Uri kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uri kanton
Kanton Uri
Uri kanton zászlaja
Uri kanton zászlaja
Uri kanton címere
Uri kanton címere

FővárosaAltdorf
é. sz. 46° 47′, k. h. 8° 37′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 8° 37′
Államformaköztársaság
Vezetők
LandammannHeidi Z'graggen
LandesstatthalterBeat Arnold
Hivatalos nyelvnémet
Autonómia típusaa Svájci Államszövetség kantonja
Csatlakozás a Svájci Esküszövetséghez1291

Tagság
Lista
(Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint36 433 fő (2018. dec. 31.)[1]
RangsorbanSvájcban 24.
Becsült35 162 fő
RangsorbanSvájcban 24.
Népsűrűség33 fő/km²
RangsorbanSvájcban 25.
Főbb etnikumoknémetek
Vallásokkatolicizmus, protestantizmus
Földrajzi adatok
Terület1077 km²
RangsorbanSvájcban 11.
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemsvájci frank (CHF)
Nemzetközi gépkocsijelUR
Internet TLD.ch
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Uri kanton témájú médiaállományokat.

Uri a Svájci Államszövetség egyik német nyelvű kantonja. Fővárosa Altdorf.

Földrajz és fekvés[szerkesztés]

Uri kanton Közép-Svájcban található. A kanton nagy része hegyvidék, mintegy 56 százaléka terméketlen föld. Uri délkeletről Graübunden, délen Tessin, délnyugaton Wallis, nyugaton Bern, Obwalden és Nidwalden, északon Schwyz, északkeleten pedig Glarus kantonokkal határos.

Történelem[szerkesztés]

Uri kanton már a bronzkorban is lakott volt. Az ókorban kelta törzsek lakták, majd a Római Birodalom része lett. 1292-ben a Német-római Császárságtól függetlenedő Uri alapító tagként csatlakozott a Svájci Konföderációhoz. A 16. század elejére a kanton hivatalos neve is Uri lett.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A jelenlegi kantoni alkotmányt 1984-ben írták.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Törvényhozás[szerkesztés]

Uri kanton törvényhozó hatalma a 64 tagú Nagytanács (Groß Rat). A képviselők hivatali ideje négy év. A kanton 20 választókerületre oszlik, melyek egyúttal helyhatóságok, azaz települési önkormányzatok is.

A Nagytanács tagjainak megoszlása:

  • Svájci Szociáldemokrata Párt (SP) 11 fő
  • Kereszténydemokrata Néppárt (CVP) 23 fő
  • Liberálisok (FDP) 15 fő
  • Svájci Néppárt (SVP) 15 fő

Végrehajtás[szerkesztés]

A végrehajtó hatalom a héttagú Végrehajtó Tanács kezében van. A Végrehajtó Tanács elnöke a Landammann, helyettese a Landesstatthalter. A Landammann jelenleg Heidi Z'graggen (CVP), helyettese Beat Arnold (SVP) biztonsági miniszter. Az FDP-s Josef Dittli a pénzügyminiszter, az SP-s Markus Zust pedig az építészeti miniszter. Beat Jörg (CVP) az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, Barbara Bär (FDP) pedig az Egészségügyi, Szociális és Környezetvédelmi Minisztériumot vezeti, míg Urban Camenzind a Departement Economics vezetője. A jelenlegi parlamenti ciklus 2012 és 2016 között tart.

Közigazgatás[szerkesztés]

Uri kanton 20 helyhatósági kerületre oszlik, melyek a magyar járásoknak felelnek meg. A 20 helyhatósági kerület egyben választókerület is.

Népesség[szerkesztés]

Uri kanton népsűrűsége 33 fő négyzetkilométerenként, ami messze elmarad az országos átlagtól (195). 2012. december 31-én Uri kanton lakossága 36 ezer fő.

Nyelvek[szerkesztés]

Hivatalos nyelve a német. Az Uriban beszélt német nyelvjárásokban a felső-alemann. A lakosság 93,5%-a német, 1,5%-a olasz, a többi francia (kb. 1%), rétoromán (0,1%) vagy bevándorló (3,9%).

Vallások[szerkesztés]

Uri kanton lakosságának többsége római katolikus. A kantonban 24 plébánia található. A lakosság néhány százaléka evangélikus, főleg a franciák, rétorománok és a bevándorlók többsége.

Gazdaság[szerkesztés]

Közép-Svájc lakosságának 4,6%-a dolgozik Uri kantonban. A svájci nemzeti össztermék 0,4%-a Uri kantonból származik. A helyi pénzügyi átlag (a munkabérek stb.) csak a kétharmada a svájci átlagnak. Az egy főre jutó éves jövedelem is alacsonyabb a svájci átlagnál.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bilanz der ständigen Wohnbevölkerung nach Kanton, definitive Jahresergebnisse, 2018. Federal Statistical Office. (Hozzáférés: 2019. augusztus 28.)