Horpács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horpács
Horpács címere
Horpács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Rétsági
Jogállás község
Polgármester Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[1]
Irányítószám 2658
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 172 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 25,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Horpács  (Magyarország)
Horpács
Horpács
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 07′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 07′ 49″
Horpács  (Nógrád megye)
Horpács
Horpács
Pozíció Nógrád megye térképén
Horpács weboldala

Horpács község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől északra 67 kilométerre a 2-es főútról Borsosberénynél (kb. 3 km) elkanyarodva érhető el. Egy lankás dombok közötti völgyben helyezkedik el, Balassagyarmattól kb. 15 km-re délnyugatra.

Tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja a térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve elhelyezkedésére utalva horpadást jelent.

1473-ban a Szobi család birtokos a faluban, de 1480-ban birtokukat elcserélték az Almássyakkal. Későbbi nagyobb birtokosok a településen: Paska István, Veres Sámuel, Balogh Pál, Bodonyi Ferenc, Gáspár József, Gelle Ferenc, Somoskeöy József, Porubszky Ignácz, Kovács József, Géczy Dénes, Dedinszky család.

A 19. század végén és a 20. század elején a magyar nemzeti kultúra több jeles alakja került szoros kapcsolatba Horpáccsal.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szontágh Pál, (1820-1904) a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos 1850-től élt horpácsi birtokán, Madách Imrével való bensőséges barátsága nagy hatással volt Madáchra,aki több alkalommal megfordult barátja horpácsi birtokán.
  • A falu másik jeles lakója Nagy Iván (18241898) volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, genealógus, történész, a Nógrád Megyei Múzeum alapítója. Legnevezetesebb munkája a 13 kötetes Magyarország családai czímerekkel és leszármazási táblákkal (írta 1857 és 1868 között). Az 1848-49-es szabadságharcot honvédként harcolta végig, ezért egy ideig bujdosnia kellett a szabadságharc leverése után. 1850-től gyakran megfordult Horpácson, itt is nősült meg 1855-ben. Ő is Szontágh Pál jó barátja volt. 1878-ban költözött le végleg Budapestről a faluba. 1888 és 1891 között a falu bírója volt.
  • Szontágh Pál halála után birtokát az akkor már széles körben ünnepelt prózaíró, Mikszáth Kálmán (18471910 Budapest) vásárolta meg 1904-ben, mert élete végén haza kívánt térni szülőföldjére. A következő idézet tőle származik: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám”.
  • Mikszáth Kálmán barátjaként Benczúr Gyula festőművész is megfordult Horpácson, úgy tervezte, hogy ő is birtokot vesz a faluban, de elképzelése nem valósult meg.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastélypark
A falusi I. és II. világháborús katonai áldozatok emlékére a falu központjában állított kopjafa felirata
  • A Kastélyparkban egymás mellett áll a Szontágh-kúria és a 1906-ban épített Mikszáth-kúria, amelyben a Mikszáth Emlékkiállítás kapott helyet.

Római katolikus temploma 1740-1744 között épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]