Csíkszentlélek
| Csíkszentlélek (Leliceni) | |
| A Vereskép | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Csíkmindszent, Fitód, Hosszúaszó |
| Polgármester | Pál Péter |
| Irányítószám | 537268 |
| Körzethívószám | 0266 |
| Népesség | |
| Népesség | 289 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1721 (2004) |
| Magyar lakosság | 288 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 36,91 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 25° 50′ 46″ | |
| é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 25° 50′ 46″ | |
Csíkszentlélek (románul Leliceni) falu Romániában Hargita megyében. Közigazgatásilag 2004 óta önálló község, ezelőtt Csíkszentkirályhoz tartozott.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Csíkszeredától 5 km-re délkeletre a Bánátus-patak völgyében fekszik. Alszeg, Boroszló, Fitód és Szentlélek nevű tízesei máig különállnak.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét a Szentlélek tiszteletére szentelt templomáról kapta.
Története [szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott. A falutól északnyugatra emelkedő Kőhegyen, valamint délnyugatra a Tilalmas-dombon bronz-és vaskori leletek kerültek a felszínre. A falu 1332-es Sacerdos de Spiritu néven történő első említésekor már volt temploma. A templomtól délnyugatra a Bánátus-patak mellett az 1661-ben a tatárok által elpusztított középkori falu maradványai kerültek elő. 1694-ben a határában vertek meg a székelyek egy tatár sereget, ennek az emlékét a falu határában álló "Véreskép" nevű emlékmű őrzi. 1910-ben Fitóddal együtt 696 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Látnivalók [szerkesztés]
- Dombon álló mai temploma a 14. században épült, a 15. században bővítették. Mai formáját az 1806-os átalakításkor nyerte el. 1510-ben és szárnyas oltárát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
- A templom előtti öreg hársfa (szádokfa) alatt szokták megtárgyalni ősi pogány szokás szerint a székelyek ügyes-bajos dolgaikat.
- A Csíkszeredai út mellett áll a ’’Véreskép’’(igazából Vereskép) az 1694. évi tatárbetörés visszaverésének emlékműve,( mely tényről nincsen feljegyzés, vélhetően egy "magyarítás" 5,5 m magas csonkakúp alakú emlékmű. Boltíves ablakfülke kúpsokján elmosódott freskónyomok láthatók.
- Boroszlótól délre a Paphalála nevű dombon egykor a Várkápolna (a helybeliek csak Kápolnának nevezik), állott 1697-ben itt fejeztette le gr. Mikes Kelemen főkirálybíró Gyergyai János háromszéki esperest, mivel megházasodott.
- Zenetörténeti emléke a Domokos Pál Péter által felfedezett 1716 és 1739 között Bocskor János által összeállított Csíkszentléleki énekeskönyv.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született Bándi Vazul a Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium történetírója.
- Itt született 1617. június 29-én Ágoston Péter székely jezsuita szerzetes, híres hitszónok.
- Itt élt Bocskor János, a költő.
- Innen indult Madéfalvára Zöld Péter.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||

