Bukarest

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. július 18.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 44° 23′ k. h. 26° 10′44.3833333333, 26.1666666667

Bukarest (Bucureşti)

Bukarest címere

Bukarest zászlaja

Közigazgatás

Ország

Románia

Megye

Bukarest

Polgármester

Sorin Oprescu

Népesség

1 931 838 fő (2007) +/-

Népsűrűség

8111 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

60-90 m

Terület

228 km²

Időzóna

EET, UTC+2

Elhelyezkedése

Bukarest

é. sz. 44° 23′ k. h. 26° 10′

Bukarest weboldala

Bukarest (románul Bucureşti) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja.

Tartalomjegyzék

1 Fekvés
2 Története
- 2.1 Építkezések N. Ceauşescu diktatúrája idején
3 Címerek
4 Lakosság
- 4.1 Magyar közösség
5 Oktatás
6 Testvérvárosai
7 Események
8 Kultúra
- 8.1 Múzeumok
9 Képek
10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvés

A Román-alföld közepén fekszik, a Colentina és Dâmboviţa-folyóknál.

[szerkesztés] Története

A legenda szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította, bár sokkal valószínűbb, hogy Öreg Mircse havasalföldi fejedelem rakta le az alapjait a törökök elleni egyik sikeres csatája után. Bukarest román nevének (Bucureşti) elemei a román "bucurie" (boldogság) és "-esti" (településnév-képző, az -escu többesszáma) szavak.

Hivatalos dokumentumok először 1459 szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Ţepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát.

Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült a Curtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült a Biserica Domneasca (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei. Mindkettő számottevően megrongálódott a XVII-XVIII századi törökjárások, földrengések, tűzvészek során; az udvar romjaiban jelenleg múzeum működik, a templomot többször újjáépítették és jelenleg a város legrégebbi épületeként tartják számon.

Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak (1661), megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domneasca-t (Fejedelmi Iskola, 1694) és felépült a Palatul Mogosoaia (Mogosoaia palota, 1698), ahol ma a Brâncoveanu-múzeum található.

Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Colţea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost talál a népszámlálás, 1831-ben ez megduplázodik. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a Cismigiu Park.

Miután 1916 augusztusában Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, az osztrák-magyar és német csapatok december 6-án elfoglalják Bukarestet. 1918 tavaszán Románia különbékét kér, és köt. A II. világháborúban a város nem került ostrom alá, így kevesebbet szenvedett, a szovjet csapatok a román átállás miatt ellenállás nélkül szállhatták meg.

[szerkesztés] Építkezések N. Ceauşescu diktatúrája idején

A hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Bukarest belvárosának ötszáz hektárját eldózeroltatta (az emberiség történelmében feljegyzett legnagyobb méretű, békeidő-beli városrombolás), hogy helyébe észak-koreai mintára a rendszerének kedves szocialista realista stílusúnak nevezett, de valójában neoklasszicista új városközpontot építsen.

A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, más elnevezéssel a Nép Háza (Casa Poporului), jelenleg a Parlament Palotája, melyet Ceauşescu saját rezidenciájának szánt. Jelenleg ez az épület ad otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guiness rekordok könyve is jegyzi: ez a világon a második legnagyobb épület, a Pentagon után, 330.000 m2 alapterületű. A palotától a párizsi Champs Elysées-nél is szélesebb sugárút (Victoria Socialismului, jelenleg Bulevardul Unirii) indul keleti irányba, az ennek mentén felhúzott panelekbe a pártállami elit költözhetett.

A forradalom kitörése miatt számos grandomán épület-kezdemény befejezetlenül maradt és jelenleg is üresen áll (Nemzeti Könyvtár, Ifjúsági Ház, Szocializmus Múzeuma / Rádió Ház, piac-komplexumok stb).

Bővebben: Bukarest megszállása

[szerkesztés] Címerek

Címer 1868

Címer 1970-1989

Jelenlegi címer

[szerkesztés] Lakosság

A városnak 2006-ban 2,3 millió lakosa volt. A népességnövekedés -0,7%. 11,6%-a a lakosságnak 15 év alatti, 5,9%-a 75 év feletti. Nemzetiség szerint a lakosság 97%-a román, 1,4%-a roma, 0,3%-a magyar, 0,5% egyéb.

[szerkesztés] Magyar közösség

A bukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 fő, de becslések szerint létszámuk tíz-húszezer főre tehető, ezen felül több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró dolgozik itt. A városban működik a magyar tannyelvű Ady Endre Líceum (régi nevén 33-as Iskola); az egyetemen hungarológiai tanszék is működik. Itt jelenik meg az Új Magyar Szó c. napilap, illetve a Bukaresti Közlöny. Az RTV heti 5 órás magyar műsort készít, a Bukaresti Rádió napi egy órás magyar adást sugároz. A magyar kultúra terjesztését a Magyar Kulturális Központ, illetve a Petőfi Ház is biztosítja. Magyar amatőr színjátszók is működnek, Petőfi Színkör néven. A Bărăţia római katolikus templomban heti kétszer magyarul miséznek. Bukarest 2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.

[szerkesztés] Oktatás

Piata Universitatii (Egyetem Tér)

Bukarestben számos állami vagy magán felsőoktatási intézmény van. A képzési kínálat teljesnek mondható.

[szerkesztés] Testvérvárosai

[szerkesztés] Események

A bukaresti Bulevardul Unirii (Egyesülés útja) Mintája a párizsi Champs Elysee

A parlament épülete este

1459 Először említik hivatalos dokumentumban Bukarestet
1465 Radu cel Frumos fejedelem rezidenciája lett
1659 Gheorghe Ghica Havasalföld fővárosává tette
1661 Megjelentek az első kövezett utak
1808 Megnyílt a Hanul lui Manuc fogadó, itt írják alá 1812-ben a török–orosz paktumot.
1869 Megnyílt az első vasúti pályaudvar (Gara Filaret)
1872 Üzembe helyezték az első villamost
1912 Megnyílt a Băneasa (ma Aurel Vlaicu) repülőtér
1916 A német hadsereg elfoglalja a várost és csak két év mulva hagyja el.
1922 Megépült a Diadalív (Arcul de Triumf)
1929 Elindul az első rendszeres rádióadás
1936 Elkészült a Herastrau Park mintegy 187 ha. területen, mellette pedig a Falumúzeum, a világ első etnográfiai múzeumainak egyike
1944 A II. világháborúból való kiugrás után a román csapatok megtisztitják a várost a német csapatoktól. Helyükre szovjetek érkeznek, akik csak 1958-ban hagyják el az ország területét.
1954 Megnyílt a Román Operaház
1956 Szilveszterkor sugározták az első román tévéadást
1956-os bukaresti diákmegmozdulások
1968 Megnyílt az Otopeni (ma Henri Coandă) repülőtér
1977 A Richter-skálán 7,2 fokozatú földrengés elpusztította a főváros történelmi központjának nagy részét
1979 Megépült az első metróvonal

[szerkesztés] Kultúra

Falumúzeum Bukarestben

[szerkesztés] Múzeumok

Bukarest múzeumainak listája

[szerkesztés] Képek

Casa Presei Libere (Szabad Sajtó Háza)	Hanul lui Manuc (Manuc fogadója)	Parlament bentről	Sofitel és World Trade Center
Creţulescu palota	Parlament	Cercul Militar (Katonai Kör)	BNR (Román Nemzeti Bank)
Palatul Patriarhiei (Pátriárka palotája)	Ştirbei Vodă Sugárút, háttérben a Rádió Ház	Cişmigiu Park	Stavropoleos kolostor