Szófia
| Szófia (София) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bulgária |
||
| Megye | Szófia | ||
| Polgármester | Jordanka Fandakova[1] | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 246 791 fő (2006) +/- | ||
| Népsűrűség | 933,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 550 m | ||
| Terület | 1349 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szófia
Pozíció Bulgária térképén
|
|||
| é. sz. 42° 42′, k. h. 23° 20′ | |||
| Szófia weboldala | |||
Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-os adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.[2]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Az ország nyugati felén, a Vitosa hegy lábainál helyezkedik el 500-600 méterrel a tengerszint felett.
Története [szerkesztés]
A terület első lakosai a Kr. e. 8. század folyamán már megtelepedtek, így Európa egyik legöregebb fővárosaként tarthatjuk számon Szófiát. Az első, Serdica elnevezését a trák Serdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is és Moesia provincia központjává vált. E korabeli romok ma is megtalálhatóak a központban, ahol a metróállomás neve is az ókori elnevezést viseli.
A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, ami után I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amit a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől ered a 14. századból. 1382-ben kezdetét vette a közel ötszáz éves török uralom. Bulgáriát Rumélia néven átszervezték, és Szófia lett a közigazgatási központja. Az iga alól 1878-ban szabadult fel orosz csapatok segítségével (aminek tiszteletére a középkori orosz hadvezér, Alekszandr Nyevszkij nevét ma is viseli székesegyháza bolgáros változatban: Alekszandar Nevszki), és a független Bulgária fővárosa lett. A 20. században lakossága megtöbbszöröződött. Különösen a második világháborút követő népköztársasági idők rohamos lakótelep-építéseinek köszönhetően a századfordulón még kisvárosból milliós nagyvárossá lett.
Éghajlata [szerkesztés]
| Szófia éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 22,0 | 31,0 | 31,0 | 34,0 | 38,0 | 41,0 | 40,0 | 36,0 | 34,0 | 25,0 | 23,0 | 41,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,3 | 5,7 | 10,8 | 16,0 | 21,0 | 24,8 | 27,3 | 27,3 | 23,1 | 17,2 | 9,7 | 4,4 | 15,9 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,1 | 0,6 | 5,2 | 10,2 | 14,9 | 18,6 | 20,7 | 20,4 | 16,3 | 10,8 | 4,8 | 0,4 | 10,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,9 | −3,7 | 0,1 | 4,5 | 9,3 | 12,5 | 14,3 | 13,9 | 10,3 | 5,6 | 0,5 | −3,3 | 4,9 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −31,2 | −25,4 | −18,4 | −10,5 | −2,2 | 1,4 | 4,0 | 3,5 | −2,0 | −6,0 | −15,3 | −20,7 | −31,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 32 | 37 | 52 | 74 | 80 | 59 | 48 | 39 | 42 | 51 | 43 | 591 |
| Havi napsütéses órák száma | 75 | 97 | 145 | 179 | 227 | 262 | 306 | 289 | 214 | 160 | 98 | 59 | 2117 |
| Forrás: World Weather Information Service, Climate Sofia - Bulgaria | |||||||||||||
Kerületek [szerkesztés]
Szófia 24 kerületből áll. Szófia a szűken vett Szófiából és néhány agglomerációs településből áll. Minden kerületnek van saját polgármestere, ezen kívül az aglomerációs településeknek is van külön polgármesterük.
| Kizárólag városi kerületek | Részben vagy tisztán agglomerációs kerületek | Szófia térképe |
|---|---|---|
|
1. Szredec (Средец) |
17. Vitosa (Витоша) |
Látnivalók [szerkesztés]
-
Bolgár parlament épülete
-
bélyegkép|jobbra|250px|Az orosz templom
-
Szent Szófia szobra
-
Nemzeti Balett és Operaház épülete
Belváros [szerkesztés]
- A város nevének helyes kiejtése.
| Látnivaló | Leírás | Kép |
|---|---|---|
| Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Szófia) | Alekszandr Nyevszkij székesegyház (Храм-паметник Александър Невски): az 1877-78-as orosz-török felszabadító háborúban elesett 200 000 orosz katona emlékére épült. |  |
| Szófiai központi zsinagóga | A szófiai központi zsinagóga (Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten. |  |
| Banja Basi mecset | XVI. századi emlék a török időkből, szemben a Vásárcsarnokkal. |  |
| Ivan Vazov Nemzeti Színház | Ivan Vazov Nemzeti Színház (Народен театър Иван Вазов): 1907-ben megnyílt, bécsi építészek keze munkáját dicsérő épület. Az 1920-as években leépült, majd újjáépítették. |  |
| Orosz Templom | Orosz Templom (Народен театър Иван Вазов): A belvárosban álló orosz ortodox templomot 1913-ban építették. |  |
| A Hét Szent Temploma | A Hét Szent Temploma (църква Свети Седмочисленици): A templom annak a hét szentnek állít emléket, akik elvitték a kereszténységet a szlávokhoz |  |
| Szent György temploma | Szent György temploma (Ротондата "Св. Георги"): A Kr. u. 4. századból származó kegyhely a késő római kor emléke. A központban, mégis eldugott helyen, a Sheraton Balkan Hotel belső udvarán található. |  |
| Nemzeti Kultúrpalota | Nemzeti Kultúrpalota (Национален дворец на културата): az 1981-ben megnyílt monumentális épület az egyik legnagyobb ilyesfajta komplexum Délkelet-Európában. |  |
Környező látnivalók [szerkesztés]
| Látnivaló | Kép |
|---|---|
| Bojana-templom |  |
| Dragalevci monostor |  |
| Rilai kolostor |  |
| Vitosa hegy |  |
Közlekedés [szerkesztés]
A városban [szerkesztés]
Szűk kis utcák miatt az autós közlekedés háttérbe szorul, a belvárosban inkább a villamos, külsőbb városrészeken a troli és a busz elterjedt közelekedési eszköz. 1990-es években megnyílt az első metróvonal is, amely a Ljulin lakótelepet köti össze a városmaggal.
-
Villamos
-
Vonat, vasutak
-
Serdika metróállomás
-
A szófiai metró térképe
.jpg)
Testvérvárosok [szerkesztés]
Algír, Algéria
Ankara, Törökország
Athén, Görögország
Berlin, Németország
Brüsszel, Belgium
Budapest, Magyarország
Bukarest, Románia- Bursa, Törökország
Helsinki, Finnország
Kijev, Ukrajna
London, Egyesült Királyság
Madrid, Spanyolország
Milánó, Olaszország- Maras, Törökország
Párizs, Franciaország
Pittsburgh, USA
Prága, Csehország
Szkopje, Macedónia
Szentpétervár, Oroszország
Tel-Aviv, Izrael
Tirana, Albánia
Varsó, Lengyelország
.svg){kind=small}
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szófia hivatalos oldala:The Mayor of Sofia - an Executive Body. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
- ↑ Szófia hivatalos oldala:Sofia in figures - 2010. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||
