Monyoród

Monyoród címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Baranya

Kistérség 2012-ig

Mohácsi

Jogállás

község

Polgármester

Horváth György^[1]

Irányítószám

7751

Körzethívószám

69

Népesség

Teljes népesség

189 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

26,54 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

7,12 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Monyoród

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,00784°, k. h. 18,48026°

Monyoród

Pozíció Baranya megye térképén

é. sz. 46,00784°, k. h. 18,48026°

Monyoród weboldala

Monyoród (horvátul Minjorod^[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

A megye keleti részén fekvő település mintegy félúton található Pécs és Mohács között. Az 57-es főúttól kb. 2,5 kilométerre húzódik. Csak közúton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Pécs–Mohács-vasútvonalon Bóly - 10 kilométerre.

Története [szerkesztés]

A községről az első fellelt írásos emlék egy Anjou-korabeli, 1389-ből származó oklevél. Ez Monorod néven említi. Később előfordul Monyaród és Manyorod változatban is. Története során földesura volt Török Bálint. Erről egy 1552. évi adólajstrom tanúskodik. A török hódoltság korában szerencsés fekvésének köszönhetően nem pusztult el. A 18. század elejétől a pécsváradi apátság birtoka, majd annak megszüntetése után a Budapesti Tudományegyetem tulajdonába kerül. Magyar település volt, csak néhány horvát család települt Monyoródra. A 18. század végén erősen megcsappan a magyar lakosság létszáma, telkeiket a környező falvakban élő németek vásárolják meg. A németek közül 1940-ben többen tagjai lettek a Volksbundnak, s a szovjet csapatok elől menekülve 23 család Németországba távozott, ahonnan nem is tért vissza. Vagyonukat a megye különböző településeiről érkezett szegényparasztok kapták meg, s 1947-ben a Felvidékről is betelepítettek 18 magyar családot. A közigazgatási átszervezések szinte évtizedenként hoztak változást. Kezdetben a szederkényi körjegyzőséghez tartozott, majd 1950-től önálló tanács alakult. 1965-től ismét a szederkényi közös tanács tagja. 1990-ben önálló önkormányzatot hoztak létre. Az 1907-es helységnévtár adatai szerint a lakóházak száma 115, lakónépessége 578, német és horvát nemzetiségűek, római katolikusok. Ma a falu három utcájában fekvő 96 lakóházat (ebből egy az önkormányzat tulajdona) 218-an lakják. A népességszám az elmúlt években is folyamatosan csökkenő.

2001-ben a lakosság 13%-a németnek vallotta magát.

Látnivalók [szerkesztés]

Különös látvány a kőbánya-rekultiváció területén látható kőfal, ahol jól kirajzolódnak a különböző geológiai rétegek, és amit most dróthálóval is védenek.
A Pécsi borvidék-Versendi körzetéhez tartozó Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend nevével fémjelzett terület a Juhfark nevezetes, hagyományos termőhelye. 30-40 présház van a falu környékén, ahol a szőlőket gondosan művelik is, ugyanis kiváló fehérborok érlelődnek a hordókban - Juhfark, Chardonnay, Cserszegi fűszeres. Több gazda is akad, aki szívesen viszi a borát a versenyekre.

Források [szerkesztés]

↑ Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)