Aare

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Aare (vagy Aar, franciául Arole) Svájc leghosszabb folyója (295 km). Vízgyűjtőterülete 17 779 km². Esése 1562 m.

[szerkesztés] Útja

A Grimseli-tónál, a Berni-Alpokban ered, az Aar-gleccserben, 2260 m magasban. Több patakkal egyesülve képezi a 75 m magas Handeckfall nevű vízesést, majd keskeny és mély sziklahasadékon folyik át, egyesül a Reichenbachhal, átfolyik a Brienzi- és Thuni-tavakon, és körülárkolja a félszigetszerűen magas fennsikon fekvő Bern városát. Ezután a Jura hegység déli lábaihoz simul, felveszi a Reusst és Limmat-ot és Koblenznél, Waldhuttal szemben, a Rajnába torkollik. A Thuntól a Rajnáig hajózható.

[szerkesztés] Mellékfolyói

• Limmat
  • Linth (a Zürichi-tó fő táplálója)
  • Sihl
• Reuss
  • Kleine Emme
  • Sarner Aa
  • Engelberger Aa
  • Schächen
  • Furkareuss
• Suhr
• Wigger
• Emme
• Zihlkanal
  • Suze
  • Broye
  • Orbe
• Saane (Sarine)
  • Sense
• Kander
  • Simme
  • Allenbach
• Lütschine

[szerkesztés] Nevének története

Egyes elméletek szerint az Aar neve szerepel az ókori eredetű, gall nyelven írt berni cinktáblán. A folyó latin neve Obringa volt.