Aare
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Aare | |
 |
|
| Az Aare Bernnél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Svájc |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 295 km |
| Forrásszint | 2310 m |
| Vízgyűjtő terület | 17 779 km² |
| Torkolat | Rajna |
| é. sz. 47° 36′ 22″, k. h. 8° 13′ 26″ | |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
Az Aare (vagy Aar, franciául Arole) Svájc leghosszabb folyója (295 km). Vízgyűjtő területe 17 779 km². Esése 1562 m.
Tartalomjegyzék |
Nevének története [szerkesztés]
Egyes elméletek szerint az Aar neve szerepel az ókori eredetű, gall nyelven írt berni cinktáblán. A folyó latin neve Obringa volt.
Útja [szerkesztés]
A Grimseli-tónál, a Berni-Alpokban ered, az Aar-gleccserben, 2260 m magasban. Több patakkal egyesülve képezi a 75 m magas Handeckfall nevű vízesést, majd keskeny és mély sziklahasadékon folyik át, egyesül a Reichenbachhal, átfolyik a Brienzi- és Thuni-tavakon, és körülárkolja a félszigetszerűen magas fennsíkon fekvő Bern városát. Ezután a Jura hegység déli lábaihoz simul, felveszi a Reusst és Limmat-ot és Koblenznél, Waldhuttal szemben, a Rajnába torkollik. A Thuntól a Rajnáig hajózható.
Mellékfolyói [szerkesztés]
- Limmat
- Linth (a Zürichi-tó fő táplálója)
- Sihl
- Reuss
- Suhr
- Wigger
- Emme
- Zihlkanal
- Saane (Sarine)
- Kander
- Lütschine
