Keresztény egyházi naptár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A keresztény egyházi naptár az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza. Az ünnepek napjait a Gergely-naptárba illesztve adják meg. Ezek az ünnepek vagy minden évben azonos naptári napra esnek (állandó ünnepek), vagy évről évre más-más napon kerülnek megünneplésre (mozgó ünnepek).

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keresztény egyházi ünnepek részben az időjárás, illetve a mezőgazdasági munka meghatározó munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, részben már a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a római birodalomban stb.) is léteztek és átvételre kerültek a keresztény naptárba. Az egyházak tudatosan alakították át a régebbi ünnepeket keresztény ünnepekké. Ilyenek a napfordulóhoz köthető ünnepek, mint a karácsony és a Szent István nap. Ezekhez az ünnepekhez csatlakoztak később azok az emlékünnepek, amelyek a magyar és az európai parasztság szokásaiból alakultak ki, mint többek között a Luca nap. A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Valószínűleg - akárcsak a rokon népek - holdhónapokban figyelték az idő múlását. A kereszténység felvétele után a római egyház által használt naptárat vették át, majd a 16. században a magyarok is áttértek a Gergely-naptárra.

A 19-20. században tájanként és felekezetenként is jelentős eltéréseket találunk a naptári ünnepekben. A római katolikusok lakta településeken több a vallásos naptári ünnep, mint a protestáns vidékeken, bár a protestánsok is a régi római katolikus ünnepekhez fűzték vallási szokásaik és később emléknapjaik jó részét. A már említett Luca nap vagy a Szent György nap mindkét területen a boszorkányok és egyéb rontó lények létezésében és tevékenységében való hit. Egyes ünnepekhez külön étrend, vagy speciális tevékenység is tartozik, munkatilalmak, vagy mágikus eljárások.

Szentek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős az egyházi ünnepek között a szentek ünnepeinek száma. Azok a jeles napok, amelyeken a római katolikus egyház valamely szent emlékét ünnepli. Az egyház szentjei mindnyájan kapnak a naptár valamelyik napján helyet, de nem mindegyik szent névnapja volt parancsolt ünnep. A szentek tiszteletét, a szentek ünnepeinek megülését az egyház főleg papjainak prédikációi révén szorgalmazta. A prédikációkban igen gyakran szerepeltek a szentek nevéhez fűződő csodás legendák, amelyek a népi hitvilágot is megtermékenyítették. Így kapcsolódott egyik-másik szent napjához valamely munka megkezdése vagy bevégzése.

Összkeresztény ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
december 24. Szenteste
december 25-26. Karácsony
január 6. Vízkereszt

Egyes egyházak -- pl. a görögkeletiek (ortodoxok) és pl. az ukrajnai görögkatolikusok a julianusi naptárt használják, és ezért (a civil -- gregorián -- naptár szerint) jamuár elején ünneplik a karácsonyt.

Hasonló okból lehet több hét eltérés a húsvét időpontja között is.

Mozgó ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnep
Hamvazószerda
Virágvasárnap
Nagycsütörtök
Nagypéntek
Nagyszombat
Húsvét
Krisztus mennybemenetele (áldozócsütörtök)
Pünkösd
Szentháromság ünnepe (vasárnapja)

Előkészületi időszakok (a gregorián naptár szerint számolva)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészületi időszak
Advent
Nagyböjt

Szűz Mária ünnepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katolikus egyház hívei a lenti dátumokhoz csatolt ünnepeken túl minden évben két teljes hónapot (a májust és az októbert) szentel a Boldogságos Szent Szűznek, mely a napi imáikban és ájtatosságaikban jelenik meg. A liturgiában (szentmise és zsolozsma) minden szombatot Szűz Mária szombatjaként ünnepel az egyház, természetesen választható módon.

Dátum Ünnep
Január 1. Szűz Mária Isten Anyja (parancsolt ünnep)
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony (Urunk bemutatása a templomban)
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (Urunk születésének hírüladása - az ünnep Húsvét napjától függően mozoghat)
Július 2. Sarlós Boldogasszony (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél)
Július 16. Kármelhegyi Boldogasszony
Augusztus 15. Nagyboldogasszony (Szűz Mária menybevétele - parancsolt ünnep)
Szeptember 8. Kisboldogasszony (Szűz Mária születése)
Szeptember 12. Szűz Mária szent neve
Szeptember 15. Fájdalmas Szűzanya
Október 7. Rózsafüzér királynője
Október 8. Magyarok Nagyasszonya (Magyarország Főpatrónája)
December 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása

Angyalok ünnepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentek ünnepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
január 2. Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely
január 15. Remete Szent Pál
január 17. Nagy Szent Antal
január 20. Szent Sebestyén
január 21. Szent Ágnes
január 22. Zaragozai Szent Vince
január 24. Szalézi Szent Ferenc
január 25. Szent Pál apostol megtérése
január 28. Aquinói Szent Tamás
január 31. Bosco Szent János
február 3. Szent Balázs
február 5. Szent Ágota
február 10. Szent Skolasztika
február 14. Szent Bálint
február 21. Damiani Szent Péter
február 22. Szent Péter székfoglalása
március 17. Szent Patrik
március 26. Szent István vértanú
május 25. Szent Orbán
május 26. Néri Szent Fülöp
június 8. Szent Medárd
június 13. Páduai Szent Antal
június 24. Keresztelő Szent János
június 29. Szent Péter és Szent Pál (Péter-Pál napja)
június 30. A keresztény vértanúk emléknapja[1]
július 11. Szent Benedek[2]
szeptember 29. Szent Mihály
október 4. Assisi Szent Ferenc
október 11. Boldog XXIII. János pápa[3]
november 11. Szent Márton[4]
december 6. Szent Miklós püspök („Mikulás”)
december 26. Szent István vértanú
december 28. aprószentek napja[5]
december 29. Canterburyi Szent Tamás[6]

Római katolikus főünnepek és ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összkeresztény ünnepeken (főünnepek!) felül.

Állandó ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
január 1. Szűz Mária, Isten anyja (főünnep)
február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
február 11. Lourdes-i Szűz Mária
március 19. Szent József, Szűz Mária jegyese (főünnep)
március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep)
május 1. József, a munkás
május 31. Látogatás
június 24. Keresztelő Szent János (főünnep)
június 29. Péter és Pál apostolok (főünnep)
július 2. Sarlós Boldogasszony
augusztus 6. Jézus Krisztus színeváltozása[7]
augusztus 15. Nagyboldogasszony (főünnep)[8] · a Lorettói Boldogságos Szűz Mária ünnepe
szeptember 8. Kisboldogasszony (Szűz Mária születésnapja)
november 1. Mindenszentek (főünnep)
november 2. Halottak napja [9]
december 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep)

Magyar katolikus ünnepek:

Dátum Ünnep
január 18. Árpád-házi Szent Margit
május 30. a Szent Jobb megtalálásának ünnepe
június 27. Szent László napja
augusztus 20. Szent István király (főünnep)
október 8. Magyarok Nagyasszonya (főünnep)
november 5. Szent Imre ünnepe[10]
november 13. A magyar szentek és boldogok ünnepe

Néhány szent ünnepnapja/emléknapja:

Dátum Ünnep
január 2. Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely
január 15. Remete Szent Pál
január 17. Nagy Szent Antal
január 20. Szent Sebestyén
január 21. Szent Ágnes
január 22. Szent Vince
január 24. Szalézi Szent Ferenc
január 25. Szent Pál apostol megtérése
január 28. Aquinói Szent Tamás
január 31. Bosco Szent János
február 3. Szent Balázs
február 5. Szent Ágota
február 10. Szent Skolasztika
február 14. Szent Bálint
február 21. Damiáni Szent Péter
február 22. Szent Péter székfoglalása
március 17. Szent Patrik
március 26. Szent István vértanú[11]
május 25. Szent Orbán
június 8. Szent Medárd[12]
június 13. Páduai Szent Antal[13]
június 24. Keresztelő Szent János (Szent Iván)
június 29. Szent Péter és Szent Pál (Péter-Pál napja)[14]
június 30. A keresztény vértanúk emléknapja[15]
július 11. Szent Benedek[16]
október 4. Assisi Szent Ferenc
október 11. Boldog XXIII. János pápa[17]
november 11. Szent Márton[18]
december 6. Szent Miklós püspök („Mikulás”)
december 26. Szent István vértanú
december 28. aprószentek napja[19]
december 29. Canterburyi Szent Tamás[20]
folytatandó...

Mozgó ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Húsvéthoz kapcsolódó mozgó ünnepek:

Húsvét

Ünnep Időpont a Húsvéthoz
képest (nap)
nap 2009-ben 2010-ben
Húshagyó kedd [9] -47 kedd február 24. február 16.
Nagyböjt 1. vasárnapja -42 vasárnap március 1. február 21.
Fehérvasárnap 7[21] vasárnap április 19. április 11.
A papi hivatások világnapja (Jó Pásztor) 28[22] vasárnap május 10.
A katolikus tömegtájékoztatás napja 42[23] vasárnap május 24.
Mária az egyház anyja 50 hétfő június 1. május 24.
Úrnapja (főünnep) 63 vasárnap június 14. június 6.
Jézus Szent Szíve (főünnep) 68 péntek június 19. június 11.

Mozgó ünnepek, melyek nem a Húsvéthoz kapcsolódnak:

Ünnep Időpont nap 2009-ben 2010-ben
Urunk megkeresztelkedése A vízkeresztet követő első vasárnap vasárnap
Krisztus Király vasárnapja (főünnep) advent előtti utolsó vasárnap, az utolsó évközi vasárnapon, november végén[24] vasárnap november 22.
A szent család ünnepe a karácsony utáni első vasárnap vasárnap december 27.

Parancsolt ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Részletesebben lásd: Parancsolt ünnep

Református ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összkeresztény ünnepeken felül.

A reformátusok megünneplik a következő ünnepeket a fentiek közül: Advent, Karácsony, Nagyböjt, Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Húsvét, Mennybemenetel, Pünkösd. Ezeken kívül ünneplik az alábbi hármat:

Dátum Ünnep Megjegyzés
augusztus utolsó vasárnapja Az új kenyér ünnepe A református gyülekezetek általában Úrvacsorával ünneplik.
október utolsó vasárnapja Az új bor ünnepe A református gyülekezetek általában Úrvacsorával ünneplik.
október 31. A Reformáció napja A reformátusok és az evangélikusok közös hivatalos ünnepe.

Evangélikus ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összkeresztény ünnepeken felül.

Dátum Ünnep Megjegyzés
október 31. a Reformáció napja a reformátusok és az evangélikusok közös hivatalos ünnepe
november 2. Halottak napja  

Görög katolikus ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep Megjegyzés
január 1. Jézus körülmetélése. Nagy Szent Vazul (Bazil) főpap.  
január 6. Jézus Krisztus megkeresztelése. Vízkereszt (vízszentelés).  
január 30. Három szent főpap: Nagy Szent Vazul, Aranyszájú Szent János, Nazianzoszi Szent Gergely egyházatyák.  
február 2. Jézus találkozása Simeonnal. Gyertyaszentelő Boldogasszony.  
március 25. Szűz Mária örömhírvétele. Gyümölcsoltó Boldogasszony.  
április 23. Szent György nagyvértanú  
június 24. Keresztelő Szent János születése  
június 29. Szent Péter és Szent Pál főapostolok  
július 13-19. közötti vasárnap Az első hat egyetemes zsinat atyáinak emlékezete  
július 20. Szent Illés próféta  
augusztus 6. Jézus Krisztus színeváltozása  
augusztus 15. Szűz Mária elhunyta és mennybevitele (Nagyboldogasszony)  
augusztus 20. I. István (Szent István) király  
augusztus 29. Keresztelő Szent János fejvétele  
szeptember 1. Egyházi újév (Indiktion)  
szeptember 8. Szűz Mária születése. Kisboldogasszony  
szeptember 14. A Szent Kereszt felmagasztalása  
október 1. Az Istenszülő Szűz Mária oltalma  
október 11-17. közötti vasárnap A hetedik egyetemes zsinat atyáinak emlékezete  
november 1. Mindenszentek Római katolikus hatásra átvett időpont
november 2. Halottak napja Római katolikus hatásra átvett időpont
november 8. Szent Mihály és Gábriel arkangyal ünnepe  
november 15. Karácsony előtti 40 napos böjt kezdete  
november 21. Szűz Mária templomba vezetése    
december 6. Csodatévő Szent Miklós myrai püspök  
december 8. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása  
december 11-17. közötti vasárnap A pátriárkák (ősatyák) vasárnapja (lásd még: pátriárka, jelenlegi pátriárkák)
december 18-24. közötti vasárnap Az ószövetségi pátriárkák (szentatyák) vasárnapja (lásd még: pátriárka, Ábrahám)
december 24. Karácsony előestéje  
december 25. Karácsony  
december 26. Szűz Mária Istenanyaságának ünnepe  
december 27. Szent István diakónus, az első vértanú  
december 26-31. közötti vasárnap Az Úr Jézus rokonainak emlékünnepe  

Mozgó ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Húsvét előtti 10. vasárnap – A vámosról és a farizeusról elnevezett vasárnap
  • Húsvét előtti 9. vasárnap – A tékozló fiúról elnevezett vasárnap
  • Húsvét előtti 8. vasárnap – Húshagyó vasárnap
  • Húsvét előtti 7. vasárnap – Vajhagyó vasárnap
  • Vajhagyó vasárnapot követő hétfő (Tiszta hétfő) – Az Előszentelt Adományok Liturgiájának kezdete (Nagyböjt kezdete)
  • Húsvét előtti 6. vasárnap – Nagyböjt első vasárnapja
  • Húsvét előtti 5. vasárnap – Nagyböjt második vasárnapja
  • Húsvét előtti 4. vasárnap – Nagyböjt harmadik vasárnapja (Kereszthódolás vasárnapja)
  • Húsvét előtti 3. vasárnap – Nagyböjt negyedik vasárnapja
  • Húsvét előtti 2. vasárnap – Nagyböjt ötödik vasárnapja
  • Nagyböjt hatodik szombatja – Lázár feltámasztásának ünnepe
  • Húsvét előtti péntek – Nagypéntek – Urunk kereszthalála
  • Húsvét előtti szombat – Nagyszombat – Húsvét előestéje
  • Húsvét vasárnapja – Urunk föltámadása
  • Húsvét utáni második vasárnap – A kenethozó asszonyok vasárnapja
  • Húsvét utáni harmadik vasárnap – Az inaszakadt betegről elnevezett vasárnap
  • Húsvét utáni negyedik szerda – A Húsvéti Szent Ötvened közepe
  • Húsvét utáni negyedik vasárnap – A szamáriai asszony vasárnapja
  • Húsvét utáni ötödik vasárnap – A vakon születettről elnevezett vasárnap
  • Húsvét utáni hetedik vasárnap – Pünkösd vasárnapja

Ortodox és más keleti keresztény egyházak ünnepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig lángolt a város. Nero császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította el őket.
  2. a szent halálának napja és hagyományos ünnepnapja március 21., azonban ma csak a bencés rend tartja e napon, a szent hivatalos ünnepe a katolikus egyházban 1964 óta július 11. lásd: Nursiai Szent Benedek
  3. 2000 óta
  4. a népszokásokban az újbor ünnepe
  5. 1500 óta
  6. Tamás, ismert nevén Becket Tamás (11181170), II. Henrik angol király lordkancellárja és bizalmasa, majd Canterbury érseke. A pápa és a király között kitört viszályban az Egyház jogainak elszánt harcosa. A király tudtával négy nemesúr Canterbury székesegyházában az oltár előtt rátámadt és levágta a fejét. A pápa már három év múlva szentté avatta. Henrik megalázkodva volt kénytelen a sírjához zarándokolni, amely a középkor egyik híres angol búcsújáró helye lett.
  7. 1456 óta
  8. Olaszország nemzeti ünnepe
  9. ^ a b Liturgikus rendjét tekintve nem ünnep.
  10. Imre herceg Szent István fia volt, akit 1083-ban atyjával és tanítójával, Szent Gellérttel együtt avatták szentté. A barokk kortól a magyar ifjúság védőszentjeként tisztelik.
  11. A 35-ben vértanú halált halt keresztény diakónus a téglavetők, általában az építőmunkások és a szerpapok védőszentje.
  12. Szent Medárd, frank származású katolikus püspök 456-545 között élt. A gabona aratásának és a szüreti munkának a védőszentje.
  13. A szegények és az elnyomottak, a meddő asszonyok, a szembetegek és az orbáncos gyulladásban szenvedők, valamint az aratás védőszentje.
  14. A hagyomány szerint e napon halt vértanúhalált Szent Péter apostol, az első pápa, a pápák és halászok védőszentje és Szent Pál, a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, "Actio Cattolica Cursillo" - mozgalmának védőszentje.
  15. 64-ben kigyulladt Róma cirkusza, a tűz tovább terjedt, és hat napig lángolt a város. Nero császár a keresztényekre fogta a gyújtogatást, és irtózatos kegyetlenséggel pusztította el őket.
  16. a szent halálának napja és hagyományos ünnepnapja március 21., azonban ma csak a bencés rend tartja e napon, a szent hivatalos ünnepe a katolikus egyházban 1964 óta július 11. lásd: Nursiai Szent Benedek
  17. 2000 óta
  18. a népszokásokban az újbor ünnepe
  19. 1500 óta
  20. Tamás, ismert nevén Becket Tamás (11181170), II. Henrik angol király lordkancellárja és bizalmasa, majd Canterbury érseke. A pápa és a király között kitört viszályban az Egyház jogainak elszánt harcosa. A király tudtával négy nemesúr Canterbury székesegyházában az oltár előtt rátámadt és levágta a fejét. A pápa már három év múlva szentté avatta. Henrik megalázkodva volt kénytelen a sírjához zarándokolni, amely a középkor egyik híres angol búcsújáró helye lett.
  21. a húsvét utáni első vasárnap
  22. a húsvét utáni negyedik vasárnap
  23. a pünkösd előtti vasárnap
  24. Krisztus Király vasárnapja

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]