Lippó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lippó
Lippó címere
Lippó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Mohácsi
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Lovas Miklós Pál[1]
Irányítószám 7781
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 483 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 32,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lippó (Magyarország)
Lippó
Lippó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 52″, k. h. 18° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 52″, k. h. 18° 34′ 11″
Lippó (Baranya megye)
Lippó
Lippó
Pozíció Baranya megye térképén

Lippó (szerbül: Lipovica, Lipova,németül Lippwar[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerbül a települést hivatalosan a beremendiek által használt Lipovo-nak hívják. Lipova alakot a töttösiek használták.[4]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lippó jellegzetes baranyai kisközség 203 házzal Magyarország déli csücskében. Itt bújik meg a szelíd lankák között, azon a hullámos löszháton, melyet keletről a Duna határol, nyugat felől pedig a Szársomlyó 442 méter magas vulkanikus eredetű csúcsa zár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lippó nevét az oklevelek 1274-ben Lypow néven említik először, Lippói Jánossal kapcsolatban, aki a Miskolc és Lőrinc neméből származó lippói nemesek jelenlétében lippói birtoka felét szolgákkal együtt eladta Keled fiainak 30 ezüst M-ért, a föld másik felét pedig ugyancsak 30 M-ért Miskolcnak és Lőrincnek adta el.

1281-ben és 1293-ban Lőrinc és Miskouch fiai a Beremendtől délre eső Végbala szomszédos birtokosai, akik a megye közéletében gyakran részt vettek.

1280 körül a Lippó nemzetség Bacha nevű tagját említik, aki 1241 előtt baranyai adószedő volt, s a hiányzó pénz pótlására átadta kisharsányi birtokát.

1335-ben papja 5 báni pápai tizedet fizetett.A 654 fős település Baranya délnyugati csücskében található. Egy 1274-ből származó oklevél Lypow néven említi. A község neve a XIII. században itt élt Lippó nemzetség emlékét őrzi. A XIV. században a település két részre oszlott: Alsólippó urai a Lippóiak, Felsőlippóé pedig a Maróthiak voltak. A XV. században Egyházaslippónak nevezték. A törökök kiűzését követően itt is felpezsdült a mindennapi falusi élet. Az első német telepesek a XVIII. század huszas éveiben érkeztek. A múlt századra a szerbek betelepítését követően jellegzetesen szerb többségű faluvá lett a település. Ők az I. világháborút követően Jugoszláviába települtek, a németeket pedig kitelepítették a II. világháború után Németországba. A község görögkeleti szerb temploma 1804-ben épült.

Ma két község Lippó és Kislippó néven, Mohácstól délnyugatra.

Viharos történelme folyamán három nemzetiségű (magyar, német, szerb, ) lakóival együtt sok viszontagságon ment keresztül. Az itt élt és itt élő emberek szorgos munkája és kitartása révén mindig sikerült az újrakezdés.

A falut övező jó minőségű földeknek köszönhetően mindig a mezőgazdaságé volt a főszerep.

A rendszerváltás után a kárpótlások révén többen földhöz jutottak, így ők mezőgazdasági kistermelők lettek. A zöme maradt és a termelőszövetkezetből alakult Agro-Lippó Növénytermelő és Szolgáltató Szövetkezetben dolgozik. Sokan ingáznak, főleg Mohácsra, ahol a Farostlemezgyárban tevékenykednek, míg másoknak a Bólyi Mezőgazdasági Rt. ad munkát. Ezeknek köszönhetően nem mondható magasnak a munkanélküliek száma. A nyolcosztályos körzeti iskolába és a három csoportból álló óvodába a helybeli és a környező falvak gyerekei járnak.

2001-ben lakosságának 8,9%-a német, 1,8%-a szerb nemzetiségű volt.

Híres szülötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lippó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj, PDF

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lippó témájú médiaállományokat.