Január

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
<< Január >>
H K Sze Cs P Szo V
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31
         
2014

Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava.[1] A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták. Az Arvisurák szerint Fergeteg hava.

A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.

A hónap első napja a mindenki által ismert újév napja.

Január eseményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szeidzsin-siki: nagykorúvá válásukat ünneplő japán lányok 2008-ban

Állandó ünnepek és emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hónap napjainak egy-egy jellemzőbb ünnepe, emléknapja.
(A részleteket és a további ünnepeket, emléknapokat lásd az adott nap szócikkében!)

Mozgó ünnepek és emléknapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január második hétfője: Szeidzsin-siki - A japánoknál „a nagykorúvá válás” 1948 óta nemzeti ünnep, amikor az ország azokat ünnepli, akik betöltötték a 20. életévüket. Ezt a napot január 15-én ünnepelték egészen 1999-ig, amikor a japán vezetés az egymást követő munkaszüneti napok mellé tette, a rohamosan fejlődő gazdaság hatására.
  • január harmadik hétfője: USA - Martin Luther King emléknap
  • január harmadik vasárnapja: A vallások világnapja
  • január utolsó vasárnapja: A lepra elleni harc világnapja
  • január vége: Srí Pancsami (Shree Panchami) hindu tavaszünnep[4]
  • január 21 és február 21 között: kínai holdújév
  • január közepe és február közepe között: tu bisvát

Januári népszokások, hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben lásd az egyes napoknál!
Vízkereszt napján hóból épített „jó boszorkány” Olaszországban

Január 6-a a vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete volt. Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban. Az emberek felírták a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtajára. Egyes országokban ma is élő szokás, hogy megajándékozzák a gyerekeket az éjjel az ajtó elé vagy ablakba tett csizmájukba rejtett édességekkel, amit a „háromkirályok” vagy a „jó boszorkány” hoz nekik.

A katolikus templomokban a vízkereszt utáni második vasárnap olvassák fel a papok a Jézus első csodatételéről, a kánai menyegzőről szóló evangéliumi részt. Ezen a napon régen a hívők egy-egy magánházban is összegyűltek és eljátszották a kánai menyegző történetét, majd együtt elfogyasztották a vendégek által hozott étel- és italajándékokat.

A magyarság körében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január 1-jén szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, hogy egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.

Január 6-a, vízkereszt napján általános szokás volt, hogy a katolikus papok a házakat is meghintették a szentelt vízzel (házszentelés). Ezenkívül elterjedt népszokás volt a „csillagozás”, amikor gyerekek jártak körbe a faluban csillaggal a kezükben és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek. Ez egyes magyarlakta vidékeken még a mai napig is létező szokás.

Január 22-én, Szent Vince napján a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ezzel ellentétben, ha három nap múlva, január 25-én, a „pálforduló” (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú kemény télre kellett számítani.

A magyar népi mondóka a január hónapot a következőképpen jellemzi:

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár. [5]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rio de Janeiro, a „januári folyó” városa

Január a művészetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január - angol képeslap az 1820-as évekből
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a január címszót a Wikiszótárban!

A januárt számos költő örökítette meg versben, pl.:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A hónap két Mária ünnepéről, lásd: január 1. és január 23.
  2. 1967 óta a katolikus egyház ünnepe (World Day of Peace). 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban is nemzetközi békenapot tartanak, kezdetben One Day in Peace, ma pedig Global Family Day néven (azaz Globális Család Nap, amikor a Föld lakói egyetlen nagy családot alkotnak a békéért), lásd: en:Global Family Day, One Day in Peace honlapja
  3. Indiában a monszunéghajlat miatt két aratási idény van, a tavaszi (rabi) és az őszi (kharif), az őszi aratás után január végén kezdődik a tavasz, amikor a természet megújul. Az őszi aratás záróünnepének a neve India legnagyobb részén szankranti, a tamiloknál pongal néven ismert és több napos, január 13-16 között
  4. Magh hónap 5. napja a hindu naptár szerint, a Gergely-naptárban többnyire január végére, néha február elejére esik
  5. Jeles Napok - január – Boldogasszony hava – télhó – fergeteg hava
  6. ^ a b lásd: en:January
  7. A várost 1565-ben alapították São Sebastião do Rio de Janeiro („Rio de Janeirói Szent Sebestyén”) néven, I. Sebestyén portugál király tiszteletére. A várost még évszázadokig ezen a néven, sőt gyakran csak São Sebastião néven ismerték, és csak később váltotta fel a név második feléből önállósult mai Rio de Janeiro forma. A város védőszentje ma is Szent Sebestyén, akinek ünnepnapja, január 20-a a városban hagyományos népünnepély. Sebestyént egyébként Brazília számos más városának és településének is védőszentjeként ünneplik ezen a napon.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar népszokásokról: