Wallis kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wallis kanton
Kanton Wallis (ném.)
Canton du Valais (fr.)
Wallis kanton zászlaja
Wallis kanton zászlaja
Wallis kanton címere
Wallis kanton címere
Nemzeti himnusz: Wallis/Valais himnusz
Switzerland Locator Map VS.svg

Fővárosa Sion/Sitten
é. sz. 46°, k. h. 8°
Legnagyobb város Sion/Sitten
Államforma kanton
...
Hivatalos nyelv francia, német
Beszélt nyelvek francia: 60%, német: 30%
' Svájci esküszövetség
Bécsi kongresszus

1815

...
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Becsült 317.022 fő (2011.12.31.)
Népsűrűség 61 fő/km²
Főbb etnikumok francia, német, 21,5% külföldi
Vallások római katolikus, evangélikus
Földrajzi adatok
Terület 5224 km²
Egyéb adatok
Nemzetközi gépkocsijel VS

Wallis kanton (franciául: Valais, olaszul Vallese, romans nyelven Vallais, hivatalos német nevén: Staat Wallis, franciául: État du Valais, azaz Wallis állam egy francia és német nyelvű kanton Svájc délnyugati részén, francia többséggel. A kanton székhelye Sion (ném.: Sitten). Területileg a 3. legnagyobb svájci kanton. Ahogy a legnagyobb kantonok általában, Wallis is teljes mértékben az Alpok területén fekszik.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dom (balra), Matterhorn (középen) és a Weisshorn (jobbra)

Wallis/Valais Svájc délnyugati részén fekszik, a Simplon-hágó kivételével az egész kanton a Rhône és mellékfolyói völgyében fekszik a Rhone gleccserétől egészen a Genfi-tóig bezárólag. Északon a Berni- és Vaudi-Alpok szegélyezi a tartományt, míg délen a Wallisi-Alpok alkotja a déli határt. A Wallisi-Alpokban találhatóak az ország legmagasabb csúcsai a Mischabel és a Monte Rosa masszívumok területén. Ezen csúcsok a következőek: Dufourspitze (4634 m, Svájc legmagasabb csúcsa), Dom (4545 m, a legmagasabb, teljes egészében Svájc területén fekvő csúcs), Liskamm (4527 m), Weisshorn (4505 m), Täschhorn (4490 m), és a Matterhorn (4478 m). Itt található az Alpok 3 legnagyobb gleccsere is, név szerint a(z) Aletsch-gleccser, Gorner-gleccser és a Fiescher-gleccser. A kanton legalacsonyabb pontja a Genfi-tó partján található, 372 méterrel a tenger szintje felett.[1]

A hegyek által létrehozott főn-hatás miatt Felső-Wallis, különösen a Visper-völgy egyes részei igen szárazak, hasonlóságot mutatnak a sztyeppi klímával. Emiatt már a középkor folyamán az itt élő emberek vízlevezető árkok, malomárkok (németül: Suone, Bissen) építésébe fogtak az ivóvízellátás biztosítása érdekében.[2]

Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanton fő folyója, a Rhône (németül: Rhone) a terület keleti részén ered, nagyjából végig kelet-nyugati irányba halad, rá merőleges, észak-déli völgyek futnak le, amelyek a mellékfolyók, patakok vizét hozzák. Ezek a völgyek előfordulnak a Rhônetól északra és délre is. A következő táblázat sorolja fel ezeket keleti irányból, a forrástól számolva. Zárójelben a másodlagos francia-német név szerepel ott, ahol az uralkodó nyelv mellett a kanton másik nyelvén is van neve a völgynek.

A Lötsch-völgy felső része
A Rhônetól északra Rhônetól délre
Fischertal Binntal
Nanztal
Lötschtal Saastal
Dalatal (Leukerbad) Mattertal (Nikolaitalnak is nevezik)
Turtmanntal
Val d'Anniviers (Eifischtal)
Val d'Hérens (Eringertal)
Val de Bagnes (Baniental)
Val d'Entremont
Val d'Illiez

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanton területén az alábbi, 10.000 főt meghaladó városok vannak a 2011. december 31-i adatok alapján:

Település Lakosság
Sion (ném: Sitten) 30.717
Monthey 16.628
Martigny (ném: Martinach) 16.345
Sierre (ném: Siders) 15.752
Brig-Glis 12.511

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wallis kerületei
Sion/Sitten látképe

A kantonban 14 kerület található.[3] A táblázatban felül találhatóak a német többségű kerületek, keletről nyugati irányba haladva. Leuk és Visp a legnyugatabbi német többségű kerületek, Sierre/Siders már francia többségű, tovább haladva haladva egyre inkább uralkodóvá válik a francia nyelv.

Kerület Lakosság Székhely Megjegyzés
Goms (fr: Conches) 4716 Münster
Keleti-Raron (fr: Rarogne oriental) 10.842 Mörel-Filet Lakosságszám a Nyugati-Raron kerülettel együtt
Brig (fr: Brigue) 25.137 Brig-Glis
Visp (fr: Viège) 28.189 Visp
Nyugati-Raron (fr: Rarogne occidental) 10.842 Raron Lakosságszám a Keleti-Raron kerülettel együtt
Leuk (fr: Loèche) 12.249 Leuk
Sierre (ném: Siders) 46.644 Sierre (ném: Siders)
Sion (ném: Sitten) 42.959 Sion (ném: Sitten)
Conthey (ném: Gundis) 24.824 Conthey (ném: Gundis)
Hérens (ném: Ering) 10.542 Evolène
Entremont 14.410 Sembrancher
Martigny (ném: Martinach) 42.257 Martigny (ném: Martinach)
Saint-Maurice (ném: Sankt Moritz) 12.559 Saint-Maurice (ném: Sankt Moritz)
Monthey 41.694 Monthey

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanton nagy része a (magas)hegyvidéki éghajlat tartományába esik, hűvös átlaghőmérséklettel, sok csapadékkal (télen: hó). Alsó-Wallis völgyei az egyik legszárazabb ilyen jellegű területek Európában, amely a magas hegyek okozta zártságnak köszönhető. Északról a Berni-Alpok, délről a Wallisi-Alpok zárja be a völgyet, 4000 méter fölötti magasságukkal katlant alkotva. Az esős napok átlagos száma 85 nap/év.[2]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wallis hivatalosan kétnyelvű kanton, francia többséggel, német kisebbséggel. Nagyjából a kanton közepénél Sierre/Siders városánál húzódik a francia-német nyelvhatár, a nyugati részeken a francia az uralkodó nyelv, míg a keleti, Felső-Wallis-i részeken a német itteni változatát, a wallisi németet beszélik, amely egy Alemann nyelvjárásba tartozó dialektus. A francia részeken az irodalmi franciát, illetve részben a frankoprovanszál nyelvet beszélik.[4]

Nyelv Százalékos arány
(2000-es népszámlálás)[5]
Francia 62,8 %
Német 28,4 %
Olasz 02,2 %
Rétoromán 00,0 %
más 06,6 %

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wallisban mind a római katolikus-, mind az evangélikus vallás hivatalos, helyileg elismert vallás.[6] A római katolikus domináns a kantonban, az evangélikus vallás aránya 10% alatti. A lakosság 4,3-atartozik más egyház kötelékébe, míg a népesség 8,2 nem tartozik egyik felekezet közé sem.

Vallás Népesség aránya
(2000-es népszámlálás)[7]
római katolikus 81,2 %
evangélikus 06,3 %
más 04,3 %
nem tagja felekezetnek 08,2 %

Elvándorlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint más alpesi kantonokban, Wallisban is sűrűn előforduló eset az átmeneti elvándorlás. Főleg az ország északi részein található, nagyobb városok felé irányul ez a népességmozgás. Főként a fiatalok, iskolás korúak és aktív korban lévők mennek el Wallisból, munkaalkalmat keresni, vagy csak világot látni. Különösen a magasan képzettek közül vándorolnak sokan el, egy 2004-es felmérés szerint 3 wallisiból 2 nem tér vissza a Rhone völgyébe a diplomája megszerzése után.[8][9][10]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wallisnak 1907-ben fogadták el az alkotmányát,amely azóta sok változtatáson átesett. A kanton hivatalos himnusza a Wallis himnusz.

A törvény szerint a kanton legfőbb jogalkotó szerve a Nagytanács (ném: Grosse Rat, fr:Grand Conseil) amelynek 130 választott tagja és ugyanennyi helyettesét négyévente választják meg általános szavazás keretében.

Párt 2001 2005 2009 Szavazati megoszlás 2009-ben
Kereszténydemokrata Néppárt (Christlichdemokratische Volkspartei, CVP) 61 58 54 A Nagytanács 2009-es szavazati megoszlása
Felső-Wallis-i Keresztényszociális Néppárt (Christlichsoziale Volkspartei Oberwallis, CSPO) 14 15 14
Szabaddemokrata Párt (Freisinnig-Demokratische Partei, FDP) 32 28
FDP a Liberálisok, (FDP) 28
Svájc Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei der Schweiz, SP) 18 21 17
Svájc Liberális pártja (Liberale Partei der Schweiz, PLV) 3 2
Svájci Néppárt (Schweizerische Volkspartei, SVP) 1 6 12
Keresztényszociális Párt (Christlich-soziale Partei, CSP) 0 0 3
Svájc Zöld pártja (Grüne Partei der Schweiz, GPS) 0 0 2
Függetlenek 1 0 0

A Nagytanács által hozott törvényeket felülírhatja népszavazás, amelynek nagy hagyományai vannak Svájcban. 8000 aláírást kell az állampolgároknak összegyűjtenie a népi kezdeményezések megindításához, avagy a meghozott jogszabályok megváltoztatásához.

Végrehajtó hatalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanton legfelsőbb végrehajtó és közigazgatási egysége az 5 főből álló Államtanács (ném: Staatsrat, fr: Conseil d’État). A tanács tagjait közvetlen választás során választják ki, 4 évre szól a megbízatásuk. A kanton három alkotmányos régiója (Alsó-, Közép- és Felsőwallis) jogosult legalább egy-egy helyet betölteni a rendszerben. A kerületi vétó megakadályozza a dupla kerületi képviseletet az Államtanácsban. A kancellárt, a kormány képviselőit és a helyettes államtitkárt az Állami Tanács nevezi ki.

Hivatali idő 2009–2013
Államtanács Párt Régió Terület
Esther Waeber-Kalbermatten, elnök Svájc Szociáldemokrata Pártja (SP) Felső-Wallis Biztonság, Népjólét és Integráció Minisztériuma
Maurice Tornay, alelnök Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) Alsó-Wallis Pénzügyi, Intézményi és Egészségügyi Minisztérium
Claude Roch FDP. A liberálisok Alsó-Wallis Nevelés-, Kultúra- és Sportminisztérium
Jean-Michel Cina CVP Felső-Wallis Népgazdasági, Energia és Területfejlesztési Minisztérium
Jacques Melly CVP Közép-Wallis Közlekedési, Építési és Környezetvédelmi Minisztérium

Bíróság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kanton legfelsőbb bírósága a Kantonbíróság, amely Sionban székel. Ez felelős a polgári és büntetőügyekben, valamint a társadalombiztosítási és közigazgatási ügyekben. A polgári és büntetőügyekben 9 alsóbb fokú kerületi bíróság intézi az ügyeket. Önkormányzati szinten létezik községi bíró és rendőrségi bíróság.

Közösségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kantonban a 2011-es adatok szerint 141 úgynevezett lakóközösség van. Ezeket helyi önkormányzatok irányítják.

Továbbá létezik még az úgynevezett Burgergemeinde (polgári közösség), amely az állampolgárság adományozását, valamint a közvagyon ügyintézést végzi. Ezen kívül a római katolikus és evangélikus egyház közösségei alkotnak gyülekezet.

Pártrendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hasonlóan az országos trendekhez, Wallisban/Valaisban is a Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) a legerősebb párt (beleértve ebbe a helyi szintű CSPO-t is) abszolút többsége van a törvényhozásban a szövetségeseivel egyetemben. A pártok szinte mindegyike külön-külön francia, illetve német részre van osztva nyelvileg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Die Längenänderungen im Jahr 2010, www.glaciology.ethz.ch Elérés: 2012-09-12
  2. ^ a b Schweizer Kanton Wallis, www.swiss.de Elérés: 2012-09-12
  3. Raron (Zenden, Bezirk), www.hls-dhs-dss.ch Elérés: 2012-09-12
  4. Ein Wallis - oder doch lieber zwei?, www.nzz.ch Elérés: 2012-09-12
  5. Georges Lüdi, Iwar Werlen (Hrsg.):Sprachlandschaft in der Schweiz. Bundesamt für Statistik, Neuchâtel, April 2005.
  6. Staat und Religion, www.migraweb.ch Elérés: 2012-09-12
  7. Wohnbevölkerung nach Religion 2000, www.bfs.admin.ch Elérés: 2012-09-12
  8. Wegziehen – Bleiben – Zurückkehren, Sion 2004, www.vs.ch Elérés: 2012-09-12
  9. VS-link: ein vom Kanton Wallis lanciertes Projekt gegen den brain drain, www.vslink.ch, Elérés: 2012-09-12
  10. Studie zu Lebenssituation und Sprachverhalten von Oberwalliser Migranten in Bern, Institut für Sprachwissenschaft, Universität Bern Elérés: 2012-09-12

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Wallis kanton témájú médiaállományokat.