Ticino kanton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ticino Kanton és Köztársaság
Repubblica e Cantone del Ticino
Ticino Kanton és Köztársaság zászlaja
Ticino Kanton és Köztársaság zászlaja
Ticino Kanton és Köztársaság címere
Ticino Kanton és Köztársaság címere
Fővárosa Bellinzona
é. sz. 46° 19′, k. h. 8° 49′
Legnagyobb város Lugano
Államforma köztársaság
Vezetők
A Végrehajtó Tanács (Államtanács) elnöke Claudio Zali
Hivatalos nyelv olasz
Beszélt nyelvek olasz, német,
Autonómia a Svájci Államszövetség kantonja
Csatlakozás a Svájci Államszövetséghez 1803
A legutóbbi alkotmány megírása 1997

Tagság (Svájc részeként) ENSZ
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban Svájcban 8.
Becsült 341 652 fő
Rangsorban Svájcban 8.
Népsűrűség 121 fő/km²
Főbb etnikumok olasz
Vallások római katolikus, protestáns
Földrajzi adatok
Terület 2812,2 km²
Rangsorban Svájcban 5.
Időzóna Közép-európai idő (UTC+1)
Közép-európai nyári idő (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem svájci frank (CHF)
Internet TLD ..ch
Közlekedés iránya jobb oldali

A Ticino Köztársaság és Kanton, németül Tessin, Svájc legdélibb kantonja. Ticino határos Uri kantonnal, Valais kantonnal, Graubündennel és Piemont és Lombardia olaszországi régiókkal. Ticino teljesen körülveszi Campione D'Italia olasz exklávét.

Nevét a Ticino folyóról kapta. Ez az egyetlen kanton, ahol az olasz az egyetlen hivatalos nyelv.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ókorban a mai Ticino területét egy kelta törzs lakta. Később a Római Birodalom részévé vált. Bukása után Ticinot a nyugatrómai birodalom uralta és a keleti gótok, a lombardok és a frankok lakták.

1403 és 1422 között ezeket a földeket bekebelezte Uri kanton , de később elvesztette. A második ticinoi hódítás során Uri, Schwyz és Nidwalden szerzett városokat a mai kanton területéről és megszerezték a teljes Ticino feletti gyakorlati irányítást.

Egészen 1850-ig a Ticinese franco (Ticinói frank) volt Ticino fizetőeszköze, majd ekkor bevezették a svájci frankot

A 19. század elején Ticino volt a legszegényebb kanton Svájcban. Ticino volt az egyetlen része Svájcnak, ahol tombolt szegénység, a nyomorúság és alig volt kiépítve az ipar. 1878-ig a három legnagyobb városban, Bellinzonában, Luganoban és Locarnoban váltakozott a kormányzati székhely. 1878-ban azonban Bellinzona lett az egyetlen főváros.

A jelenlegi kantoni alkotmányt 1997-ben fogadták el.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Ticino hegységeinek listája

Ticino területe 2812 négyzetkilométer. Ticinoban területéhez képest sok erdő és tó található, továbbá több hegy.

A kanton földrajzilag két részre oszlik. Az északi rész hegyvidéki. A hegyvidék völgyei: Ticino-völgy és Maggia völgy . A déli rész a Sottoceneri tavakkal övezett régió. Itt található például a Luganói-tó .

A Ticino folyó a legnagyobb folyó kantonban. Fő mellékfolyói a Brenno a Blenio völgyben és a Moesa a Mesolcina völgyben Graubünden közelében .

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenlegi Köztársasági Alkotmányt 1997. augusztus 18-án hagyták jóvá. Az alkotmány annak érdekében íródott, hogy garantálja a békés életet, az emberi méltóságot, az alapvető szabadságjogokat és a társadalmi igazságosságot állampolgárai számára, valamint fenntartsa a svájci olasz kultúrát és ápolja a kapcsolatot a többi olasz nyelvű kantonnal és a többi olasz nyelvű állammal, elsősorban Olaszországgal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagytanács (olaszul Gran Consiglio) a kanton törvényhozó testülete, melynek 90 tagját, a képviselőket (Deputati) arányos képviseleti rendszerben választják meg.

A képviselők megbízatása négy évre szól. Évente jelölik ki a Nagytanács elnökét és két alelnökét. A Gran Consiglio Bellinzonában, a tartományi fővárosban ülésezik.

Az öt tagú Államtanács (olasz : Consiglio di Stato) - nem tévesztendő össze a Szövetségi Tanáccsal - a kanton végrehajtó hatalmát gyakorolja. Az Államtanács másik neve Végrehajtó Tanács, tagjait a Nagytanács jelöli ki.

Jelenleg az öt tagja a kormány: Claudio Zali, Paolo Beltraminelli, Manuele Bertoli, Norman Gobbi és Laura Sadis. Minden évben, az Államtanács elnöke nevezi. A jelenlegi elnök a Tanács állam Claudio Zali.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bellinzona, székhelye Bellinzona Blenio székhelye Acquarossa Leventina székhelye Faido Locarno székhelye Locarno Lugano székhelye Lugano Mendrisio székhelye Mendrisio Riviera székhelye Biasca Vallemaggia székhelye Cevio

A kantonban jelenleg 157 település van, ezek 38 circoli-ba azaz al-körzetbe vannak csoportosítva.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összlakosság 2012-ben 341 652 fő. A lakosság 25,2%-a azaz 82 794 fő külföldi, a népsűrűség több mint 120 fő négyzetkilométerenként. A lakosság 83,1%-a olasz, 8,3%-a német. A legtöbb bevándorló az egykori Jugoszláviából érkezett.

A lakosság (2011-ben) többnyire római katolikus (69%) és a protestáns (5%).

A hivatalos nyelv az olasz. Ticino lakosságának többsége a svájci olaszt beszéli, ami nagyon hasonlít az olaszra. Ticinoban néhányan még mindig beszélik a lombard nyelvet, illetve annak Ticinese (ticinói) dialektusát és az eredeti Ticinese (ticinói) nyelvet. Ticinoban az olasz nyelv a domináns, de rengeteg turistának az anyanyelve a német, többségük Svájcból érkezik.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]