Szebény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szebény
Szebény címere
Szebény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Mohácsi
Kistérség Mohácsi
Jogállás község
Polgármester Kertész Attila[1]
Irányítószám 7725
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 319 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 30,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szebény  (Magyarország)
Szebény
Szebény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 53″, k. h. 18° 35′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 53″, k. h. 18° 35′ 11″
Szebény  (Baranya megye)
Szebény
Szebény
Pozíció Baranya megye térképén

Szebény (horvátul Sebinj, Sevenj) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátul a település hivatalos neve az erdősmárokiak által használt Sebinj. A kátolyiak Sevenj-nek hívták a falut.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

BEVEZETÉS

„Szebény: ötk., Baranya m., pécsváradi j. L: 960 /1960/” – Ennyit olvashatunk róla az Új magyar lexikonban. Keveset mondó adatok, néhány azóta meg is változott, csupán említés egy faluról Magyarország több mint háromezer települése közül. Pedig nagyon sokat tud mesélni róla, aki ismeri és szereti, annak, aki szeretné megismerni. A hivatalos utazó általában északról közelíti meg a falut. A megyeszékhely felől az országút is ebből az irányból húzódik a faluba. Ha megállunk kint a tetőn és körülnézünk, dimbes-dombos, vadregényes vidéket látunk. Dombjaink északnyugati-délkeleti irányban nyúlnak el. Közülük kettő öleli körül a falut. A felső faluvéget egy harmadik hegyvégződés lezárja, csak két kis völgyet hagyva nyitva, melyben a Csele-patak két ága folyik. Délen „nyitva marad a kapu”, nincs domb, amely bezárná. Ezen a kapun keresztül jutunk el a halastóhoz, amit innét a tetőről csak kis kék foltnak látunk. Tovább körös-körül emelkedő dombok, szürkülő, ködbevesző táj. Mindig szép ez a kép. Tavasszal és nyáron az élet lüktető színei: a fák és a rétek zöldje, a sárguló gabonatáblák, az ég kékje és a távoli szürkeség. Ősszel a vörös, a barna, a sárga millió árnyalata nyújt festői képet. Télen a hófehérbe öltözött hegyek, a völgyben játékszernek tűnő házak halvány színei, fehér sapkájukkal, mint a mesebeli alvó falu, mélységes nyugalmat áraszt. A faluba az országút szerpentin szalagja vezet, mellette jobbról akácerdő egészen a házakig. Menjünk hát végig az „akácos úton”, nézzük meg a falut közelebbről, pillantsunk bele múltjába, vizsgáljuk meg jelenét!

DOMBORZATA

A Keleti-Mecsek délkeleti előterében völgyekkel tagolt alacsony dombság nyúlik kelet felé a Duna völgyéig. Ez a Mórágyi-rög, vagy Geresdi-hátság. 200-300m magas gránitrög, melyet vastag lösztakaró borít. A gránit csak a völgyek alján és a mesterséges feltárásokban kerül felszínre. Fazekasboda-Mórágyi dombvidéknek is nevezik. Ezekhez tartozik a mi vidékünk is. Dombjaink hosszan nyúlnak el ÉK-DNY-i irányban. Ugyanezt az irányt követi a település is a völgybe és a dombok oldalába épült házaival. A Hősök Tere a Petőfi utca és a Kossuth Lajos utca eleje a völgybe épült. A falu többi utcája már a dombok oldalába épült. Jellemző a két párhuzamos ÉK-DNY-i irányú löszfal, ami a falu egyes részein a beépített területek természetes határait alkotja. Magassága 1–2 m-től a 10 m-t is meghaladó között változik. A község határában hat hosszú dombot látunk, szinte egymás mellett sorakozva. Ezek közül öt itt végződik. A legnagyobb magasságot (257m) kinn a Szikrási tetőn (dűlőnév) mérték. A dombok teteje mindenhol jó termőtalaj, csak északon a dombok oldala és a völgyek kövesek, homokosak. A falu északi határában feltárt homokbánya volt, amelyet már rég nem használnak. Az 1930-as,-40-es években még kőbánya is működött a Cseszlényi (dűlőnév) domb oldalában. Könnyen málló vörös színű homokkő található ott ma is. A kitermelés 1940-ben megszűnt, mert a kövesutat fölé építették, és mert a kő rossz minőségű, építésre nem alkalmas.

ÉGHAJLATA

Pécshez való közelsége miatt (légvonalban kb.30 km) éghajlata is hasonlóan előnyös a Mecsek-vidéki éghajlathoz. Köztudomású, hogy a Mecsek alján tavaszodik először, és ott a leghosszabb az ősz is. Az évi csapadék mennyisége átlag 700mm. A bő csapadék ellenére a napfénytartam igen magas, 2000 óra fölött van. Pécs évi középhőmérséklete 11,2 °C a legmagasabb az országban. Szebény Pécstől keletre terül el. Éghajlatunk egy árnyalattal mérsékeltebb és a csapadékunk is valamivel kevesebb.

Helyi időjárási megfigyelések:

Pontos meteorológiai megfigyelés nincs a községünkben. Az időjárás változására öregjeink hosszú évek óta különböző természeti jelekből következtetnek. • Eső lesz, ha a szűri harangszó idehallatszik. (Az ugyanis DNY-i szelet jelent) • Ha a véméndi vagy palotabozsoki harangszót halljuk, hideg lesz. (Keleti szél fúj)

Az idősek azt mondják, hogy Szebényben kevesebb eső esik, mint a környéken. Sokszor előfordult már, hogy sűrű viharfelhők közeledtek, a szomszédos falvakban mindenhol esett, csak itt nem. A jégeső is többször elkerülte. Vannak, akik azt mondják ennek az oka a falu felett kb. 4 km-re húzódó erdő, délkeleten pedig a Duna.

VIZEI

Vizekben nagyon gazdag. A falu határában északon levő akácerdőben (a lakott területtől kb. 1,5 km-re) ered a Csele-patak. Kristálytiszta vize festői környezetben csörgedezik alá a köves kavicsos Szikrási völgyből. 46 km². akácerdő kíséri a faluig. A főutcán egyesül másik ágával, a Malom-patakkal, amely szintén északon a szikrási ággal párhuzamosan, Farkas-völgyben (dűlőnév) ered. A Csele-patak vize sekély, kb. 1m széles. Nagy esők után a dombokról lezúduló víz nagyon megduzzaszthatja. Ilyenkor elönti a kerteket, elviszi az útjába kerülő rönkfákat, kapukat, egyéb mozgatható tárgyakat. A falu közepén folyik végig. Öt betonhíd van rajta. Mivel köves, sziklás helyről jön, sok finom iszapos homokot szállít, amit a lakosság régebben felhasznált. A patak hossza Szebény területén kb. 4 km. Medrének területe 6,3 km². Délen a falu határában beleömlik a halastóba, (A lakott területtől kb. 1,5 km.) amelyet 1961-ben létesítettek. Területe akkor 8,05 km². volt. 1962-ben még 10 holdat tavasítottak el. Így a vízterület összesen 24 kh., amelyben kitűnő pontyot tenyésztettek. A tó ma magántulajdonban van, az eliszaposodott részek helyett a tulajdonos újabb 5 hektárral növelte a területét. A tó vizét a Csele-patak vezeti le a Dunába. A vízben való gazdagságot nem csak a Csele-patak adja. A község mély fekvése miatt rendkívül magas a talajvíz, rengeteg a forrás. A főtér – Hősök Tere – régen vízben gazdag, vizenyős terület volt. 1958 előtt itt egy kb. 20m² területű mesterségesen létrehozott, összefüggő víztükör volt, amelyet a feltörő források tápláltak. Mivel még télen sem fagyott be azért ide jártak az asszonyok mosni. A „Mosó” körül iszapos, lefolyástalan részek is voltak. Itt folyik keresztül a Malom-patak, amely vízmosásokat hozott létre, lerakva a területen az árvizek alkalmával szállított nagymennyiségű hordalékot. 1959-ben a tanács elhatározta, hogy az egészségügyi szempontból kifogásolható területet rendbe hozatja. 1958-ban a Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat fúrásokat végzett. Megállapította, hogy ezen a részen 3-6m mélységben, durvaszemű, jó vízadó képességű feszített tükrű vízzel. A felette lévő iszap és agyagrétegek helyenként kiékelődtek, ezért szivárog fel több helyen a víz a nyomás alatti rétegekből. Óriási vízbőség tapasztalható. Öt helyen fúrtak le, különböző mélységig. Az 1.sz. főkút vascsövét 18,9m-re eresztették le. Első alkalommal 52 óra szivattyúzás után 500 l/perc vízhozamot értek el, majd 400 óra után 1500 litert percenként. Voltak kutak, amelyekben szivattyúzás nélkül 15-18m fúrás után 1–2 m-es vízsugár tört elő. A fúrások befejezése után is működött 2 helyen ilyen szökőkút. 1967-ben került sor a tér lecsapolására, rendezésére. A patakágyat kikövezték, a mocsaras részeket feltöltötték, parkosították. Folyamatosan épült ki a vízvezetékrendszer a községben. Jelenleg két kút üzemel, az egyik 30, a másik 60 méter mély. A korábban kiváló vízminőség a 60-as 70-es évek felelőtlen nagyüzemi gazdálkodása miatt romlott, a nitrát tartalom ha csekély mértékben, de meghaladja az engedélyezett mértéket. Ezért az ivóvizet a szomszéd község, Feked vizével keverve használják. A Fekedi víz ugyanis lágysága folytán szintén nem alkalmas önálló fogyasztásra. A környező községeket, Fekedet és Véméndet is a szebényi vízmű látja el ivóvízzel. A vízmű önkormányzati tulajdonban van.

TALAJA

Talaja középkötött vályogtalaj. A falu északi részén kicsit kötöttebb, agyagosabb, a déli részen morzsalékosabb. Az északi domboldalakban még sok köves kavicsos talajt is látunk. Ugyancsak homokos iszap, homokliszt talajt találtak a Hősök terén a fúrásoknál.

NÖVÉNYZETE

A természetes növénytakaró legnagyobb része akácerdő, amely a sziklás, homokos domboldalakat borítja. Tavasszal az akác virágzásakor, az egész falu bódító illatban úszik. Az aljnövényzet általában mindenhol a fű és a kisebb cserjék. Külön legelő a határban nemigen van. Számottevő még a rét, (38 km²) mely a völgyeket tölti ki. Mocsaras lápos terület ma már alig van. Csak a halastó körül lévő pár négyzetméter nádas tartozik ide. Kihasználatlan kopár cserjés nincs a községben. Megemlíthetjük még a falu határában lévő 2-2,5m átmérőjű óriástölgyet, amelynek életkorát körülbelül 600 év, és az iskola kertjében lévő hatalmas tiszafát, amely szintén különlegességnek számít. Mindkét fa ma már védett. Érdekességnek számít még a parókia kertjében lévő kb.15 m átmérőjű bukszus bokor. Becslések szerinti 200 éves lombja sátorként terül el a belépő feje felett. A külterületeken sok, a Mecsek vidékén honos védett növény is megtalálható, például az illatos hunyor. A telepített növények közül említésre méltó még a szelídgesztenye. Bár a szebényi gesztenyés nem olyan nagy és összefüggő mint például a pécsváradi, vagy zengővárkonyi, a gesztenyeszedés jó mellékjövedelmet biztosított a múltban, és biztosít ma is a családi tulajdonban lévő fák gazdáinak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Ez a terület ősidők óta lakott hely. Szebény határában a kőköri, bronzkori ember éppen úgy otthon volt, mint a római plebejus és az avar harcos. S ezen népeknek kiterjedt lakóhelyei és elmaradhatatlan temetői mellett szép sorjában ott fekszenek a magyar honfoglalás kori sírok is, és tovább a mai napig minden század magyar temetői.” (Dr. Zsolt Zsigmond) Ásatási leletekben Szebény nagyon gazdag hely. 1935-ben a Budapesti Nemzeti Múzeum népvándorlás szakosa: Feetich Nándor Szabadföldben (dűlőnév) tárt fel 352 avar sírt. 1936-ban bronzkori temetőt találtak Szikráson. Római település maradványait ásták ki Sajtosban (dűlőnév) Dr. Dombai János vezetésével, majd ugyancsak ezen a részen római országút maradványaira bukkantak. A tervek szerint a Budapesti nemzeti Múzeum újabb római kori ásatásokat fog végezni. A honfoglalás utáni időkből kizárólag egyházi eredetű írásos emlékeink vannak a faluval kapcsolatban. A legrégebbi adat I. István korabeli. Ezen a helyen egy Mikusek nevű település volt, amely a Pécsváradi apátságnak 24. számú jobbágyfalujaként szerepel. Később a Mikuszeben nevet kapta. A XIV. században a környéken önálló apátság létezett, neve: Zebegény. Van aki ebből származtatja Szebényt, mások szerint tőle függetlenül már akkor megvolt. A Személy, vagy Szemely nevet is viselte. Többször cserélt gazdát I. Lajos, majd Zsigmond király ajándékaként. A Mohácsi Vész idején sem pusztult el, sőt sokaknak védelmet nyújtott, mivel eldugott helyen, völgyben feküdt és annak idején még sűrű erdő vette körül. Ezt bizonyítja még a falu határában álló néhány óriástölgy, és a dűlőnevek: Cseroldal, Cserhát. A környéken szinte egyetlen hely, ahol megmaradt a magyar lakosság. Tőle Nyugatra Füzes, délnyugatra Fehéregyháza, és Enyest, északra Karakó, délre Horpács mind elpusztultak. Ma már csak dűlőneveinkben ismerjük őket. Helyettük új falvak alakultak és a meglévőkbe is németeket telepítettek az 1700-as években. Így Feked, Edősmecske, Szűr, Hímesháza, Geresd, Görcsönydoboka, Palotabozsok, Véménd mind német községek. Szebény az 1600-as években még jobban kiépült. Az egyház fejlesztette az apátságot. 1628-ban itt székelt a püspöki helynök. 1732-ben ide csatolták Szűr, Véménd, Palotabozsok, Feked falvakat.


Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Épületek

Több mint 200 éves római katolikus templom, Parókia, Műemlék jellegű házak, Tájház- helytörténeti gyűjtemény

Népművészet

Szebényi Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Szebényi Asszonykórus, Népviselet, A faluban elevenen élnek az ősi szokások, ősi táncok. Gyönyörű népviselete a sárközihez hasonló. Ma már sajnos kevesen viselik.

Természeti

Védett 600 éves óriástölgy „nagyfa” Védett Tiszafa Természetes löszfalba vájt pincesor

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szebény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szebény témájú médiaállományokat.