Bern

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Bern (Berne)
Aare river in Bern.jpg
Látkép az Aare folyóval
Bern címere
Bern címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Bern
Kerület Bern
Polgármester Alexander Tschäppät (SPS/PSS)
Irányítószám 3000–3050
Körzethívószám 031
Népesség
Teljes népesség 137 980 fő (2013. december 31.)[1]
127 515 fő (2012. december 31.)[2]
Népsűrűség 2487,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 542 m
Terület 51,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bern  (Svájc)
Bern
Bern
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 47′, k. h. 7° 27′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 7° 27′
Bern weboldala
Bern óvárosa
Világörökség
Kaefigturm Westseite Bern.jpg
Bern óvárosa
Adatok
Ország Svájc
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1983
Elhelyezkedése
Bern  (Svájc)
Bern
Bern
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 47′, k. h. 7° 27′

Bern (franciául Berne, olaszul Berna) Svájc de facto fővárosa, egyben Bern kanton székhelye.

2007 év végi adatok alapján lakosainak száma 128 925, amivel Svájc negyedik legnépesebb városa Zürich, Genf és Bázel után.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevének eredete még nem tisztázott, de több elmélet is létezik, melyek közül több is legendákra alapul:[3]

  • A legismertebb legenda Konrad Justinger krónikája, mely szerint a városalapító Berchtold V. von Zähringen herceg úgy döntött, hogy az első elejtett állatról kell elnevezni a várost, ami a legenda szerint egy medve (németül Bär) lett.[4] A Bär és a Bern szavak kapcsolatának nincs nyelvészeti alapja.[3]
  • A Lexikon der schweizerischen Gemeindenamen szerint a „legmeggyőzőbb elmélet” a következő: A város neve a kelta berna szóra vezethető vissza, ami feltehetően az Aare egy szakaszát jelenthette, majd a szót a galloromán nyelvű népesség tovább használta, s így az később átkerült a németbe.[3]

A várost Berthold V Zähringen herceg alapította 1191-ben az Aare folyó partján. Bern 1353-ban csatlakozott a Svájci Konföderációhoz és vezető szerepet játszott. Belháborúk során 1415-ben Aargau kanton, 1536-ban Vaud kanton csapatai foglalták el és dúlták fel. A későbbiekben az Alpok alatti legjelentősebb várossá fejlődött. Francia megszállás alá került 1798-ban. Svájc de facto fővárosává 1848-ban vált. Hivatalosan (de jure) nincs fővárosa Svájcnak.

A város a folyó által alkotott félszigettől nyugat felé terjeszkedett. A híres Zytglogge torony volt a város nyugati határa 1191-től 1256-ig, szerepét ekkor a Käfigturm nevű torony vette át 1345-ig, ezt követően pedig a Christoffelturm (a mai pályaudvar közelében) 1622-ig. A harmincéves háború alatt épült a kis és nagy Schanze (sánc).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belvárost az Aare folyó kanyarulata öleli körül

Bern mintegy Svájc közepén fekszik az Aare folyó partján. Koordinátái: északi szélesség 46° 57', a keleti hosszúság 7° 25'. Az óváros a folyó egyik hurokszerű kanyarulatában fekszik, innen terjed ki a város minden égtáj felé néhol egészen 12 kilométer távolságban is. Északról a Breitenrain, Wankdorf és Lorraine negyedek szegélyezik a központot, keleten a Schosshalde és délen Kirchenfeld. Ezeket a negyedeket hidak kötik össze a városközponttal. A hidak nevei a következők: Lorrainebrücke, Kornhausbrücke, Nydeggbrücke, Kirchenfeldbrücke, Monbijoubrücke. Nyugatról Bümpliz és Bethlehem negyedek veszik körül a centrumot.

A táj a jégkorszakban alakult ki. A város közelében két hegy található: a Gurten (858 méter) és a Bantiger (947 méter).

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bern éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,2 4,6 8,5 12,6 17,2 20,6 23,5 22,7 19,4 13,7 7,1 3,0 12,9
Átlaghőmérséklet (°C) −1,2 0,5 3,7 7,3 11,5 14,9 17,3 16,4 13,3 8,6 3,1 −0,3 7,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −3,7 −2,4 −0,1 3,0 6,9 10,1 12,1 11,7 9,0 5,3 0,5 −2,6 4,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 66 58 70 84 108 121 104 113 84 73 81 67 1028
Havi napsütéses órák száma 57 86 127 150 174 198 233 209 172 119 65 49 1638
Forrás: MeteoSchweiz


Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városrész Negyedek BFS kód Terület
(hektár)
Lakosság
(2004)
I. Városrész
Innere Stadt (belváros)
Schwarzes Quartier, Weisses Quartier, Grünes Quartier, Gelbes Quartier, Rotes Quartier 351001-351005 85 3 811
II. Városrész
Länggasse-Felsenau
Engeried, Felsenau, Neufeld, Länggasse, Stadtbach, Muesmatt 351006-351011 1 131 17 789
III. Városrész
Mattenhof-Weissenbühl
Holligen, Weissenstein, Mattenhof, Monbijou, Weissenbühl, Sandrain 351012-351017 698 26 936
IV. Városrész
Kirchenfeld-Schosshalde
Kirchenfeld, Gryphenhübeli, Brunnadern, Murifeld, Schosshalde, Beundenfeld 351018-351023 847 23 385
V. Városrész
Breitenrain-Lorraine
Altenberg, Spitalacker, Breitfeld, Breitenrain, Lorraine 351024-351028 382 24 035
VI. Városrész
Bümpliz-Oberbottigen
Bümpliz, Oberbottigen, Stöckacker, Bethlehem 351029-351032 2 018 31 396
Berni városrészek
Berni negyedek

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villamos a Helvetiaplatz-nál
Bern-belp Repülőtér

Városi tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi közlekedést a Bernmobil, hivatalos nevén SVB (Städtische Verkehrsbetriebe Bern) bonyolítja. Számos troli- és autóbuszvonalat, valamint 3 villamosvonalat tart fenn. A távolabbi agglomerációba S-Bahn járataival lehet eljutni.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Berni Főpályaudvarról (Hauptbahnhof Bern) indulnak a svájci vasúttársaság (SBB) járatai Németországba, Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba valamint belföldre, például Zürich, Basel, Luzern, Lausanne, Genf és Brig irányokba. A városi S-Bahn hálózat fő csomópontja is a főpályaudvar.

Autó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bern városát sűrű autópályahálózat (A1, A12, A6) köti össze a környező városokkal.

Légiközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várostól néhány kilométerrel délre Belp községben található a kis Bern-Belp (más nevén Belpmoos) nemzetközi repülőtér.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006 végi adat szerint a lakosság 127 882 fő, melynek 21,1%-a külföldi.

Állampolgárság Lakos
Svájci (állandó lakos) 94 269
Svájci (ideiglenes lakos) 6 645
Svájci összesen 100 914
Olasz állampolgár 4 391
Német állampolgár 4 768
Ex-Jugoszláv 4 484
Spanyol állampolgár 2 176
Külföldi összesen 26 968
Lakosok összesen 127 882

Bern város népességének eloszlása állampolgárság szerint. (2006. év vége)

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos és írott nyelv a német, francia, olasz és a réto-román. A lakosság berni németet beszél, ami a svájci német egy nyelvjárása. A 20. század elején még erős nyelvi tagozódás mutatkozott a társadalmi rétegek között.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 47%-a evangélikus, 25%-a római katolikus, 3,8%-a muzulmán, 1,5%-a ortodox, 340 fő zsidó vallású. Bernben székel a római katolikus püspök, és a központban egy zsinagóga is található.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bern az Espace Mittelland nevű gazdasági térség egyik központja. Ebbe a térségbe sorolják a Bern, Solothurn, Freiburg, Neuenburg, Jura, Waadt és Wallis kantonokat. Ez összesen kb. 2,5 millió lakost és közelítőleg 900 ezer munkahelyet foglal magába.

Bern környezetében a legjelentősebb ágazatok a következők:

  • Energia
A Bernische Kraftwerke AG energetikai részvénytársaság egyedül tartja fenn a mühlbergi atomerőművet. Az erőmű német neve Kernkraftwerk Mühleberg.
  • Egészségügy és gyógyszeripar
Az egyik leghangsúlyosabb ágazat Bernben. A legjelentősebb vállalatok ezen a telrületen az Inselspital, Berna Biotech, Galencia és a ZLB Behring AG.
  • Pénzügyi szolgáltatások
Az 1826-ban alapított Schweizerische Mobiliar az egyik legrégebbi magánbiztosító Svájcban. Az első svájci kantoni bankot, a Berner Kantonalbankot 1834-ben alapították.
  • Élelmiszerágazat
Bernből származik a Chocolat Tobler AG, amely 1970-ben fuzionált a Sucharddal és azóta a Kraft Foods része. Legismertebb terméküket a Toblerone-t ma Bern-Brünnenben gyártják. Berni vállalkozásként indult, majd 2004-ben Neueneggbe helyezte át a székhelyét a Wander AG, amely többek között a Ovomaltine gyártója.
  • Média
Bernben található a DRS 4 News valamint a Swiss Satellite Radio rádióstúdió. A Bern-Freiburg-Wallis régió lapja a DRS 1. A regionális tévé neve TeleBärn. Bernben jelennek meg a Berner Zeitung és a Der Bund napilapok valamint a Berner Bär ingyenes hirdetési újság.
  • Posta
A levél- és csomagszállítás mellett pénzügyi és szállítmányozási szolgáltatásokat is nyújtó Svájci Posta székhelye Bernben van.
  • Telekommunikáció
Hagyományosan erős a telekommunikációs ágazat. A legismertebbek a Swisscom (a korábban állami telefonmonopólium) és az Ascom, amely telekommunikációs felszereléseket gyárt.
  • Szállítmányozás
A Svájci Szövetségi Vasút (németül Schweizerische Bundesbahnen, röviden SBB) és a BLS AG székhelye egyaránt Bern.
  • Közigazgatás
Bernben, a fővárosban található a város, a kanton és az ország közigazgatási intézményeinek jelentős része, így Bern az ország legnagyobb közigazgatási központja.

Tudomány és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem épülete

Bern egyetemi város és több más oktatási intézményel is rendelkezik. Az alábbi lista a nevezetesebbeket tartalmazza:

  • Felsőoktatás
    • Az Universität Bern, magyarul Berni Egyetemhez tartozik az egyetemi klinika, az „Inselspital“.
    • A Pädagogische Hochschule Bern, röviden PH Bern egy pedagógusképző intézmény.
    • Berner Fachhochschule, magyarul Berni Szakfőiskola.
  • Gimnáziumok
Gymnasium Kirchenfeld, Gymnasium Neufeld, Gymnasium Köniz-Lerbermatt, Gymnasium Hofwil, Freies Gymnasium, Pädagogisches Ausbildungszentrum NMS, Gymnasium Muristalden valamint a Feusi Bildungszentrum
  • Zeneiskolák
    • Konservatorium Bern
    • Swiss Jazz School
  • Szakiskolák
    • Gewerblich-Industrielle Berufsschule Bern
    • Schule für Gestaltung Bern und Biel
    • Wirtschafts- und Kaderschule (WKS) KV Bern
    • Berufsschule für Verwaltung Bern
    • BFF BERN, Berufs,- Fach- und Fortbildungsschule
    • Lehrwerkstätten Bern
    • Berufsschule für Pflege Am Altenberg
    • Hotel Handelsschulen
    • Wirtschaftsmittelschule (WMS) Bern
    • Berufsschule des Detailhandels Bern bsd
    • HVA Fachschulen Bern
    • Berufsschule für Dentalassistentinnen BSDA / VMA
    • BVS - Betriebswirtschafts- und Verwaltungsschule

Nemzetközi szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medveverem (2007. március)
A svájci parlament Bernben

A városközpont az UNESCO világörökség része. Az óváros széles utcáin 16. századi motívumokkal díszített kutak találhatók. A csillagászati órával is felszerelt óratorony (svájci németben Zytglogge-Turm), amely 1191 és 1256 között a nyugati városkapu volt, szintén mesterműnek számít. Nevezetes továbbá a 15–16. századi gótikus Münster-székesegyház, valamint a 15. századi Városháza. Világszerte egyedülálló a 16. századi eredetű, a belváros szélén, a Nydegg híd hídfőjénél álló medveverem (Bärengraben), ahol élő barna medvéket tartanak. A barna medve a városnak és a kantonnak egyaránt címerállata. Híres az óvárossal szemben, a medveverem közelében elterülő Rózsakert (Rosengarten), amelyet 1913-ban alakítottak ki egy korábbi temető helyén. A Rózsakertből szabad kilátás nyílik a teljes berni óvárosra. A szövetségi parlament (Bundeshaus) a 19–20. század fordulóján épült, látogatható.

Van egy sor másik torony is, mint például a Käfigturm és a Holländerturm. A Käfigturm 1256 és 1344 között töltötte be a nyugati városkapu szerepét, a Holländerturm pedig 1256-tól a harmadik védőgyűrű részét képezte. A városkép része még a Regierungsgebäude, az Erlacherhof, a Béatrice-von-Wattenwyl-Haus, a Rathaus (városháza) és a Bundeshaus (parlament) is.

További látványosságok:

  • Kornhaus, Kornhauskeller
  • Kantonalbankgebäude (A kantoni bank épülete a Bundesplatz-on.)
  • Berni Botanikus Kert (Botanischer Garten Bern)
  • Fürdőhely az Aare folyón (Marzilibad)
  • Dählhölzli Állatkert (Tierpark Dählhölzli)
  • Untertorbrücke, Ländtetor
  • Orangerie Elfenau
  • Marzilibahn - a világ legrövidebb siklóvasútja
  • Gurten - a város hegye, melyre siklóvasút vezet fel

Vallási épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pál-templom
A zsinagóga

Református templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • János-templom
  • Pál-templom
  • Péter-templom
  • Márk-templom
  • Mátyás-templom
  • Bümpliz-templom

Más felekezetű templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Péter és Pál keresztény
  • Szent Orsolya-templom (anglikán)

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsinagóga

Kastélyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Régi Bümplitz kastély
  • Új Bümplitz kastély
  • Holligen kastély
  • Wittigkofen kastély

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bubenberg-emlékmű
  • Erlach-emlékmű
  • Weltpost-emlékmű
  • Welttelegrafen-emlékmű
  • Zähringer-emlékmű

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bernben születtek az alábbi híres emberek:

A városban dolgozta ki a relativitás-elméletet a német születésű Albert Einstein, aki ekkor a szabadalmi hivatalban dolgozott Bernben.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Stadttheater Bern (Berni Városi Színház)
  • Schlachthaus Theater Bern (Vágóhíd színház)
  • Hochschule der Künste Bern (Főiskolai színház)
  • Tojo Theater in der Reitschule (Tojo színház a lovasiskola épületében)
  • Das Theater an der Effingerstrasse (Effinger Utcai Színház)
  • Narrenpack Theater Bern (Berni Narrenpack Színház)

Népi ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden év novemberének negyedik hétfőjén tartják a Hagymavásárt (svájci német: „Zibelemärit“), ahol hagyományosan elsősorban hagymát árusítanak. Az egész Svájcból, sőt külföldről már hajnalban megérkező látogatókkal, konfettivel és a felnőttek fejét apró, műanyag kalapácsokkal csapkodó gyerekekkel őrzi a Zibelemärit egy igazi népi ünnep hangulatát.
Bernben 1996 óta minden év augusztus 1-jén (a svájci nemzeti ünnepen) kivilágítja az Aare folyót a Schweizer Hilfswerk (SWISSAID). A folyót világító hajókkal díszítik a hindu és buddhista fény- és víziünnepek mintájára. Ez az Aareleuchten-Fest.
  • Sichlete
Minden szeptemberben rendezik Bernben Bundesplatz-on a „Sichlete“ ünnepet. Ez egy fajta szüreti hálaadási ünnep, amely közelebb hozza a városi népességet a vidékiekkel.
Az óvárosban 1982 óta rendezik meg minden tavasszal svájc harmadik legnagyobb farsangi ünnepségét.

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente egyszer, július közepén szabadtéri fesztivált rendeznek a Gurten hegyen, amely Bern közelében található. Látogatók tízezrei utaznak a Gurtenbahn-nal a Gurtenfestival-ra, ahol nemzetközi zenei sztárok lépnek fel. Ez Svájc egyik legnagyobb fesztiválja.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kunsthalle (Műcsarnok)
  • Történelmi múzeum
  • Természeti múzeum
  • Einsteinház
  • Kommunikációs múzeum (postamúzeum)
  • Művészeti múzeum
  • Svájci alpesi múzeum
  • Álommúzeum
  • Paul Klee centrum
  • Lövész múzeum

Kulturális helyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kultur-Casino Bern
  • Berner Symphonie Orchester
  • Marian's Jazzroom
  • Mahogany Hall
  • Dapmfzentrum (magyarul: Gőzcentrum)
  • Reithalle (magyarul: Lovarda)
  • BeJazz
  • Bierhübeli
  • Nemzetközi diákklub (Internationaler Studentenclub, ISC)
  • Wasserwerk (ifjúsági centrum)
  • Gaskessel (ifjúsági centrum)
  • PROGR (Zentrum für Kulturproduktion)
  • bee-flat

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BSC Young Boys klub a legmagasabb svájci osztályban játszik.

Az öreg Wankdorfstadionban volt a németek legnagyobb mérvű győzelme 1954. július 4-én. Ekkor Magyarországot győzték le 3:2-re. A váratlan német győzelmet berni csodaként is emlegetik. 2005-ben négy évnyi felújítási munkálat után többfunkciós épületként adták át. 32 000 néző befogadására alkalmas és a 2008-as EB nyolc helyszínének egyike volt.

Jégkorong[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bern a svájci jégkorong mekkája. A városi klub (SC Bern) a legmagasabb svájci ligában játszik és már több bajnoki címet szerzett. Európaszerte ennek a klubnak a legnagyobb a nézőszáma a hazai pályán játszott mérkőzéseken. A PostFinance-Arena 16 000 álló- illetve ülőhellyel európa egyik legnagyobb jégstadionja. A stadiont átépítik és modernizálják a 2009-es jégkorong világbajnokságra.

Curling[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A berni curlingcsarnok neve Curlinghalle Bern-Allmend. Nemzetközi versenyeket is rendeznek.

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bernhard Furrer: Schweizerische Kunstführer GSK, Band 553-555: Die Stadt Bern, Bern 1994, ISBN 3-85782-553-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bern témájú médiaállományokat.