Bukarest
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Bukarest (Bucureşti) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Megye | Bukarest | ||
| Polgármester | Sorin Oprescu | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1 931 838 fő (2007) +/- | ||
| Népsűrűség | 8111 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 60-90 m | ||
| Terület | 228 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Bukarest weboldala | |||
Bukarest (románul Bucureşti) Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvés
A Román-alföld közepén fekszik, a Colentina és Dâmboviţa-folyóknál.
[szerkesztés] Története
A legenda szerint Bukarestet egy Bucur nevű pásztor alapította, bár sokkal valószínűbb, hogy Öreg Mircse havasalföldi fejedelem rakta le az alapjait a törökök elleni egyik sikeres csatája után. Bukarest román nevének (Bucureşti) elemei a román "bucurie" (boldogság) és "-esti" (településnév-képző, az -escu többesszáma) szavak.
Hivatalos dokumentumok először 1459 szeptember 20-án említik, nevezetesen egy Vlad Ţepes fejedelem által aláírt dokumentum erősít meg javaiban egy bukaresti gazdát.
Mircea Ciobanu megrendelésére 1558 és 1559 között újjáépült a Curtea Veche (Régi Fejedelmi Udvar) és megépült a Biserica Domneasca (Fejedelmi Templom), Bukarest első jelentősebb építményei. Mindkettő számottevően megrongálódott a XVII-XVIII századi törökjárások, földrengések, tűzvészek során; az udvar romjaiban jelenleg múzeum működik, a templomot többször újjáépítették és jelenleg a város legrégebbi épületeként tartják számon.
Fővárosként először 1659-ben említik, Gheorghe Ghica uralkodása alatt, ekkor kezdődik a város igazi fejlődése. Megjelentek az első kövezett utak (1661), megalapították az első felsőoktatási intézményt, az Academia Domneasca-t (Fejedelmi Iskola, 1694) és felépült a Palatul Mogosoaia (Mogosoaia palota, 1698), ahol ma a Brâncoveanu-múzeum található.
Mihai Cantacuzino támogatásával 1704-ben megépült a Colţea kórház. Rövid időn belül Bukarestet is ellepik a mesterek, létrejönnek az első céhek. Míg 1798-ban még csak 30 030 lakost talál a népszámlálás, 1831-ben ez megduplázodik. Megjelennek az első közérdekű építmények, mint a Nemzeti Színház és a Cismigiu Park.
Miután 1916 augusztusában Románia hadat üzent a központi hatalmaknak, az osztrák-magyar és német csapatok december 6-án elfoglalják Bukarestet. 1918 tavaszán Románia különbékét kér, és köt. A II. világháborúban a város nem került ostrom alá, így kevesebbet szenvedett, a szovjet csapatok a román átállás miatt ellenállás nélkül szállhatták meg.
[szerkesztés] Építkezések N. Ceauşescu diktatúrája idején
A hírhedt román diktátor szívügyének tekintette a főváros arculatának átformálását. Bukarest belvárosának ötszáz hektárját eldózeroltatta (az emberiség történelmében feljegyzett legnagyobb méretű, békeidő-beli városrombolás), hogy helyébe észak-koreai mintára a rendszerének kedves szocialista realista stílusúnak nevezett, de valójában neoklasszicista új városközpontot építsen.
A város közepén mesterséges dombon épült fel a gigantikus Köztársasági Palota, más elnevezéssel a Nép Háza (Casa Poporului), jelenleg a Parlament Palotája, melyet Ceauşescu saját rezidenciájának szánt. Jelenleg ez az épület ad otthont a Képviselőháznak, a Szenátusnak és az Alkotmánybíróságnak. Az épületet a Guiness rekordok könyve is jegyzi: ez a világon a második legnagyobb épület, a Pentagon után, 330.000 m2 alapterületű. A palotától a párizsi Champs Elysées-nél is szélesebb sugárút (Victoria Socialismului, jelenleg Bulevardul Unirii) indul keleti irányba, az ennek mentén felhúzott panelekbe a pártállami elit költözhetett.
A forradalom kitörése miatt számos grandomán épület-kezdemény befejezetlenül maradt és jelenleg is üresen áll (Nemzeti Könyvtár, Ifjúsági Ház, Szocializmus Múzeuma / Rádió Ház, piac-komplexumok stb).
[szerkesztés] Címerek
[szerkesztés] Lakosság
A városnak 2006-ban 2,3 millió lakosa volt. A népességnövekedés -0,7%. 11,6%-a a lakosságnak 15 év alatti, 5,9%-a 75 év feletti. Nemzetiség szerint a lakosság 97%-a román, 1,4%-a roma, 0,3%-a magyar, 0,5% egyéb.
[szerkesztés] Magyar közösség
A bukaresti magyarok száma hivatalosan 5800 fő, de becslések szerint létszámuk tíz-húszezer főre tehető, ezen felül több ezer magyar köztisztviselő, politikus, illetve újságíró dolgozik itt. A városban működik a magyar tannyelvű Ady Endre Líceum (régi nevén 33-as Iskola); az egyetemen hungarológiai tanszék is működik. Itt jelenik meg az Új Magyar Szó c. napilap, illetve a Bukaresti Közlöny. Az RTV heti 5 órás magyar műsort készít, a Bukaresti Rádió napi egy órás magyar adást sugároz. A magyar kultúra terjesztését a Magyar Kulturális Központ, illetve a Petőfi Ház is biztosítja. Magyar amatőr színjátszók is működnek, Petőfi Színkör néven. A Bărăţia római katolikus templomban heti kétszer magyarul miséznek. Bukarest 2004-ig magyar képviselővel rendelkezett a román parlamentben.
[szerkesztés] Oktatás
Bukarestben számos állami vagy magán felsőoktatási intézmény van. A képzési kínálat teljesnek mondható.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Chişinău, Moldova
Budapest, Magyarország (1997)
Moszkva, Oroszország
Róma, Olaszország
London, Nagy-Britannia
Szófia, Bulgária
Athén, Görögország
Ankara, Törökország
Isztambul, Törökország
Ammán, Jordánia (1999)
Atlanta, USA (1994)
Peking, Kína (2005)
Hannover, Németország
Nicosia, Ciprus
[szerkesztés] Események
- 1459 Először említik hivatalos dokumentumban Bukarestet
- 1465 Radu cel Frumos fejedelem rezidenciája lett
- 1659 Gheorghe Ghica Havasalföld fővárosává tette
- 1661 Megjelentek az első kövezett utak
- 1808 Megnyílt a Hanul lui Manuc fogadó, itt írják alá 1812-ben a török–orosz paktumot.
- 1869 Megnyílt az első vasúti pályaudvar (Gara Filaret)
- 1872 Üzembe helyezték az első villamost
- 1912 Megnyílt a Băneasa (ma Aurel Vlaicu) repülőtér
- 1916 A német hadsereg elfoglalja a várost és csak két év mulva hagyja el.
- 1922 Megépült a Diadalív (Arcul de Triumf)
- 1929 Elindul az első rendszeres rádióadás
- 1936 Elkészült a Herastrau Park mintegy 187 ha. területen, mellette pedig a Falumúzeum, a világ első etnográfiai múzeumainak egyike
- 1944 A II. világháborúból való kiugrás után a román csapatok megtisztitják a várost a német csapatoktól. Helyükre szovjetek érkeznek, akik csak 1958-ban hagyják el az ország területét.
- 1954 Megnyílt a Román Operaház
- 1956 Szilveszterkor sugározták az első román tévéadást
- 1956-os bukaresti diákmegmozdulások
- 1968 Megnyílt az Otopeni (ma Henri Coandă) repülőtér
- 1977 A Richter-skálán 7,2 fokozatú földrengés elpusztította a főváros történelmi központjának nagy részét
- 1979 Megépült az első metróvonal
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Múzeumok
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Bukaresti képek
- Románia és Bukarest építészete, útleírás
- Bukaresti webcam
- A bukaresti metró térképe
- Site-ul miculparis.ro – Minden Bukarestről
- www.bucharest-guide.ro – Bukarest guide
- Bukaresti képeslapok
- Térkép Kalauz – Bukarest
- Bukarest látnivalók
- Romániai ingatlan.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||
|
|||||||

