Szófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 42° 42′ k. h. 23° 20′

Szófia (София)
Sofia-vitosha-kempinski.jpg
Szófia, háttérben a Vitosával
Szófia címere
Szófia címere
Szófia zászlaja
Szófia zászlaja
Közigazgatás
Ország Bulgária Bulgária
Tartomány Szófia
Polgármester Minko Gerdzsikov (ügyvivő)
Népesség
Teljes népesség 1 246 791 fő (2006) +/-
– agglomeráció 1 401 406 fő
Népsűrűség 1030 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 550 m
Terület 1349 km²
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Szófia (Bulgária)
Szófia
Szófia
é. sz. 42° 42′ k. h. 23° 20′
Szófia weboldala
Banya Basi Dzsámi
Nevszki Székesegyház
Az orosz templom
Ivan Vazov Nemzeti Színház
A keresztnévről a Szófia (keresztnév) lapon olvashatsz.

Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2006-os adat szerint 1 377 531 lakosú) városa.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

[szerkesztés] Története

A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Belváros

  • Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háború 200 000 elesett orosz katona emlékére épült emlékül a XX. század elején.
  • Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.
  • Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.
  • Banya Basi Dzsámi: XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal.
  • Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Dél-Kelet-Európában.
  • Nikola Petni orosz templom
  • Bulevard Vitosa: Szófia sétáló- és vásárlóutcája, a központtól vezet a Kultúrpalota felé.

[szerkesztés] Környező látnivalók

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] A városban

Szűk kis utcák miatt az autós közlekedés háttérbe szorul, a belvárosban inkább a villamos, külsőbb városrészeken a troli és a busz elterjedt közelekedési eszköz. 1990-es években megnyílt az első metróvonal is, amely a Ljulin lakótelepet köti össze a városmaggal.

[szerkesztés] Kerületek

Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az aglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.

  • Kizárólag városi kerületek:
    • 4. Vazrazsdane (Възраждане)
    • 5. Izgrev (Изгрев)
    • 6. Ilinden (Илинден)
    • 8. Kraszna Poljana (Красна поляна)
    • 9. Kraszno Szelo (Красно село)
    • 11. Lozenec (Лозенец)
    • 12. Ljulin (Люлин)
    • 13. Mladoszt (Младост)
    • 14. Nadezsda (Надежда)
    • 17. Oborise (Оборище)
    • 19. Podujane (Подуяне)
    • 20. Szerdika (Сердика)
    • 21. Szlatina (Слатина)
    • 22. Sztudentszki (Студентски)
    • 23. Szredec (Средец)
    • 24. Triadica (Триадица)
  • Részben városi, részben agglomerációs kerületek:
    • 2. Vitosa (Витоша)
    • 3. Vrabnica (Връбница)
    • 7. Iszkar (Искър)
    • 10. Kremikovci (Кремиковци)
    • 16. Ovcsa Kupel (Овча купел)
  • Kizárólag agglomerációs kerületek:
    • 1. Bankja (Банкя)
    • 15. Novi Iszkar (Нови Искър)
    • 18. Pancsarevo (Панчарево)
NDK

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3fia
Más nyelveken