Szanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Nem tévesztendő össze a következővel: Szandaszőlős.

Szanda

Szanda címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Rugáné Pongrácz Mária Anna^[1]

Irányítószám

2697

Körzethívószám

35

Népesség

Teljes népesség

622 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

28,94 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

21,49 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szanda

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 55′ 33.49″, k. h. 19° 26′ 16.01″

Szanda

Pozíció Nógrád megye térképén

é. sz. 47° 55′ 33.49″, k. h. 19° 26′ 16.01″

Szanda község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A falu a Cserhát belsejében a Szanda-hegy északi lábánál fekszik. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el.

[szerkesztés] Története

Szanda várának rekonstrukciós rajza északi irányból nézve

Légifotó a várról déli irányból

Szanda Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette először oklevél Zunda néven.

1232-ben Scunda, 1279-ben és 1331-ben Zonda néven írták.

1214-ben II. András király által gömörbe és a Tomaj nemzetségbeli Losonci Dénes nádor által Mosonba kiküldött poroszlókat említett egy oklevél, akik szandai nemesek voltak.

Szanda vára a 14. század elején már fennállt a Szanda-hegy 529 méter magas keleti sziklaszirtjén.

1326-1331 között szandai várnagy volt a Balog nemzetségbeli Szécsi Péter egy fennmaradt oklevél adatai szerint.

Birtokosai:

1387-től a Csetneki család
1390-től Pásztói János
1424-től Borbála királyné
1439-től Erzsébet királyné
1440-től a Rozgonyiak, illetve a Kompolthyak
1465-től a Lábatlani család
1474-től a Báthoryak
1504-ben a Tárnok család és az esztergomi érsek pereskedett rajta
1548-ban a törökök elfoglalták
1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalta a várat és felgyújtatta, többé nem épült fel.