Tusnádfürdő

Tusnádfürdő (Băile Tușnad, Kaiserbad)
Tusnádfürdő a Sólyom-kőről
Tusnádfürdő címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Rang	város
Beosztott falvak	Kárpitus
Polgármester	Albert Tibor
Körzethívószám	0x66
Népesség
Népesség	1709 fő (2002) +/-
Község népessége	1728 (2002)
Magyar lakosság	1597
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	650 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Tusnádfürdő Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 9′ 0″, k. h. 25° 51′ 0″46.15, 25.85
Tusnádfürdő weboldala

Tusnádfürdő (románul Băile Tușnad, németül Bad Tuschnad, Kaiserbad) város Romániában Hargita megyében. Országos hírű gyógyfürdő és üdülőhely, Románia legkisebb városa.

Fekvése

Csíkszeredától 32 km-re délkeletre az Olt bal partján fekszik, 1934-ben választották le Nagytusnádtól, 1968-óta város. Kárpitus tartozik hozzá.

Története

Fájl:Baile Tuşnad station.JPG

Vasútállomás

Területe ősidők óta lakott. A Vár-tetőn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma is látszanak. A szomszédos Alsó-Sólyomkő sziklacsúcsán állnak Sólyomkő várának romjai. Eredete, sorsa ismeretlen. A fürdőtől Csík felé menő út feletti Alvégszurdoka-Tepej nevű sziklaszirten vívták a székelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével 1849. július 5-én a betörő oroszok ellen. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. A település nevezetes gyógyfürdőhely, hét gyógyforrása van. A székelyek vizét már régóta használták fürdésre. Gyógyfürdőjét 1842-ben alapították egy állítólagos csodás gyógyulás után, 1849-ben a harcok miatt tönkrement, de 1852-ben ittjártakor a császár újjáépítését rendelte el. Rohamos fejlődése 1860 után indult meg. A Mikes-forrás név a fürdőválasztmányi elnök, gr. Mikes Benedek emlékét őrzi, aki saját költségén 1868-ban Ditrich H. Gusztáv zürichi vegyésszel nyolc forrásnak a vizét elemeztette, így ettől számítható a fürdő gyógyhatású borvizeinek tudományos értékelése és hasznosítása. 1890-ben épült meg a Stefánia gyógyintézet, amely 1975-ig volt a fürdő kezelőközpontja.

1900-ban létrehozták a Csukás-tavat, melyet 1928-ban strandfürdővé építettek ki. Nagy szállodái az 1970-es években épültek.

2002-ben 1728 lakosából 1615 magyar és 106 román volt.

Látnivalók

• A Felső-Sólyomkő nevű sziklaszirten egykori őrtorony maradványai láthatók.
• Határában van a festői Tusnádi-szoros, amely az Alcsíki- és a Háromszéki-medencét köti össze.
• A Csomád-hegység kráterében levő Szent Anna-tó Európa egyetlen természetben megmaradt vulkáni tava. Régi kápolnáját 1765-ben kozmási és tusnádi lakosok építették fel. 1775-ben a másik oldalon is épült egy kápolna, mely 1860-ban romba dőlt. 1842-ben a régi is leégett. Mai Szent Anna kápolnája 1977-ben épült, búcsúja július 26-án van.
• A Csomád ikerkráterében a Mohos havasi tőzeglápja terül el.
• Római katolikus temploma az 1929-ben épített kápolna helyére 1982 és 1985 között épült.
• Ortodox temploma 1939 és 1979 között épült.

Testvérvárosai

• Budapest 18. kerülete, Magyarország
• Harkány, Magyarország
• Jászkarajenő, Magyarország
• Orosháza, Magyarország (1995)
• Bicske, Magyarország
• Tab, Magyarország
• Jánoshalma, Magyarország

Galéria

• 

  Településtábla a városközpontban

• 

  Városközpont a Sólyom-kőről

• 

  Az Olt völgye

• 

  Tusnádfürdő emlékműve

• 

  Ortodox templom

• 

  Sólyomkővár romjai

• 

  Az Olt folyó

• 

  Tusnád

Könyv

Földünk térképeken Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 15.oldal N5

Külső hivatkozások

• Tusnádfürdő turisztikai oldala
• Képek
• Turistatérkép Tusnádfürdő környékéről
• Régi képek Tusnádfürdőről
• Tusványos - Nyári Szabadegyetem és Diáktábor
• Egy kisfilm Tusnádfürdőről
• Tusnádfürdő es a Szent Anna to kornyeke sikloernyobol nezve