Szófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Szófia (София)

Szófia címere

Szófia zászlaja

Közigazgatás

Ország

Bulgária

Megye

Szófia

Polgármester

Minko Gerdzsikov (ügyvivő)

Népesség

Teljes népesség

1 246 791 fő (2006) +/-

Népsűrűség

1040 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

550 m

Terület

1349 km²

Időzóna

CET, UTC+2

Elhelyezkedése

Szófia

Pozíció Bulgária térképén

Koordináták: é. sz. 42° 42′ k. h. 23° 20′

é. sz. 42° 42′ k. h. 23° 20′

Szófia weboldala

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Szófia (keresztnév).

Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2006-os adat szerint 1 377 531 lakosú) városa.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
- 3.1 Belváros
- 3.2 Környező látnivalók
4 Kerületek
5 Közlekedés
- 5.1 A városban
6 Testvérvárosok
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

[szerkesztés] Története

A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

[szerkesztés] Látnivalók

[szerkesztés] Belváros

A város kilátása a Nemzeti Kultúrpalota tetejéről

A város nevének helyes kiejtése.

Látnivaló	Leírás	Kép
Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Szófia)	Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült.
Banya Basi Dzsámi	XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal.
Ivan Vazov Nemzeti Színház	Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.
Nemzeti Kultúrpalota	Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Dél-Kelet-Európában.
Szent György temploma	Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.

[szerkesztés] Környező látnivalók

Látnivaló	Kép
Bojana-templom
Dragalevci monostor
Rilai kolostor
Vitosa hegy

[szerkesztés] Kerületek

Bolgár parlament épülete

Az orosz templom

Szent Szófia szobra

Nemzeti Balett és Operaház épülete

Nemzeti Könyvtár épülete

Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az aglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.

[szerkesztés] Kizárólag városi kerületek

Kerület neve	Elhelyezkedése
4. Vazrazsdane (Възраждане)
5. Izgrev (Изгрев)
6. Ilinden (Илинден)
8. Kraszna Poljana (Красна поляна)
9. Kraszno Szelo (Красно село)
11. Lozenec (Лозенец)
12. Ljulin (Люлин)
13. Mladoszt (Младост)
14. Nadezsda (Надежда)
17. Oborise (Оборище)
19. Podujane (Подуяне)
20. Szerdika (Сердика)
21. Szlatina (Слатина)
22. Sztudentszki (Студентски)
23. Szredec (Средец)
24. Triadica (Триадица)

[szerkesztés] Részben városi, részben agglomerációs kerületek

Kerület neve	Elhelyezkedése
2. Vitosa (Витоша)
3. Vrabnica (Връбница)
7. Iszkar (Искър)
10. Kremikovci (Кремиковци)
16. Ovcsa Kupel (Овча купел)

[szerkesztés] Kizárólag agglomerációs kerületek

Kerület neve	Elhelyezkedése
1. Bankja (Банкя)
15. Novi Iszkar (Нови Искър)
18. Pancsarevo (Панчарево)

[szerkesztés] Közlekedés

Bővebben: Szófiai metró

[szerkesztés] A városban

Szűk kis utcák miatt az autós közlekedés háttérbe szorul, a belvárosban inkább a villamos, külsőbb városrészeken a troli és a busz elterjedt közelekedési eszköz. 1990-es években megnyílt az első metróvonal is, amely a Ljulin lakótelepet köti össze a városmaggal.