Wallis kanton
| Wallis kanton | |||
| Kanton Wallis (ném.) Canton du Valais (fr.) |
|||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Wallis/Valais himnusz | |||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Sion/Sitten | ||
| é. sz. 46°, k. h. 8° | |||
| Legnagyobb város | Sion/Sitten | ||
| Államforma | kanton | ||
| ... | |||
| Hivatalos nyelv | francia, német | ||
| Beszélt nyelvek | francia: 60%, német: 30% | ||
| ' | Svájci esküszövetség | ||
| Bécsi kongresszus |
1815 ... |
||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Becsült | 317.022 fő (2011.12.31.) | ||
| Népsűrűség | 61 fő/km² | ||
| Főbb etnikumok | francia, német, 21,5% külföldi | ||
| Vallások | római katolikus, evangélikus | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5224 km² | ||
| Egyéb adatok | |||
| Nemzetközi gépkocsijel | VS | ||
Wallis kanton (franciául: Valais, olaszul Vallese, romans nyelven Vallais, hivatalos német nevén: Staat Wallis, franciául: État du Valais, azaz Wallis állam egy francia és német nyelvű kanton Svájc délnyugati részén, francia többséggel. A kanton székhelye Sion (ném.: Sitten). Területileg a 3. legnagyobb svájci kanton. Ahogy a legnagyobb kantonok általában, Wallis is teljes mértékben az Alpok területén fekszik.
Tartalomjegyzék |
Földrajza[szerkesztés]
Fekvése[szerkesztés]
Wallis/Valais Svájc délnyugati részén fekszik, a Simplon-hágó kivételével az egész kanton a Rhône és mellékfolyói völgyében fekszik a Rhone gleccserétől egészen a Genfi-tóig bezárólag. Északon a Berni- és Vaudi-Alpok szegélyezi a tartományt, míg délen a Wallisi-Alpok alkotja a déli határt. A Wallisi-Alpokban találhatóak az ország legmagasabb csúcsai a Mischabel és a Monte Rosa masszívumok területén. Ezen csúcsok a következőek: Dufourspitze (4634 m, Svájc legmagasabb csúcsa), Dom (4545 m, a legmagasabb, teljes egészében Svájc területén fekvő csúcs), Liskamm (4527 m), Weisshorn (4505 m), Täschhorn (4490 m), és a Matterhorn (4478 m). Itt található az Alpok 3 legnagyobb gleccsere is, név szerint a(z) Aletsch-gleccser, Gorner-gleccser és a Fiescher-gleccser. A kanton legalacsonyabb pontja a Genfi-tó partján található, 372 méterrel a tenger szintje felett.[1]
A hegyek által létrehozott főn-hatás miatt Felső-Wallis, különösen a Visper-völgy egyes részei igen szárazak, hasonlóságot mutatnak a sztyeppi klímával. Emiatt már a középkor folyamán az itt élő emberek vízlevezető árkok, malomárkok (németül: Suone, Bissen) építésébe fogtak az ivóvízellátás biztosítása érdekében.[2]
Vízrajz[szerkesztés]
A kanton fő folyója, a Rhône (németül: Rhone) a terület keleti részén ered, nagyjából végig kelet-nyugati irányba halad, rá merőleges, észak-déli völgyek futnak le, amelyek a mellékfolyók, patakok vizét hozzák. Ezek a völgyek előfordulnak a Rhônetól északra és délre is. A következő táblázat sorolja fel ezeket keleti irányból, a forrástól számolva. Zárójelben a másodlagos francia-német név szerepel ott, ahol az uralkodó nyelv mellett a kanton másik nyelvén is van neve a völgynek.
| A Rhônetól északra | Rhônetól délre |
|---|---|
| Fischertal | Binntal |
| Nanztal | |
| Lötschtal | Saastal |
| Dalatal (Leukerbad) | Mattertal (Nikolaitalnak is nevezik) |
| Turtmanntal | |
| Val d'Anniviers (Eifischtal) | |
| Val d'Hérens (Eringertal) | |
| Val de Bagnes (Baniental) | |
| Val d'Entremont | |
| Val d'Illiez |
Települései[szerkesztés]
A kanton területén az alábbi, 10.000 főt meghaladó városok vannak a 2011. december 31-i adatok alapján:
| Település | Lakosság |
|---|---|
| Sion (ném: Sitten) | 30.717 |
| Monthey | 16.628 |
| Martigny (ném: Martinach) | 16.345 |
| Sierre (ném: Siders) | 15.752 |
| Brig-Glis | 12.511 |
Közigazgatás[szerkesztés]
A kantonban 14 kerület található.[3] A táblázatban felül találhatóak a német többségű kerületek, keletről nyugati irányba haladva. Leuk és Visp a legnyugatabbi német többségű kerületek, Sierre/Siders már francia többségű, tovább haladva haladva egyre inkább uralkodóvá válik a francia nyelv.
| Kerület | Lakosság | Székhely | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Goms (fr: Conches) | 4716 | Münster | |
| Keleti-Raron (fr: Rarogne oriental) | 10.842 | Mörel-Filet | Lakosságszám a Nyugati-Raron kerülettel együtt |
| Brig (fr: Brigue) | 25.137 | Brig-Glis | |
| Visp (fr: Viège) | 28.189 | Visp | |
| Nyugati-Raron (fr: Rarogne occidental) | 10.842 | Raron | Lakosságszám a Keleti-Raron kerülettel együtt |
| Leuk (fr: Loèche) | 12.249 | Leuk | |
| Sierre (ném: Siders) | 46.644 | Sierre (ném: Siders) | |
| Sion (ném: Sitten) | 42.959 | Sion (ném: Sitten) | |
| Conthey (ném: Gundis) | 24.824 | Conthey (ném: Gundis) | |
| Hérens (ném: Ering) | 10.542 | Evolène | |
| Entremont | 14.410 | Sembrancher | |
| Martigny (ném: Martinach) | 42.257 | Martigny (ném: Martinach) | |
| Saint-Maurice (ném: Sankt Moritz) | 12.559 | Saint-Maurice (ném: Sankt Moritz) | |
| Monthey | 41.694 | Monthey |
Éghajlata[szerkesztés]
A kanton nagy része a (magas)hegyvidéki éghajlat tartományába esik, hűvös átlaghőmérséklettel, sok csapadékkal (télen: hó). Alsó-Wallis völgyei az egyik legszárazabb ilyen jellegű területek Európában, amely a magas hegyek okozta zártságnak köszönhető. Északról a Berni-Alpok, délről a Wallisi-Alpok zárja be a völgyet, 4000 méter fölötti magasságukkal katlant alkotva. Az esős napok átlagos száma 85 nap/év.[2]
Népessége[szerkesztés]
Nyelvek[szerkesztés]
Wallis hivatalosan kétnyelvű kanton, francia többséggel, német kisebbséggel. Nagyjából a kanton közepénél Sierre/Siders városánál húzódik a francia-német nyelvhatár, a nyugati részeken a francia az uralkodó nyelv, míg a keleti, Felső-Wallis-i részeken a német itteni változatát, a wallisi németet beszélik, amely egy Alemann nyelvjárásba tartozó dialektus. A francia részeken az irodalmi franciát, illetve részben a frankoprovanszál nyelvet beszélik.[4]
| Nyelv | Százalékos arány (2000-es népszámlálás)[5] |
|---|---|
| Francia | 62,8 % |
| Német | 28,4 % |
| Olasz | 2,2 % |
| Rétoromán | 0,0 % |
| más | 6,6 % |
Vallások[szerkesztés]
Wallisban mind a római katolikus-, mind az evangélikus vallás hivatalos, helyileg elismert vallás.[6] A római katolikus domináns a kantonban, az evangélikus vallás aránya 10% alatti. A lakosság 4,3-atartozik más egyház kötelékébe, míg a népesség 8,2 nem tartozik egyik felekezet közé sem.
| Vallás | Népesség aránya (2000-es népszámlálás)[7] |
|---|---|
| római katolikus | 81,2 % |
| evangélikus | 6,3 % |
| más | 4,3 % |
| nem tagja felekezetnek | 8,2 % |
Elvándorlás[szerkesztés]
Mint más alpesi kantonokban, Wallisban is sűrűn előforduló eset az átmeneti elvándorlás. Főleg az ország északi részein található, nagyobb városok felé irányul ez a népességmozgás. Főként a fiatalok, iskolás korúak és aktív korban lévők mennek el Wallisból, munkaalkalmat keresni, vagy csak világot látni. Különösen a magasan képzettek közül vándorolnak sokan el, egy 2004-es felmérés szerint 3 wallisiból 2 nem tér vissza a Rhone völgyébe a diplomája megszerzése után.[8][9][10]
Politika[szerkesztés]
Wallisnak 1907-ben fogadták el az alkotmányát,amely azóta sok változtatáson átesett. A kanton hivatalos himnusza a Wallis himnusz.
A törvény szerint a kanton legfőbb jogalkotó szerve a Nagytanács (ném: Grosse Rat, fr:Grand Conseil) amelynek 130 választott tagja és ugyanennyi helyettesét négyévente választják meg általános szavazás keretében.
| Párt | 2001 | 2005 | 2009 | Szavazati megoszlás 2009-ben |
|---|---|---|---|---|
| Kereszténydemokrata Néppárt (Christlichdemokratische Volkspartei, CVP) | 61 | 58 | 54 |  |
| Felső-Wallis-i Keresztényszociális Néppárt (Christlichsoziale Volkspartei Oberwallis, CSPO) | 14 | 15 | 14 | |
| Szabaddemokrata Párt (Freisinnig-Demokratische Partei, FDP) | 32 | 28 | — | |
| FDP a Liberálisok, (FDP) | — | — | 28 | |
| Svájc Szociáldemokrata Pártja (Sozialdemokratische Partei der Schweiz, SP) | 18 | 21 | 17 | |
| Svájc Liberális pártja (Liberale Partei der Schweiz, PLV) | 3 | 2 | — | |
| Svájci Néppárt (Schweizerische Volkspartei, SVP) | 1 | 6 | 12 | |
| Keresztényszociális Párt (Christlich-soziale Partei, CSP) | 0 | 0 | 3 | |
| Svájc Zöld pártja (Grüne Partei der Schweiz, GPS) | 0 | 0 | 2 | |
| Függetlenek | 1 | 0 | 0 |
A Nagytanács által hozott törvényeket felülírhatja népszavazás, amelynek nagy hagyományai vannak Svájcban. 8000 aláírást kell az állampolgároknak összegyűjtenie a népi kezdeményezések megindításához, avagy a meghozott jogszabályok megváltoztatásához.
Végrehajtó hatalom[szerkesztés]
A kanton legfelsőbb végrehajtó és közigazgatási egysége az 5 főből álló Államtanács (ném: Staatsrat, fr: Conseil d’État). A tanács tagjait közvetlen választás során választják ki, 4 évre szól a megbízatásuk. A kanton három alkotmányos régiója (Alsó-, Közép- és Felsőwallis) jogosult legalább egy-egy helyet betölteni a rendszerben. A kerületi vétó megakadályozza a dupla kerületi képviseletet az Államtanácsban. A kancellárt, a kormány képviselőit és a helyettes államtitkárt az Állami Tanács nevezi ki.
| Államtanács | Párt | Régió | Terület |
|---|---|---|---|
| Esther Waeber-Kalbermatten, elnök | Svájc Szociáldemokrata Pártja (SP) | Felső-Wallis | Biztonság, Népjólét és Integráció Minisztériuma |
| Maurice Tornay, alelnök | Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) | Alsó-Wallis | Pénzügyi, Intézményi és Egészségügyi Minisztérium |
| Claude Roch | FDP. A liberálisok | Alsó-Wallis | Nevelés-, Kultúra- és Sportminisztérium |
| Jean-Michel Cina | CVP | Felső-Wallis | Népgazdasági, Energia és Területfejlesztési Minisztérium |
| Jacques Melly | CVP | Közép-Wallis | Közlekedési, Építési és Környezetvédelmi Minisztérium |
Bíróság[szerkesztés]
A kanton legfelsőbb bírósága a Kantonbíróság, amely Sionban székel. Ez felelős a polgári és büntetőügyekben, valamint a társadalombiztosítási és közigazgatási ügyekben. A polgári és büntetőügyekben 9 alsóbb fokú kerületi bíróság intézi az ügyeket. Önkormányzati szinten létezik községi bíró és rendőrségi bíróság.
Közösségek[szerkesztés]
A kantonban a 2011-es adatok szerint 141 úgynevezett lakóközösség van. Ezeket helyi önkormányzatok irányítják.
Továbbá létezik még az úgynevezett Burgergemeinde (polgári közösség), amely az állampolgárság adományozását, valamint a közvagyon ügyintézést végzi. Ezen kívül a római katolikus és evangélikus egyház közösségei alkotnak gyülekezet.
Pártrendszer[szerkesztés]
Hasonlóan az országos trendekhez, Wallisban/Valaisban is a Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) a legerősebb párt (beleértve ebbe a helyi szintű CSPO-t is) abszolút többsége van a törvényhozásban a szövetségeseivel egyetemben. A pártok szinte mindegyike külön-külön francia, illetve német részre van osztva nyelvileg.
Források[szerkesztés]
- ↑ Die Längenänderungen im Jahr 2010, www.glaciology.ethz.ch Elérés: 2012-09-12
- ^ a b Schweizer Kanton Wallis, www.swiss.de Elérés: 2012-09-12
- ↑ Raron (Zenden, Bezirk), www.hls-dhs-dss.ch Elérés: 2012-09-12
- ↑ Ein Wallis - oder doch lieber zwei?, www.nzz.ch Elérés: 2012-09-12
- ↑ Georges Lüdi, Iwar Werlen (Hrsg.):Sprachlandschaft in der Schweiz. Bundesamt für Statistik, Neuchâtel, April 2005.
- ↑ Staat und Religion, www.migraweb.ch Elérés: 2012-09-12
- ↑ Wohnbevölkerung nach Religion 2000, www.bfs.admin.ch Elérés: 2012-09-12
- ↑ Wegziehen – Bleiben – Zurückkehren, Sion 2004, www.vs.ch Elérés: 2012-09-12
- ↑ VS-link: ein vom Kanton Wallis lanciertes Projekt gegen den brain drain, www.vslink.ch, Elérés: 2012-09-12
- ↑ Studie zu Lebenssituation und Sprachverhalten von Oberwalliser Migranten in Bern, Institut für Sprachwissenschaft, Universität Bern Elérés: 2012-09-12
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||||
