Csíkszépvíz
| Csíkszépvíz (Frumoasa) | |
 |
|
| Víztározó Szépvíz mellett | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Bükklok, Csíkborzsova, Csíkszentmiklós |
| Polgármester | Ferencz Tibor (RMDSZ, 2004-től) |
| Irányítószám | 537115 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 1769 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3652 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1720 |
| Népsűrűség | 43,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 84,06 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csíkszépvíz
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 27′ 17″, k. h. 25° 51′ 9″ | |
Csíkszépvíz (gyakran Szépvíz, románul Frumoasa) falu Romániában, Hargita megyében. A Tatros völgyét őrző falvak legnagyobbika. Csíkszeredától 12 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós és Csíkborzsova tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és „szép víz” – jegyezte meg. Régen Szépmezőnek is nevezték.
Története [szerkesztés]
A falu felett északra magasodó Pogány-havas előfokán gótikus kápolnarom van. A monda szerint Szent László építtette a kunok legyőzésének emlékére, a közelében levő sziklán pedig két lólábhoz hasonló bemélyedést Szent László lovának patkóhelyeként emlegetnek. A falu valószínűleg előbb itt a hegytetőn feküdt és csak a békésebb időkben települt le a hegy alatti völgybe. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. A gyimesiek egykori vásáros helye, környékén borvízforrások vannak. Felette 1986-ban épített gát és víztározó található.
1910-ben 3078 magyar lakosa volt, 92 görög katolikus kivételével mind római katolikusok. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásának székhelye volt. 1992-ben 1768 lakosából 1755 magyar és 12 román volt.
Népessége [szerkesztés]
A községet főként magyarok lakják. A 2002-es népszámlálás szerint a 3652 lakos 96,39%-a (3520 fő) magyar nemzetiségű volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- A Pogány-havas előfokán látható gótikus kápolnarom, valószínűleg a régi falu ősi temploma.
- A Havasboldogasszonynak szentelt Bíró-kápolna 1694-ben épült, 1861-ben restaurálták.
- A Szent László római katolikus templom 1890-ben ortodox temploma 1879-ben, az örmény templom 1785-ben épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- Fejér Gerő kanonok prelátus (1869 - 1958)
- Itt született 1877-ben Balázs Béla író.
- Itt született 1916. július 19-én Száva János Zoltán orvos, orvosi szakíró, egyetemi tanár.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Galéria [szerkesztés]
-
Csíkszépvíz délkeleti része a gátról nézve. -
A Szent László templom. -
Szent László szobra a falu főterén.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Külső hivatkozás [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
