Harkány
| Harkány | |||
 |
|||
| Harkány légi fotója | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Siklósi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Imri Sándorf [1] | ||
| Irányítószám | 7815 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3990 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 155,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Harkány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Harkány
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| Harkány weboldala | |||
Harkány (horvátul Harkanjf [3] ill. Arkanj (átai és hercegszántói)f [4]) Pécstől 25 km-re, a Villányi-hegység lábánál található nevezetes fürdőváros. Korábban két vasútvonal is vezetett a városon keresztül, mára azonban mind az Alsómiholjác-Pécs, mind pedig a Sellye-Villány vonal személyforgalma megszűnt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Harkány nevét az oklevelek 1323-ban említették először Harkan néven. Harkány királyi udvarnokok földje volt, melyet Károly Róbert király, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát Pál fia György temesvári alvárnagynak adott, s határát is leíratta.
1397-ben az oklevelek a Byka nemzetség birtokának írták. A nemzetség birtokközpontja Terehegy (horvátul Teređ, Teriđ) volt. A család tagjai közül ismert volt többek között Byka Janás, aki Zsigmond királyt támogató 112 nemes között volt. Byka Miklós pedig a krakkói egyetemen tanult. A Byka család Szigetvár elestével halt ki.
Harkány a török időkben is lakott maradt. Megmaradt lakosai főleg földműveléssel, szőlőtermeléssel foglalkoztak.
A törökök kivonulása utáni időkben a falu birtokosa a Batthyány család volt.
1806-ban siklósi „Földes Uradalom” tiszttartójához „gyűdi Michel” mocsárcsapoláshoz szeretne újra elmenni nyavalyáimtól megmenekedtem. – kéziratból fennmaradt töredék Dr. Lárencz László)
1814-ben a Batthyány család, hogy megnövekedett állatállományát nagyobb területű legelőkhöz juttassa, birtokán; a Gyűd-Harkány közt elterülő mocsarak lecsapolásába fogott. 1823-ban a lecsapoláskor a mocsarakban dolgozó egyik munkás; Pogány János nevű jobbágy, a mocsárból felbuzgó meleg vízben áztatva fájós lábát, attól meggyógyult. Gyógyulásának hamar híre ment a környéken, és az uradalom is felismerte a gyógyvíz hatását.
1824-ben megkezdték a fürdő kiépítését az akkori térképvázlaton szereplő Büdösrét, Büdöstó helyén.
1846-ban magyarul is megjelent „A harkányi hévíz gyógyereje” Patkovics József
1860-ban közkegyelemben részesült a Batthyány család és visszakapta Harkányfürdőt.
1866 Zsigmondy Vilmos artézi kút. harkányi I. számú 37,7 méter mély 62°C hőmérsékletű kút, az ország első hévízkútja.
1970-es évek izotópvizsgálattal bizonyított, a COS 150-szer gyorsabban jut be a szervezetbe, mint más kénvegyületek. (Dr. Kádas István prof.)
1977. április 1-jén hozzácsatolták a 2 km-re (A két település majdnem egybeépült azóta, a 2 km a településközpontok közti távolság) északnyugatra lévő Terehegy községet.
1999 Dr. Keszthelyi Béla COS a pszoriázisra (pikkelysömör) is kiváló (DN. 1999. szept. 13.)
A település 1999. július 1-jén kapott városi rangot.
[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás
A város polgármesterei a rendszerváltás óta a következők voltak:
- Bédy István (1990–2010), Fidesz
- Imri Sándor (2010–), függetlenf [1]
[szerkesztés] Nevezetességek
- Harkányi Gyógyfürdő vagy Harkányi Gyógy- és Strandfürdő: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 °C-os vizet szállítanak. A víz összetétele: alkáli-hidrogén-karbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a „Reumások Mekkája” néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény vize a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják.
- Református templom (Kossuth utca) (1802, késő barokk)
- Református templom (Terehegyi út) (1800 körül, copf)
- Katolikus templom (1906)
- Izraelita temető, benne a fürdő orvosának, és a helyi századfordulós, jórészt idegenforgalommal foglalkozó zsidó közösség tagjainak sírjaival. A Református temetőn túl fekszik.
[szerkesztés] Testvértelepülés
[szerkesztés] Képek
-
A gyógyfürdő
-
Szent István szobra, Harkány. (Vanyúr István alkotása)
-
Millenniumi országalma, Harkány. (Faragó Miklós festőművész, Tomiszlav Kammerer építész, Vajda László mérnök alkotása)
-
Baróthi Ádám és Baróthi Zsombor: Wass Albert szobra Harkányban
-
Harkány rovásos helynévtáblája
[szerkesztés] Jegyezetek
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Baranya vármegye
- A harkányi gyógy- és strandfürdő prospektusa (kiadta a Harkányi Gyógyfürdő Rt.)
- ↑ horvát név 1:
- ↑ horvát név 2:
- ↑ polgármester:
[szerkesztés] További információk
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
||||||||||
|
|||||||||||
