Szanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szanda
Latkep1.jpg
Szanda címere
Szanda címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Kistérség Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Rugáné Pongrácz Mária Anna[1]
Irányítószám 2697
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 645 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 28,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 21,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szanda (Magyarország)
Szanda
Szanda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 19° 26′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 19° 26′ 16″
Szanda (Nógrád megye)
Szanda
Szanda
Pozíció Nógrád megye térképén
Szanda weboldala

Szanda község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Ismert történelme közel 800 évet ölel fel, fénykorát a XV. században élte, amikor egy ideig városi rangot is viselt.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a Cserhát belsejében, a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el. A legközelebbi település Terény, mintegy 2 kilométerre északra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szanda Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette először oklevél Zunda néven.

1232-ben Scunda, 1279-ben és 1331-ben Zonda néven írták.

1214-ben II. András király által Gömörbe és a Tomaj nemzetségbeli Losonci Dénes nádor által Mosonba kiküldött poroszlókat említett egy oklevél, akik szandai nemesek voltak.

Szanda vára a 14. század elején már fennállt a Szanda-hegy 529 méter magas keleti sziklaszirtjén. A középkorban igen sok uradalom, birtok és falu tartozott hozzá.

1326-1331 között szandai várnagy volt a Balog nemzetségbeli Szécsi Péter egy fennmaradt oklevél adatai szerint.

Birtokosai:

A faluhoz tartozik közigazgatásilag Szandaváralja település is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Palóc lakóházak
  • A szandai vár romjai
  • Tájház
  • Mária-kápolna ("Máriácska káponkája")[5]
  • Szent Péter-hegyi Mária-kút és kereszt – a környék egykori népszerű búcsújáró helye volt. Az eredeti kutat a kőbányászat eltüntette, de a közelében emelt kereszt megmaradt, melynek felhasználásával a közelmúltban felújították az egykori búcsújáróhelyet.
  • A település külterületén több olyan hely (öreg fa, forrás, dűlő) található, amelyeket a hozzájuk fűződő, egykori betyárokkal kapcsolatos helyi legendák tesznek érdekessé.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szanda témájú médiaállományokat.