Andorra la Vella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andorra la Vella
Andorra la vella felul.jpg
Andorra la Vella madártávlatból
Andorra la Vella címere
Andorra la Vella címere
Andorra la Vella zászlaja
Andorra la Vella zászlaja
Közigazgatás
Ország  Andorra
Jogállás Andorra települései
Polgármester Maria Rosa Ferrer Obiols
Irányítószám AD500
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
– agglomeráció 22256 fő
Népsűrűség 741.87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 1023 m
Terület 30 km²
Elhelyezkedése
Andorra la Vella  (Andorra)
Andorra la Vella
Andorra la Vella
Pozíció Andorra térképén
é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′Koordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′
Andorra la Vella weboldala

Andorra la Vella az Andorrai Hercegség fővárosa.

Földrajz és időjárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Andorra délnyugati részén található, két hegyvonulat találkozásánál. Mivel a tengerszint feletti 1409 méteres magasságban található, a magasan fekvő fővárosok közé tartozik – és a síelők kedvelt úticélja. A klímája alpesi, hideg telekkel, és kellemesen meleg, szárazabb nyarakkal. Az átlagos januári hőmérséklet −1 °C, a júliusi 20 °C. Évente 808 mm eső esik.


Andorra la Vella éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,0 1,0 3,0 5,0 9,0 14,0 18,0 17,0 15,0 9,0 4,0 1,0 8,0
Átlaghőmérséklet (°C) −2,5 −3,0 −1,5 0,5 4,5 8,5 12,0 11,5 9,5 5,0 0,0 −2,5 3,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −6,0 −7,0 −6,0 −4,0 0,0 3,0 6,0 6,0 4,0 1,0 −4,0 −6,0 −1,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 114 97 100 106 132 112 78 105 102 124 141 118 1329
Forrás: World Climate Guide


Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros a három legfontosabb andorrai út, a CG1, a CG2 és a CG3 találkozásában fekszik, tehát közúton könnyen megközelíthető. Vasútállomása nincs (tekintettel a terepviszonyokra), habár buszjáratok közlekednek Andorra egyetlen vasútállomásához, L'Hospitalet-hoz, amit a francia vasúttársaság üzemeltet. Innen Párizsba is indulnak vonatok. Andorrában nincsenek repülőterek. A legközelebbit Andorra la Vellától három órányira, a francia Toulouseban találjuk.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Casa de la Vall, Andorra parlamentje

Andorra la Vella (lefordítva "Andorra, az Öreg") környéke már a keresztény kor előtt is lakott volt. A település 1278 óta az ország legfontosabb városa. Az óváros (Barri Antic) ebből az időből származó épületeket is rejt. Mint a fővárosa egy elszigetelt, feudalista államnak (amely függetlenségét jól védte a társhercegi rendszer), a történetét nem túl jól dokumentálták.

A kis ország még a huszadik században is teljesen észrevétlen maradt – a versaillesi békeszerződésekben sem vett részt (ahogy a háborúkban sem.) A harmincas évek politikai nyugtalansága és Borisz Szkozirev hatalomátvételi kísérlete után egy nem formaszerű demokrácia jött létre. Az ország lakossága a 60-as években körülbelül hatezer fő volt. 1993-ban elkészült az ország első alkotmánya, kialakult a parlamentáris demokrácia, és az ország hivatalos szervei Andorra la Vellában kaptak helyet. Ezzel Andorra belépett a nyugat-európai fejlett államok sorába.

Látnivalók, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óváros középkori hangulatú kőházakból áll. Minden télen zenei fesztivált tartanak. A városban színházat is találunk. Bár csak a katalán a hivatalos nyelv, utcáin spanyol, portugál és francia szót is gyakran hallani, mivel a bevándorlók nagy számban ezeket a nyelveket beszélik.[1]

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sant Esteve Plaça Príncep Benlloch

A templom egy része már a római korban is templom volt. A további részeket a későbbi korokban építették, főleg a 20. században. 1940-ben Josep Puig i Cadafalch modernista építész felújította a harangtornyot és a jelenlegi oldalbejáratot. Belül egy 12. századi függőmennyezet látható és két oltár. Az egyik a 17. századból, „Saint Lucy”-nak szentelve, a másik a 18. századból, „Keresztelő Szent János”nak szentelve.

Sant Martí de la Cortinada

Román kori templom a 12. századból. A 17. és 18. században bővítették. Cortinada festőművész falfreskóit tartalmazza a 12. század végéről. Említésre méltó a kovácsoltvas rács, a fából készült, faragott bútorzat (17. század), az ötvösmunka, a harangok és a gyóntatószék.

Santa Coloma

Román kor előtti templom (9. század és 10. század). Lombard harangtorony, köríves alappal (12. század). Mindezek együtt a fejedelemségben egyedülállóvá teszik. A 12. században falfestményekkel díszítették, melyeket Santa Coloma festőművész készített.

Említésre méltó: 12. vagy 13. századi Remei Szűz szobra, 18. századi barokk oltár többszínű fából.

Múzeumok, emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Air museum of geology « Roques al carrer »

Oficina de Turisme - Plaça de la Rotonda, s/n

Geológiai múzeum, ami fedetlen területen van. Három részből áll: kőkert, geológiai bevezető, építészet gránittal.

Casa de la Vall Carrer de la Vall

A „La Casa de la Vall” (a.m. „A völgy háza”) az andorrai parlament épülete. 1580-ban épült, 1702-ben költözött be a parlament. Falain gótikus freskók ábrázolják Krisztus szenvedéseit.

La Margineda híd

Román kori híd, a legnagyobb és legkarcsúbb középkori híd Andorrában. 33 méter hosszú és 9,2 méter magas.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andorra la Vella Andorra gazdasági csomópontja. Sok bank és vállalkozás élvezi az ország adóparadicsomi helyzetét.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra la Vella témájú médiaállományokat.