Csíkrákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkrákos (Racu)
Csíkrákos.jpg
A csíkrákosi erődtemplom
Csíkrákos címere
Csíkrákos címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Hargita
Rang községközpont
Beosztott falvak Göröcsfalva
Polgármester Császár Attila
Irányítószám 537298
Körzethívószám 0266
Népesség
Népesség 1128 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1063
Község népessége 1607 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csíkrákos  (Románia)
Csíkrákos
Csíkrákos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′ 09″, k. h. 25° 45′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 09″, k. h. 25° 45′ 27″

Csíkrákos (románul Racu) falu Romániában Hargita megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Csíkszeredától 10 km-re északra a Rákos-patak mentén a Középcsíki-medence kijáratánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székelyek ősi gyülekezőhelye, itt Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először. 1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon bronzkori eredetű vár maradványai látszanak, melynek délkeleti részén most Szent Jakabnak szentelt 1720-ban épült kápolna és kereszt áll.
  • A vár alatt több borvízforrás fakad, melyeket az Oltbogáti melegfürdőben hasznosítanak, míg hidegforrását ivóvízként hasznosítják.
  • A Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt a Várpatak és a Szilas patak közti 1273 m magas szirten állnak Pogányvár romjai. A vár a 13. században épülhetett, a székely határvédelmi rendszer része volt. A 15. századig lakták, a császáriak rombolták le.
  • Szent György tiszteletére szentelt erődített római katolikus templomát, amely 1270-ben épült, 1433-ban említik először, 1507-ben és 1574-ben bővítették, védőfalai 17. századiak. 1756 és 1758 között barokk stílusban átépítették. Tornyán vörös-barna festett zodiákus jelek láthatók. A templom tulajdonképpen a faluval összeépült Göröcsfalva területén áll. A templomkertben temették el Zöld Péter plébánost, az 1762-es székely mozgalom vezetőjét.
  • A Cserei-kúriát 1667 és 1674 között Cserei János építette, 1851-ben állították helyre.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]