Vita:Keresztény egyházi naptár

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Félix137792 5 hónappal ezelőtt a(z) Untitled témában
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán.
Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: ismeretlen
Csillagászati szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index


Untitled[szerkesztés]

Szia!

Ősi keresztény szokásból eredően én beírnám a nagyon fontos Szent Mihály napját: szeptember 29., ami már csak azért sem divat, mert negyven éven keresztül akkor tartották a fegyveres erők napját... Sajnos, ma már az egyház sem tartja eléggé fontosnak.

Üdv, User:Jjdm --JDM 2005. május 26., 15:24 (CEST)Válasz


  • Sok a pontatlanság ebben a cikkben. Kettőt javítottam. De úgy tűnik, hogy inkább a katolikusokról szól ez a címével ellentétben. Viszont pontatlan. Halottak napja pl. nem ünnep, húshagyókedd szintén nem stb. A különféle ünnepléseknek fokozatai vannak: főünnep, ünnep, kötelező emléknap, emléknap. Ha egyik sincs, akkor köznap. Gondolkodom azon, hogy lehetne az adott szócikket helyrebillentni, de protestáns oldalból gyönge vagyok. @tti 2006. február 15., 08:02 (CET)Válasz
Nagyon egyszerű a helyrebillentés: át kell nevezni a szócikket katolikus egyházni naptárnak. A reformátusoknál ünnep a karácsony, húsvét, pünkösd (ezek közösek a katolikusokkal) + a reformáció napja. Az itt felsoroltak nagy része a reformátusoknál nem ünnep. --Hkoala 2006. november 1., 20:24 (CET)Válasz
Ez így majdnem igaz, de csak majdnem. A reformátusok általánosságban nem tartják meg a szentekhez köthetö ünnepeket, de pl. a Mindenszentek ünnep. (Bár nem úgy, mint a katolikusoknál.) Emellett Bölcskei Gusztáv szerint a református egyháznak a katolikusból való kiválása elötti idöböl maradt hagyományok is részei. Így az akkor szentté avatott embereket a református egyház a saját szentjeinek is tekinti. Csak nem tulajdonítanak akkora jelentöséget a szenteknek, mint a Katolikusok. (Duna TV-n láttam, olyan fél éve)
Emellett az Ádvent is ünnep, például. Szóval nem olyan egyszerü ez.
Üdv: Tamaas 2006. november 2., 10:02 (CET)Válasz
Nem arról van szó, hogy a református hagyomány mit tart meg (pl. kimennek a temetőbe halottak napján, böjtölnek nagypénteken stb.), hanem hogy az egyház hivatalosan mit tart ünnepnek. A szentek napja nem ünnep. --Hkoala 2006. november 2., 10:07 (CET)Válasz
Lenyomoztam. Tényleg nem az hivatalosan. Akkor viszont majd lehet érdemes lenne egy olyan részt csinálni, hogy melyek azok a „nem hivatalos” ünnepek, melyeket a magyar reformátusok megtartanak.
Üdv: Tamaas 2006. november 2., 10:20 (CET)Válasz
  • Ádozócsütörtök neve hivatalosan: Urunk mennybemenetele. Sajnos a katolikus naptárban ez mindig a következő vasárnapra esik (húsvét 7. vas.), mert hétvégén tudtak jönni az emberek az átkosban. @tti 2006. február 15., 12:56 (CET)Válasz
Alapvetően pontatlan az eredetről szóló rész is. A Luca napjához köthető szokások közül sok például éppen az északi népek pogány, kereszténység előtti szokásaiból származnak, míg római, pontosabban ott is inkább keleti, mithraista dátumhoz kötődő ünnepből egyedül a karácsony van. Az is pontatlan, hogy elfelejti a cikk megemlíteni a korai keresztény közösségekben megjelenő ünnepeket, amelyeknek nincs semmiféle hétköznapi élettel, vagy korábbi ünnepekkel való kapcsolata. Ilyen például a mindenszentek, amit először a mártírok, erényes életűek tiszteletére tartottak szerte más-más dátumon a keresztények. De a karácsony korai stádiumában is hasonló volt, mivel Konstantin rendelete előtt szinte minden közösség más-más dátumon ünnepelt, más-más korai hagyományokat alapul véve, beleértve a kopt közösségeket, Hüppolütoszt, Tertullianust stb. Továbbá az is helytelen, hogy a keresztények azért helyezték volna zsidó ünnepekre a saját ünnepeiket, hogy könnyebb legyen az áttérés. Ez max. a rómaiaknál volt így. A zsidó ünnepekkel azért vannak hasonló dátumok, mivel általában a Biblia szerint annak a bizonyos ünnepnek az eseményei azon a bizonyos zsidó ünnepen történtek. Például a húsvét, vagyis a feltámadás pészah nyolc napja alatt, míg a pünkösd, vagyis a Szentlélek kiáradása és az ősegyház születése sávuót, vagyis a törvényadás és a hálaadás ünnepén történt. Félix137792 vita 2023. november 12., 01:34 (CET)Válasz


Tatarozás[szerkesztés]

a kiegészítés folyamatban, kiszedtem a szubcsonkok közül Scidow 2009. június 17., 8:46 (CEST)

Máriapócsi görögkatolikus naptár[szerkesztés]

Segítségül, mert belenézve a naptárba és megnézve a szócikket még mindig hiányosnak érzem a görögkatolikusok tekintetében: Máriapócsi Naptár 1926, 1927, 1928, 1944, 1945, 1945, 1946, 1947. byzantinohungarica.com

Akkor érezném jónak, ha pl. a wikipédia ezen szócikkébe belenézve azt is meg tudnám érteni, amik bizonyos napok esetében rövidítésként szerepelnek a máriapócsi naptárban. Pl. görögkatolikusoknál október 5 Karitina vt.-nő. Apród vita 2018. október 16., 20:11 (CEST)Válasz

van egy tippem: vértanú – Porrimaeszmecsere 2018. október 16., 20:51 (CEST)Válasz

@Porrima: köszönöm a segítséget:-), ez nem jutott eszembe! Apród vita 2018. október 16., 21:07 (CEST)Válasz