Püspökszentlászló
Püspökszentlászló (horvátul Senasluv[1]) falurész a Kelet-Mecsekben, a Zengő hegy északi oldalának szűk völgyecskéjében. Közigazgatásilag Hosszúhetény része. Szépen felújított hagyományos házait többnyire hétvégi háznak, vagy a falusi turizmus céljaira használják. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé teszi.
A falucskában 32 telek van, jórészt eredeti állapotban megőrzött parasztházakkal és rendezett udvarokkal. Püspökszentlászlón ma már újra több mint 20 állandó lakó él.
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
A hagyomány szerint Szent László király szívesen vadászgatott erre és egy vihar elől menekülve egy barlangban húzódott meg. Évszázadokon keresztül volt itt a pécsi püspökök birtoka.
Elhelyezkedése [szerkesztés]
A falu a Zengő hegy tövében helyezkedik el. Közlekedési eszközökkel Hosszúhetény felől közelíthető meg egy gyenge minőségű úton. Behajtani csak engedéllyel lehet, a falu határában parkoló van. Gyalogtúrákkal megközelíthető más falvak a környéken: Kisújbánya, Magyaregregy, Óbánya, Pécsvárad, Zengővárkony, Zobákpuszta.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Püspöki kastély és templom (a jó állapotú, de romló kastély nem látogatható). A nyári kastélyt 1797-ben Esterházy Pál László pécsi püspök építtette a falucska végén. Az egykori püspöki nyaralóban tartották házi őrizetben Mindszenty Józsefet 1955. július 17-november 1. között.[2] Később itt volt rab Grősz József érsek is.
- A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll. Esterházy Pál László alapította és utódja, Hettyei Sámuel (a közeli Hettyei-forrás névadója) továbbfejlesztette: összesen 84-féle különleges fa- és cserjefaj népesíti be a világ minden részéről, némelyikük több száz éves. A 20. század elején Zichy Gyula pécsi püspök az arborétum mellett vadasparkot is létesített dél-európai dámszarvasokkal, ezeket azonban az első világháború után a megszálló katonák elpusztították. (A déli demarkációs vonal a közelben húzódott.)
- A kastély mögötti dombon álló Szent László-szobor.
- A jezsuita rendi Vácz Jenő atya alapította Életrendezés Háza.
- A húsvéti bárányles népszokás keresztje a Zengő oldalában. [1]
- Feltárt üvegfújó kemencék a közelben (a pusztabányai vadászháznál)
- A tréfa szerint Püspökszentlászlón csak egyik oldalon sütik a palacsintát. Aki már járt Püspökszentlászlón, könnyen megérti a tréfát: a meredek völgyoldal miatt a falu egyetlen utcájának csak az egyik, az északi oldalán állnak házak, ezért csak azon az „oldalon” sütnek palacsintát.[2]
Dűlő nevek [szerkesztés]
Néhány püspökszentlászlói dűlőnév: Daragói nagy forrás, Hettyei-forrás, Egrögy-patak, Völgységi-patak, Máré-part.
Források [szerkesztés]
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Közi Horváth József: Mindszenty bíboros, München, 1980 (elektronikus változat), katolikus.hu (letöltve: 2007. április 15.)
