Horpács
| Horpács | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Rétsági | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Zoltán Gábor (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 2658 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 172 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 25,60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Horpács
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Horpács
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,99620°, k. h. 19,13022° | |||
| Horpács weboldala | |||
Horpács község Nógrád megyében, a Rétsági kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Budapesttől északra 67 kilométerre a 2-es főútról Borsosberénynél elkanyarodva érhető el. Egy lankás dombok közötti völgyben helyezkedik el, Balassagyarmattól kb. 15 km-re délnyugatra fekszik.
Tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Története [szerkesztés]
A település neve elhelyezkedésére utalva horpadást jelent. 1473-ban a Szobi család birtokos a faluban, de 1480-ban birtokukat elcserélték az Almássyakkal. Későbbi nagyobb birtokosok a településen: Paska István, Veres Sámuel, Balogh Pál, Bodonyi Ferenc, Gáspár József, Gelle Ferenc, Somoskeöy József, Porubszky Ignácz, Kovács József, Géczy Dénes, Dedinszky család.
A római katolikus templom 1740 és 1744 között épült.
Az a tény, hogy a 19. század végén és a 20. század elején a magyar nemzeti kultúra öt jeles alakja került szoros kapcsolatba Horpáccsal, a falut a magyar irodalomtörténet egyik megszentelt helyévé teszi.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Híres emberek [szerkesztés]
- Szontágh Pál, (1820- 1904) a főrendiház tagja, belső titkos tanácsos 1850-től élt horpácsi birtokán, Madách Imrével való bensőséges barátsága nagy hatással volt Madáchra,aki több alkalommal megfordult barátja horpácsi birtokán.
- A falu másik jeles lakója Nagy Iván (1824 Balassagyarmat – 1898 Horpács) volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, genealógus, történész, a Nógrád Megyei Múzeum alapítója. Legnevezetesebb munkája a 13 kötetes Magyarország családai czímerekkel és leszármazási táblákkal (írta 1857 és 1868 között). Az 1848-49-es szabadságharcot honvédként harcolta végig, ezért egy ideig bújdosnia kellett a szabadságharc leverése után. 1850-től gyakran megfordult Horpácson, itt is nősült meg 1855-ben. Ő is Szontágh Pál jó barátja volt. 1878-ban költözött le végleg Budapestről a faluba. 1888 és 1891 között a falu bírója volt.
- Szontágh Pál halála után birtokát az akkor már széles körben ünnepelt prózaíró, Mikszáth Kálmán (1847 Szklabonya – 1910 Budapest) vásárolta meg 1904-ben, mert élete végén haza kívánt térni szülőföldjére. A következő idézet tőle származik: „Sok földet bejártam, de mégis csak Nógrád tetszik legjobban: hegyeivel, völgyeivel, egyenesre nőtt fáival; itt úgy látom, a füvek zöldebbek, a virágok illata édesebb, mint bárhol másutt a világon. Még a felhő is mintha rózsaszínbe öltözne, amikor átsuhan fölöttünk… Ez az én igaz hazám”.
- Mikszáth Kálmán barátjaként Benczúr Gyula festőművész is megfordult Horpácson, úgy tervezte, hogy ő is birtokot vesz a faluban, aztán az élet máshogy alakult…
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Kastélyparkban egymás mellett áll a Szontágh-kúria és a 1906-ban épített Mikszáth-kúria, amelyben a Mikszáth Emlékkiállítás kapott helyet
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Horpács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
