Szófia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szófia (София) | |||
 |
|||
| Szófia, háttérben a Vitosával | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bulgária |
||
| Tartomány | Szófia | ||
| Polgármester | Minko Gerdzsikov (ügyvivő) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 246 791 fő (2006) +/- | ||
| – agglomeráció | 1 401 406 fő | ||
| Népsűrűség | 1030 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 550 m | ||
| Terület | 1349 km² | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) |
||
| Elhelyezkedése | |||
  Szófia
|
|||
| Szófia weboldala | |||
- A keresztnévről a Szófia (keresztnév) lapon olvashatsz.
Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2006-os adat szerint 1 377 531 lakosú) városa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.
[szerkesztés] Története
A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.
A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Belváros
- Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háború 200 000 elesett orosz katona emlékére épült emlékül a XX. század elején.
- Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették.
- Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található.
- Banya Basi Dzsámi: XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal.
- Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Dél-Kelet-Európában.
- Nikola Petni orosz templom
- Bulevard Vitosa: Szófia sétáló- és vásárlóutcája, a központtól vezet a Kultúrpalota felé.
[szerkesztés] Környező látnivalók
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] A városban
Szűk kis utcák miatt az autós közlekedés háttérbe szorul, a belvárosban inkább a villamos, külsőbb városrészeken a troli és a busz elterjedt közelekedési eszköz. 1990-es években megnyílt az első metróvonal is, amely a Ljulin lakótelepet köti össze a városmaggal.
[szerkesztés] Kerületek
Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az aglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.
- Kizárólag városi kerületek:
- 4. Vazrazsdane (Възраждане)
- 5. Izgrev (Изгрев)
- 6. Ilinden (Илинден)
- 8. Kraszna Poljana (Красна поляна)
- 9. Kraszno Szelo (Красно село)
- 11. Lozenec (Лозенец)
- 12. Ljulin (Люлин)
- 13. Mladoszt (Младост)
- 14. Nadezsda (Надежда)
- 17. Oborise (Оборище)
- 19. Podujane (Подуяне)
- 20. Szerdika (Сердика)
- 21. Szlatina (Слатина)
- 22. Sztudentszki (Студентски)
- 23. Szredec (Средец)
- 24. Triadica (Триадица)
- Részben városi, részben agglomerációs kerületek:
- 2. Vitosa (Витоша)
- 3. Vrabnica (Връбница)
- 7. Iszkar (Искър)
- 10. Kremikovci (Кремиковци)
- 16. Ovcsa Kupel (Овча купел)
- Kizárólag agglomerációs kerületek:
- 1. Bankja (Банкя)
- 15. Novi Iszkar (Нови Искър)
- 18. Pancsarevo (Панчарево)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Önkormányzat
- Szófia.lap.hu
- Térképkalauz – Szófia
- (angolul) Szófia Hotels
- Szófia Travel Guide, english
|
|||||||
