Zagyvapálfalva

Zagyvapálfalva
Zagyvapálfalva
Egyéb elnevezés: Pálfalva
Közigazgatás
Település	Salgótarján
Irányítószám	3104
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	4 km
Zagyvapálfalva weboldala

Zagyvapálfalva 1961 óta Salgótarjánhoz tartozó egykori község. 1909-ben jött létre Andrásfalva és Pálfalva egyesülésével.

Fekvése

Megközelíthetősége

Salgótarján felől érkezve a 21-es főúton vagy a 210-es főúton lehet elérni. Kazár felől a 2310-es közúton, amely éppen a római katolikus templom előtt megy el. Hatvan felöl a 21-es főút 2x2 sávosan ér be. A 22-es főút is itt ér véget. Vasúton A zagyvapálfalvai állomást használva a 81-es vasútvonalon Hatvanból 55 perc alatt Salgótarjánból 2 perc alatt lehet elérni.

Földrajza

Zagyvapálfalva Salgótarjánhoz közel délen helyezkedik el egy U alakú völgyben. A városrész 239 méteres tengerszint feletti magasságon. 2 km hosszan. A városrész egybeolvadt Salgótarjánnal és a Gorkij-lakóteleppel. A bányagépgyári rész is ide tartozik. Ez a vidék V alakú völgyben húzódik 1 km hosszan.

Főbb vizek

Zagyvapálfalván a főbb patak a Tarján-patak. A kisebbek közül a gépgyár felől folyik a Szánas-patak, egyesül a Zatkó-patakkal, majd innen Karancs-patak néven ömlik a Tarján-patakba. Ezen kívül néhány kisebb ér, vagy csermely folyik rajta keresztül. (Pl. a Vizslás irányából induló kisebb csermely, vagy a Rózsafa úttal párhuzamos, mára már csak időszakosan látható "Zúgó".)

Története

Zagyvapálfalva 1909-ben keletkezett Andrásfalva és Pálfalva községek egyesüléséből.

• Andrásfalva

Az 1548. évi adóösszeírás szerint Lotho János birtoka volt. A későbbi összeírásokból hiányzik, sőt az 1705-1720. évi összeírásban sem fordult elő.

1826-ban a gróf Thoroczkay család és a Csoma örökösök voltak a helység birtokosai; majd a 19. század közepén, Gyürky Ábrahám, majd báró Solymosy Jenő volt a nagyobb birtokosa.

• Pálfalva

Alsó- és Felső-Pálfalva egyesüléséből keletkezett. A település már a középkorban is létezett.

1548-ban Nagyfáy Balázs birtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott.

Az 1715-1720. évi összeírásokban ismét szerepelt, de csak egy magyar és három tót háztartással.

1740-ben a Komjáthy és a Pakots családok, 1770-ben Mikulay István, Komjáthy Sándor, Pap József özvegye, Patkó István örökösei és Beniczky István voltak a földesurai.

A 19. század elején még puszta, 1826-ban Felső-Pálfalván 164-en, Alsó-Pálfalván 120-an laktak, közöttük Bornemissza Károly, Komjáthy özvegye és Okolicsányi Péter is.

1836-ban már egy községgé alakult s ekkor az alsópálfalvai részen 139, a felső pálfalvain 221 lakosa volt, földesurai pedig a Bornemissza, a Komjáthy, a Pap, az Okolicsányi és a Kun családok voltak. Később pedig Gyürky Ábrahám lett a legnagyobb birtokosa.

A község határában a "Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat"-nak volt kőszénbányája, Pock Jenőnek pedig táblaüveggyára. A községhez tartozott: Csókás-puszta, Erzsébet-huta és Frigyesakna bányatelepek.

Zagyvapálfalvát 1961-ben csatolták Salgótarjánhoz.

Ismert emberek

Itt született:

• 1822-ben Bódy József operaénekes
• 1882-ben Kiss Géza úszó, sportvezető, újságíró, szakíró.
• 1920-ban Molnár Tibor színész

Források

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye