 2002 Gyergyóalfalu
• 2007 Csíkszereda
• 2007 Gyergyóalfalu

Csoportos kiállítások

• 1962 Marosvásárhely
• 1968 Bukarest
• 1968 Marosvásárhely
• 1971 Csíkszereda
• 1974 New York
• 1977 Kovászna
• 1978 Kolozsvár

Források

• Dr. Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona 2. kötet. Budapest, 1997.
• Zöld Lajos: A víz szalad, a kő marad. Csíkszereda, 1999.
• Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
• Sövér Elekre emlékeztek Gyergyóalfaluban. In Hargita Népe, 2002. május 13.
• Sövér Elek emlékkiállítás. In: Hargita Népe . 2002. március 15.
• Sövér Elek 1937-1987. Szerkesztette: Kozma Mária. Csíkszereda, 2007.

További irodalom

• Székely János: Egy rögeszme genezise. Bukarest, 1978.
• Nagy Z.: A hűség ereje. In: Korunk, 1984/2

Külső hivatkozások

• Csíki Székely Múzeum
• [1]
• Gyergyóalfalu
• Tankönyvtár
• Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája