Szófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szófia (София)
Sofia Collage TB.png
Szófia címere
Szófia címere
Szófia zászlaja
Szófia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Bulgária
Megye Szófia
Polgármester Jordanka Fandakova[1]
Népesség
Teljes népesség 1 246 791 fő (2006) +/-
Népsűrűség 933,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 550 m
Terület 1349 km²
Időzóna CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szófia  (Bulgária)
Szófia
Szófia
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′Koordináták: é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′
Szófia weboldala

Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-os adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.[2]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szófia éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 19,0 22,0 31,0 31,0 34,0 38,0 41,0 40,0 36,0 34,0 25,0 23,0 41,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,3 5,7 10,8 16,0 21,0 24,8 27,3 27,3 23,1 17,2 9,7 4,4 15,9
Átlaghőmérséklet (°C) −1,1 0,6 5,2 10,2 14,9 18,6 20,7 20,4 16,3 10,8 4,8 0,4 10,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,9 −3,7 0,1 4,5 9,3 12,5 14,3 13,9 10,3 5,6 0,5 −3,3 4,9
Rekord min. hőmérséklet (°C) −31,2 −25,4 −18,4 −10,5 −2,2 1,4 4,0 3,5 −2,0 −6,0 −15,3 −20,7 −31,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 34 32 37 52 74 80 59 48 39 42 51 43 591
Havi napsütéses órák száma 75 97 145 179 227 262 306 289 214 160 98 59 2117
Forrás: World Weather Information Service, Climate Sofia - Bulgaria


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület első lakosai a i. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.

A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.

Kerületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az agglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.

Szófia kerületei
Kizárólag városi kerületek Részben vagy tisztán agglomerációs kerületek Szófia térképe

1. Szredec (Средец)
2. Kraszno Szelo (Красно село)
3. Vazrazsdane (Възраждане)
4. Oborise (Оборище)
5. Szerdika (Сердика)
6. Podujane (Подуяне)
7. Szlatina (Слатина)
8. Izgrev (Изгрев)
9. Lozenec (Лозенец)
10. Triadica (Триадица)
11. Kraszna Poljana (Красна поляна)
12. Ilinden (Илинден)
13. Nadezsda (Надежда)
15. Mladoszt (Младост)
16. Sztudentszki (Студентски)
19. Ljulin (Люлин)

17. Vitosa (Витоша)
20. Vrabnica (Връбница)
14. Iszkar (Искър)
22. Kremikovci (Кремиковци)
18. Ovcsa Kupel (Овча купел)
Agglomerációs kerületek
24. Bankja (Банкя)
21. Novi Iszkar (Нови Искър)
23. Pancsarevo (Панчарево)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város panorámája a Nemzeti Kultúrpalota tetejéről
  • A város nevének helyes kiejtése.
Látnivaló Leírás Kép
Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Szófia) Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült. AlexanderNevskyCathedral-Sofia-6.jpg
Szófiai központi zsinagóga A szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten. Central Synagouge in Sofia.jpg
Banja Basi mecset XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal. Banya Bashi Mosque in Sofia.jpg
Ivan Vazov Nemzeti Színház Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették. National-theatre-bulgaria.JPG
Orosz Templom Orosz Templom (Народен театър Иван Вазов): A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették. The Russian Church in Sofia.jpg
A Hét Szent Temploma A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици): A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz Church of Sveti Sedmochislentsi in Sofia.jpg
Szent György temploma Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található. StGeorgeRotundaSofia.JPG
Nemzeti Kultúrpalota Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Délkelet-Európában. NDK-front-view.jpg

Környező látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivaló Kép
Bojana-templom Boyana Church.jpg
Dragalevci monostor Dragalevci monastery Е6.jpg
Rilai kolostor Rila-monastery-imagesfrombulgaria.JPG
Vitosa hegy Sofia-vitosha-kempinski.jpg

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szűk kis utcák miatt az autós közlekedés háttérbe szorul, a belvárosban inkább a villamos, külsőbb városrészeken a troli és a busz elterjedt közelekedési eszköz. 1990-es években megnyílt az első metróvonal is, amely a Ljulin lakótelepet köti össze a városmaggal.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti Galéria épülete

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szófia hivatalos oldala:The Mayor of Sofia - an Executive Body. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  2. Szófia hivatalos oldala:Sofia in figures - 2010. (Hozzáférés: 2012. április 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szófia témájú médiaállományokat.