Matterhorn
| Matterhorn | |
 |
|
|
|
|
| Magasság | 4478 m |
| Hely |  Svájc OlaszországWallis, Valle d’Aosta |
| Hegység | Pennini-Alpok |
| Relatív magasság | 1031 m |
| Első megmászás | 1865. július 14., Edward Whymper |
| Legkönnyebb útvonal | Hörnli-gerinc (sziklamászás III A0, firn 35°) |
| Elhelyezkedése | |
 Matterhorn
Pozíció az Alpok térképén
|
|
| é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 7° 39′ 30″ | |
A Matterhorn (franciául Mont Cervin vagy Le Cervin, olaszul Monte Cervino) az Alpok hetedik legmagasabb hegycsúcsa (ha a Mont Blanc-t és a Monte Rosa masszívumokat egy csoportnak tekintjük.) A Matterhorn 4478 méter magas; a Wallisi-Alpokban fekszik Zermatt és Breuil (Cervinia) között, Zermattól délnyugatra. Keleti, északi és nyugati fala Svájchoz, a déli Olaszországhoz tartozik. A legtöbbet fényképezett turistalátványosságok egyike Európában.
1581-ben említik először Mont Cervin-ként, később Monte Silvio és Monte Servino formában is. A német Matterhorn név első említése 1682-ből való.
Első megmászása Edward Whymper nevéhez fűződik 1865. július 14. napján.
Geológiája [szerkesztés]
A Matterhorn két órási kőzetlemezből áll, amelyek egy majdnem függőleges vetősík mentén válnak el egymástól. Északi része sekélytengeri képződésű dolomit, déli fele viszont mélytengeri zöldpala és a csúcsot egy gneisztömb alkotja. A két kőzettömb közti törésvonal nem más, mint az Afrika-lemez és az Eurázsia-lemez határa, a déli rétegek Afrikához, az északiak Európához tartoznak geológiailag. A hegy szemléletesen mutatja azt az erőt, ami a két kőzetlemez összeütközését kísérte.
A hegyet – az Alpok egészével együtt – a 280 millió éve kezdődő alpi orogén fázis kompressziós szakasza kezdte felemelni mintegy 100 millió éve, a kréta időszakban.
-
Európa áttekintő nagyszerkezeti térképe
-
A Matterhorn szerkezetének szemléltetése: piros = európai tömb; zöld = afrikai tömb
Érdekesség [szerkesztés]
Alakja adta az alapötletet a Toblerone csokoládé és a háromszög keresztmetszetű csomagolás megformálásához.[forrás?]
