Havas Boldogasszony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Havas Boldogasszony Mária-ünnep augusztus 5-én van.

Masolino festménye a legendáról.

Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója (440-ben szentelték fel). Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.

A legenda szerint a 4. században Liberius pápa (352. május 17. – 366. szeptember 24.) idejében az örök városban egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szent Szűz álomban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, templomot kell emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát Szent III. Szixtusz pápa (432. július 31. – 440. augusztus 18.) díszítette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát.

Havas Boldogasszony-templomok a történelmi Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban is több templom patrocíniuma a Havas Boldogasszony, vagy Havi Boldogasszony. A legismertebb Szeged-Alsóváros országos műemléke, a Szeged-alsóvárosi templom.

Esztergom: Alsódiós (Dohé Orešany), Budapest (Krisztinaváros), Csesztve (Častá), Esztergom (kápolna), Egyházasnádas (Podskalie), Modor (Modray, kápolna), Pozsony (mélykuti kápolna), Selmecbánya (1512), Sopornya (Šoporna), Zebegény (1910).

Rozsnyó: Rozsnyó (székesegyház 1736).

Veszprém: Gyenesdiás (kápolna), Ötvöskónyi (kápolna), Rácegres, Somogybükkösd (1754), Tekenye (1748), Újudvar (1894), Zalacsány (kápolna).

Székesfehérvár: Budakeszi (1733), Úrhida (1767).

Győr: Táplány.

Szombathely: Németújvár, Vát.

Pécs: Birján (1840), Pécs (kegykápolna), Püspöknádasd (török modorban épített kápolna), Szebény (1827).

Szlavónia: Pétervárad (Tekija).

Eger: Kissikátor (1855, előbb Miklós), Jászárokszállás (1838, kápolna), Pásztó (kápolna).

Vác: Nagykökényes (XVIII. század).

Kalocsa: Zombor (1788), Zsablya (Zabalj, 1825).

Csanád: Apátfalva (kápolna), Kisnezsény (Neuzina, 1892), Padé (Padej, 1842), Resicabánya (Reşica, 1841), Szeged (Alsóváros).

Erdély: Kolozsvár, Nyárádselye (Şilia), Szépvíz (Frumoasa).

Szatmár: Fény (Foeni).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • bojtemihaly.blogspot.com
  • Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium 2. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából Július 1. - november 30. Család, társas kapcsolatok/Ünnepek (keresztény ünnep, vallás, Mária-ünnep, hagyomány), [1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]