Waldshut-Tiengen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Waldshut-Tiengen
Waldshut rk Kirche.JPG
Waldshut-Tiengen címere
Waldshut-Tiengen címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kormányzati kerület Freiburg
Kerület Waldshut
Alapítás éve 1975
Polgármester Martin Albers (CDU)
Irányítószám 79741-79761
Körzethívószám 07751, 07741
Rendszám WT
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 290 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 341 m
Terület 77,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Waldshut-Tiengen  (Németország)
Waldshut-Tiengen
Waldshut-Tiengen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 37′, k. h. 8° 12′Koordináták: é. sz. 47° 37′, k. h. 8° 12′
Waldshut-Tiengen weboldala

Waldshut-Tiengen város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.

A város az 1975-ös évi közigazgatási törvénymódosítás következtében jött létre, amikor egyesítették a két korábbi azonos nevű várost. A felső-Rajna mentén fekszik, északon a Fekete-erdő (Schwarzwald) déli peremén. Lakossága 22670 fő. Walshut-Tiengen a Felső-Rajna bevásárló-városa, kapu a Fekete-erdőhöz, híd Svájchoz. Több apróbb településből áll így: Aichen, Breitenfeld, Detzeln, Krenkingen, Eschbach, Indlekofen, Oberalpfen Waldkirch és Gurtweil

Waldschut[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost 1249-ben a I. Rudolf német király alapította, hogy megerősítse pozícióját Hotzenwaldban. A város akkoriba több privilégiumot is kapott, melyeknek köszönhetően jelentősen fejlődni kezdett. 1525-ben Parasztháborúhoz csatlakozott, aminek büntetéseként megvonták előjogait, és ismételten a Habsburgoknak kellett alávetnie magát, Elő-Ausztria részeként. Időben azonban ismét fejlődésnek indult, és a város hírneve hajdani fényét visszanyerte. A waldshuti háborúban 1468-ban a Svájci Államszövetség és az Osztrák nemesség területszerzési harcaiban a város részlegesen megsemmisült. A város védői túlnyomórészt agglegények voltak, ők alakították a még mai is létező céhet, ami a „Waldshuter Junggesellen 1468” nevet viseli. Ma is minden év augusztusában tarják a „Waldshuter Chilbi“ – t a város ostromára emlékezve. A Harmincéves háborúban (1618-1648) a város többször volt ostromolva, majd lerombolva mind a svédek mind császári seregek által. 1803-ban szakított a város a Habsburg uralommal és csatlakozott a Badeni Nagyhercegséghez, majd területe közigazgatásilag többször módosult, végleges formáját 1973-ban nyerte el.

Tiengen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wadshut-tól keletre fekszik, ahol a Wutach folyó a Rajnába torkollik. Földrajzilag Tiengen már Kettgau-hoz tartozik. A város területén folyik még a Steina és Schlücht folyó, mindkettő a Wutach-ba torkollik.

Az okmányokban először i.sz. 858-ban említik először a nevét, de gazdag történelme jóval korábbra nyúlik vissza. Kelták, rómaiak, majd allemannok telepedtek itt le korábban. Sajnos 1499-ben a második Svájci háborúban porig rombolták, ezért a legrégebbi építőanyag a városba ebből az időből maradt fenn. 1806 óta rész a Badeni Nagyhercegségnek,a Kettgaui-Grófság székhelye volt 1964-ig, a közigazgatási reform keretében egyesült Waldshuttal.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Waldshut[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felső - Kapu (Obere Tor) Schaffhauser - Kapunak is nevezik, a város jellegzetessége, 13. századi alapokra épült, 1864-ig fogdaként szolgált.

A Kaiser-strasse a város főutcája, melyet keresztülszel egy kis patak, a sétálóutcát 2 kút díszíti, mindkét oldalát 16-18. századi polgárházak övezik. Az utca nyugati végén található az Alsó – Kapu (Untere Tor), más néven a Basler – Tor. Sajátos épületek még: Schultheißsche Haus, Greiffenegg-Schlössle, Waldvogtei, alte Metzig, Rathausés a Gottesackerkapelle.

Tiengen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legjellegzetesebb épületei a régi kastély (Alte Schloss) ami egy korábbi lakótornya volt az egykori várnak és az új Kastély (Neue Schloss) ami korábban a von Schulz grófok rezidenciája volt, és a 30 éve háború után újjá lett építve.

A város erődítményének saroktornya a Storchenturm, a 13. században épült és korábban fogház volt, ma is visel gólyafészket, amiről a nevét is kapta.

A városháza a 16. században épült, a Heilig-Kreuz-Kapelle már 1509-ben említést tesznek, mai formáját 1631-ben nyerte el. A városban számos régi templomépületet csodálhatunk meg.

A közeli Weilheim községben található a Gut-Krenkingen várrom.