Bern kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bern kanton
Kanton Bern
Bern kanton zászlaja
Bern kanton zászlaja
Bern kanton címere
Bern kanton címere
Fővárosa Bern
é. sz. 46° 50′, k. h. 7° 37′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Barbara Egger-Jenzer
Kormányzati alelnök Hans-Jürg Käser
Hivatalos nyelv német és francia
Beszélt nyelvek német, francia és olasz
Autonómia típusa Kanton a Svájci Konföderáción belül
Csatlakozás a Svájci Esküszövetséghez 1353

Tagság (Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban Svájcban 2.
Becsült 969 299 fő
Rangsorban Svájcban 2.
Népsűrűség 163 fő/km²
Rangsorban Svájcban 15.
Főbb etnikumok németek, franciák és regionálisan olaszok
Vallások római katolikus, protestáns
Írástudatlanság kb. 0,1% és 0,5% között
Földrajzi adatok
Terület 5 959 km²
Rangsorban Svájcban 2.
Időzóna Közép-európai idő (UTC+1)
Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem svájci frank (CHF)
Internet TLD .ch
Közlekedés iránya jobb oldali

Bern (berni Schwitzerdütsch dialektusban Bärn franciául Berne, olaszul Berna) kanton Svájc nyugati részében. Bern kanton fővárosa, Bern egyben Svájc fővárosa is.

Bern kanton Graubünden kanton után a második legnagyobb területű és Zürich kanton után a második legnépesebb svájci tartomány (kanton). Bern kanton elismert nemzeti és hivatalos nyelve a német (a lakosság kb. 84%-a beszéli) és a francia (a lakosság kb. 14-15%-a beszéli). Bern kantonban van egy olasz kisebbség is, akik elsősorban a kanton határainál élnek, elszórtan. Néhányan beszélnek rétorománul is, többségük kétnyelvűségben valamelyik újlatin nyelvvel (olasz vagy francia). 2012-ben a kantonban kb. 1 millió ember élt.

Földrajz és fekvés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bern kanton úgymond a leghosszabb észak-déli kiterjedése alapján. Bern kanton nagy része az Alpokban fekszik. Északon Jura, Solothurn és Aargau, nyugaton Neuchâtel, Vaud és Freiburg, keleten Luzern, Nidwalden, Obwalden és Uri, valamint délen Valais kantonok határolják.

Bern kantonhoz tartozik Berni Jura, mely Jura régió Bernhez tartozó részeit tömöríti. Jura régió 1979-ben kettévált: Bern kantonból kivált az egy tömbben franciák lakta Jura és önálló svájci kanton lett, míg a többségben franciák és részben németek lakta terület Bern kanton saját "különrégiója" lett, mely Bern kantonon belül különálló etnikai régió, bár közigazgatási értelemben egy kantont alkot Bern-nel együtt.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Bern kanton történelme

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bern kanton államformája közvetlen demokrácia, alkotmányos-parlamentáris köztársaság, mint a többi svájci kanton. Bern kanton legutóbbi, 1993-as alkotmánya a kantont független és autonóm, demokratikus és szociális jogállam, melyben biztosítottak az alapvető emberi jogok, valamint a kisebbségek autonómiája, elsősorban a berni franciák számára, lásd: Berni Jura). Bern kanton nemzetiségi autonómiája elsősorban politikai és kulturális.

Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényhozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bern kanton törvényhozó testülete a 160 tagú Nagytanács (Schwitzerdütsch-ül azaz svájcinémetül Grand Rat, franciául Grand Conseil), melynek tagjait arányos képviseleti rendszer alapján választják meg. A kanton alkotmánya a Nagytanácsban helyeket biztosít a francia kisebbség számára. A Nagytanács összetétele a legutóbbi választások után:

  • SP - 35 fő
  • EVP - 10 fő
  • GPS - 16 fő
  • PSA - 3 fő
  • GLP - 4 fő
  • CVP - 1 fő
  • FDP - 17 fő
  • BDP - 25 fő
  • EDU - 5 fő
  • SVP - 44 fő

2006 óta létezik Berni Jura Regionális Parlamentje, hogy biztosítsa a Berni Jurában élő franciák autonómiajogait

Végrehajtás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végrehajtó hatalmat a héttagú Végrehajtó Tanács birtokolja, akiket a választópolgárok választanak meg, mandátumuk 4 éves. A kormányban egy hellyel rendelkezik Berni Jura etnikai régió.

A Végrehajtó Tanács elnöke Barbara Egger-Jenzer (SP), aki az Építészeti, Közlekedési és Energiaügyi Minisztérium minisztere. Helyettese Hans-Jürg Käser (FDP), a Végrehajtó Tanács alelnöke, egyben rendészeti miniszter. Andreas Rickenbacher (SP) a gazdaságügyeket irányítja. Bernhard Pulver (GPS) az ktatási Minisztérium elnöke, míg Beatrice Simon (BDP) a Bern Kanton Pénzügyi Hivatalát vezető miniszter. Philippe Perrenoud (SP) a kormány kisebb alelnöke, az Egészségügyi és Jóléti Minisztérium elnöke és Berni Jurát vezető miniszter. Christoph Neuhaus (SVP), a hetedik miniszter az Egyház -, Ifjúság - és Népjóléti Minisztérium első embere.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai és nyelvi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság kb. 83 vagy 84%-a német, akik a Schwitzerdütsch nyelvet (svájci német) beszélik. A lakosság 13%-a francia, 3%-a olasz. A megmaradt kevesebb mint egy százalék portugál, spanyol, szerb, horvát, angol vagy albán bevándorló.

Vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berni Jura[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Berni Jura

Bővebben: Francia autonómia Bern kantonban

Berni Jura Bern kanton francia nyelvű tartománya, ahol a legutóbbi népszámlálás alkalmával 52 ezer ember élt, többségük francia. Berni Jura Bern kantonon belül autonómiával rendelkezik.