Alsósztregova

Alsósztregova
Alsósztregova címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Turisztikai régió	Nógrád (Szlovákia)
Rang	község
Polgármester	Dušan Mališ
Népesség
Teljes népesség	1045 fő (2011) +/-
Népsűrűség	49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	185 m
Terület	21,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsósztregova Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 15′, k. h. 19° 30′48.25, 19.5
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsósztregova (szlovákul Dolná Strehová) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Nagykürtösi járásában. 2011-ben 1045 lakosából 943 szlovák volt.

Fekvése

Nagykürtöstől 14 km-re északkeletre a Tiszovnyik-patak partján fekszik.

Története

A falu a 12-13. században keletkezett, 1251-ben "Strigoa" említik először írott forrásban. 1281-ben "Strogea, Stegow, Stego", 1381-ben "Stregoua", 1487-ben "Ztrehova", 1493-ban "Alsozthergowa" néven szerepel a különböző írott forrásokban. Birtokosai a Sztregovai, később a Széchenyi, majd 1430-tól a Madách család. A 13. században a településen vár állt. 1552-ben Ali budai pasa északi hadjárata során megtámadta és elpusztította a török. 1593-ban szabadult fel a török iga alól. A 17. században latin nyelvű iskolát alapítottak itt, ahova 1691-ben Bél Mátyás is ellátogatott. 1828-ban 57 házában 424 lakos élt, aki mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó Sztregova. Tót falu Nógrád Várm. földes Urai Madách, és Révay Uraságok, lakosai leginkább evangelikusok, fekszik F. Sztregovához 1, Gácshoz, és Losontzhoz 2 mértföldnyire. Nevezetesíti e’ vidéken legszebb, ’s legnagyobb Templomjok, a’ mellynek Kriptájába jeles, és nevezetes úri Férjfiaknak tetemeik helyheztettek; nem 443külömben Madách, és Révay Uraságoknak két szép kastéllyaik. Határja középszerű, fája bőven van, legelője, réttye hasznos, szőleji mostan kezdődnek, piatzok Losontzon."

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Sztregova, tót falu, Nógrád vármegyében, egy völgyben, Szakálhoz 1 1/4 órányira, 60 házzal, 414 evang., 76 kath., 4 ref., 3 zsidó lak., régi nagyszerű evang. s ujabb kath. templommal. Határa, beszámitva a kihasitott Dabrava pusztát is, 3007 hold, mellyből beltelek 127 h., szántóföld 1620 h., bikkes, tölgyes, cseres erdő 960 h., rét 300 hold. Ebből majorsági belsőség 80 h., szántóföld 727 h., rét 160 h., erdő 960 h., elárkosodott föld mint legelő 271 h., többi urbéri. Az erdő közös legelő. Földje agyagos, néhol köves, néhol vadvizes, hegyes és vizmosásos, legjobban termi a rozsot, zabot, burgonyát, veres lóherét; rétjei néhol háromszor kaszállhatók; a juhtenyésztés virágzó. A határt s az egész völgyet Sztregova patakja hasitja, melly itt 2 malmot forgat. Nevezetes itt eg régi erősség, melly a Madách nemzetség ősi laka. Épitése ideje nem tudatik, de homokfalán álló kőtáblára vésett e következő betükből: „AEDES HAS OLIM CASTELLUM Ao MCCCCXXXJAM GENTI MADÁCH HABITATUM” világos, hogy már 1430-ban Madáchok laka volt, s a háborus időkben több sulyos csapások érték. E határban sok vasérczkő is találtatik. Birja a falut a Madách család, kinek itt szép laka, alatta nagy kertje, gyümölcsöse és üvegháza van; 1/16 részét pedig a Baros család birja"

1910-ben 532, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott. A 20. században Bikkest csatolták hozzá.

2001-ben 1048 lakosából 1013 szlovák volt.

Nevezetességei

• Madách-kastélyát a 19. század elején Madách Imre apja építtette. 1996-ban újították fel. A kastélyban kiállítás mutatja be Madách Imre, Bél Mátyás és Rimay János munkásságát.
• Madách Imre síremléke a kastélyparkban látható, Ádám szobra díszíti.
• Evangélikus temploma 1652-ben épült reneszánsz stílusban, 1819-ben klasszicista stílusban építették át. Tornya 1923-ban épült. A templomban a Madáchok címerei láthatók.
• Római katolikus temploma a 18. század végén épült, 1903-ban szecessziós stílusban újjáépítették.
• A faluban strandfürdő működik, 36 fokos vízzel.

Híres emberek

Itt született

• 1823-ban Madách Imre a 19. század nagy magyar drámaírója,
• Rimay János (1570 körül), politikus, költő, a magyar késő reneszánsz legjelentősebb íróegyénisége,
• Komlós Aladár irodalomtörténész.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Alsósztregova Szlovákia térképén
• Tourist Channel.sk
• Muzeum.sk
• Az alsősztregovai termálfürdő (szlovákul)
• A Madách-kastély (angolul)
• Madách-család
• Madách Imre.lap.hu - linkgyűjtemény