Aarau
| Aarau | |||
| Városháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kanton | Aargau | ||
| Polgármester | Marcel Guignard | ||
| Irányítószám | 5000, 5001, 5004 | ||
| Körzethívószám | (41) 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 15 619 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 1,747 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 381 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 8° 3′ | |||
| é. sz. 47° 24′, k. h. 8° 3′ | |||
| Aarau weboldala | |||
Aarau : város Svájcban, Aargau kanton székhelye.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Svájc északi részén, a Jura déli lábánál, az Aare folyó jobb partján, Zürichtől nyugatra található.
Története [szerkesztés]
Az első írásos emlék a városról 1248-ből való Arowe néven, amely valószínűleg utal az Aare folyóra. 1240 körül Kyburg grófjai alapították, 1264-ben a Habsburgok kezére került, 1415-től Bern birtokolta.
Itt volt 1798-ban a Helvét Köztársaság katonai tanácsának utolsó gyűlése. 1798. március 22-én a Helvét Köztársaság fővárosa lett. A parlament a mai városházán volt, a Direktórium (kormány) pedig a mai «Haus zum Schlossgarten»-ben. 1803. Szeptember 20-án a kormány Luzernbe költözött.
Gazdaság [szerkesztés]
Nyomdászat. Óraipar. Cipőgyártás.
Lakosság [szerkesztés]
Nyelvek [szerkesztés]
A lakosság 20,4%-a 2000-ben külföldi volt. Minden harmadik külföldi a volt Jugoszláviából, Német és olasz területekről érkezett. 84,5%-a német, 3,3%-a olasz, 2,9% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,1% francia, 1% albán, török anyanyelvű.
Vallások [szerkesztés]
A lakosság túlnyomó többsége református (43,5%). A város népességének 29,2%-a római katolikus, 5%-a muzulmán, ortodox 3%, egyéb 2%.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
- Fennmaradt középkori óvárosa a városfalakkal és a kaputoronnyal.
- Stadtkirche (15. század, gótikus)
- Városháza (1529 előtt épült, majd barokk átépítése 1762-ből)

