Nagybárkány
| Nagybárkány | |||
 |
|||
| A község látképe. A háttérben balra Kisbárkány. | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Bátonyterenyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dombovári Edina (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3075 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 650 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 74,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagybárkány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagybárkány
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,99726°, k. h. 19,70376° | |||
Nagybárkány község Nógrád megyében, a Bátonyterenyei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település Nógrád megye középső részén, Salgótarján várostól délnyugatra, Pásztó városától északnyugatra, a Cserhát-hegységben található meg. Az M3-as autópályáról Hatvannál letérve a 21. számú útra, arról pedig Tarnál lehet rátérni a faluba vivő útra.
Története [szerkesztés]
Nagybárkány Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek, mint a Rátót nemzetségbeli Porcz Istvánnak, a Pásztohi, a Tari és a Kazai Kakas családok ősének adománybirtokát, melyet ez évben (1265) kaptak királyi adományként.
1332-1337-ben a pápai tizedjegyzékben plébániáját is említették.
1416-ban Bárkány László birtoka volt, majd 1472-ben Guthi Országh Mihály nádor és a Nánai Kompolthi család birtokába került.
1524-ben Pásztohi Ferenc és Zsigmond, 1598-ban pedig Pasztohi Gergely birtoka volt.
1715-ben 13, 1720-ban 20 magyar háztartását írták össze. 1740-ben a gróf Berényi család birtoka, 1770-ben pedig Almássy Pál, Platthy Sándor és András, Fráter Pál, Nagy Mátyás, valamint a Reviczky, a Rakovszky családok és a cisztercita-rend voltak birtokosai, majd az Almássy, a Gedeon, a Hunyady és a Veressy családok birtoka lett.
1889-ben nagy tűzvész pusztított a településen. Az itt álló, tűztől óvó Szent Flórián szobor egy korábbi tragédiának állít emléket.
A 20. század elején Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.
1910-ben 572 lakosából 570 magyar volt. Ebből 538 római katolikus, 31 evangélikus volt.
2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Földrajza [szerkesztés]
A falu közelében, a Cserhát dombjai között elnyúló, mocsaras Nádas-tó különféle tőzegmohák tenyészhelye. A védett terület a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet része. Nagybárkányon keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala, mely főként nyaranta, igen sok turistát vonz. Szálláshely igénylésére a szomszédos Lucfalván és Sámsonházán van lehetőség. A festői környék, a jó levegő, a csodálatos panoráma s a vendégszerető helybéliek várják az idelátogatókat.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent Márton római katolikus templom [szerkesztés]
Az 1788-as Visitatio Canonica szerint temploma már 1460 előtt állt. Helye a mostani Polgármesteri Hivatal környékén volt, bent a falu közepén. Az 1870-es évek végén, a hegyről lezúdult víz használhatatlanná tette. Így Nagybárkány legszebb helyén, egy domb tetején kezdték el építeni a templomot 1883-ban, az egyházmegye és a hívek adományaiból. Az 1880-as években 528 római katolikus lakosa volt a falunak. A templomot neoromán stílusban építették. A templom alapterülete 220 m². A templom legértékesebb kincse a szószék, amelyet valószínűleg más templomból hoztak, és egy 18. századi kiváló asztalos munkája. A mellvéd függőlegesen kiképzett főrésze 3 mezőre tagozódik, melyekben a négy evangélista domborműve látható, balra Szent Máté, szimbólumával, az angyallal. Középen beszélgetve Szent Márk és Szent Lukács szimbólumaikkal, az oroszlánnal és a bikával. Jobbra, alig látható helyen pedig a szeretett tanítvány alakja, Szent János apostol a napba néző sas hasonlatával. A 19. századból származik az oltárkép, mely Szent Mártont ábrázolja. A tornyot életveszélyessé válása miatt 1979-ben lebontották, s a hívek pénz- és munkaadományaikból 1981-ben újra felépítették. 1998-ban a templom orgonáját, mely sok éven át hallgatott, megjavították.
Flórián szobor [szerkesztés]
Szent Flórián – a tűzoltók védőszentje – szobrát 1836-ban állították, a falut egykor pusztító tűzvészek elleni védelemül.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagybárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2012 (magyar nyelven). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nagybárkány az utazom.com honlapján
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybárkány témájú médiaállományokat.
