| Kishartyán |

Kishartyán címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Észak-Magyarország |
| Megye |
Nógrád |
| Kistérség 2012-ig |
Salgótarjáni |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Varga Oszkár Iván[1] |
| Irányítószám |
3161 |
| Körzethívószám |
32 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
603 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
67,37 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
8,95 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48,08418°, k. h. 19,70305°48.08418, 19.70305 |
Pozíció Nógrád megye térképén
|
| é. sz. 48,08418°, k. h. 19,70305°48.08418, 19.70305 |
Kishartyán egy község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben.
Salgótarjántól 10 km-re nyugatra a 22-es főút mellett található.
Ez a magyar kisközség már a középkorban fennállott. Az 1548. évi adóösszeírásban teljesen elpusztult helységként van felvéve. 1562-63-ban a török hódoltsághoz tartozott, a szécsényi szandzsák községei között. A későbbi összeírásokból hiányzik. Az 1715-1720. évi összeírásban is csak 5 magyar háztartással szerepel. 1770-ben Horváth György volt a földesura. A 19. század első felében Bay Ferenc birtoka volt, akinek a halála után, 1820-ban özvegye, szül. Fáy Ilona, majd örököse, Gyürky Pál birtokába került. Később a báró Podmaniczky család is birtokos volt itt, majd Kandó Aladár volt nagyobb birtokosa és az övé volt a községhez tartozó Hadászó és Kőkút puszta, valamint a kőkút-pusztai kúria is, melyet még báró Podmaniczky Mihály építtetett.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
- A falu római katolikus temploma, 1712-ben épült. Az oldalvölgy kis nyúlványán álló templom gótikus, királyfejeket ábrázoló gyámkövei, ablakai, egyszerű pálcatagos szentségtartó fülkéje jelzik régiségét. Műemlék.
- Bay Ferenc síremléke. A régmúlt időkből ami a falura maradt, az Bay Ferenc síremléke a templom melletti dombon. A síremléken található szöveg jellegzetes példája a korabeli sírfeliratoknak. „Ludányi Bay Ferencz Cs.K. udvari tanácsos septemvirt, Szent István király jeles rendje keresztes vitézét, nagy hazafit, törvénytudót, igaz bírót, hív férjet, gondos atyát a haza, özvegye s árvái kesergik. Meg holt 1820-dik eszt. Febr. 4-dik napján, munkás életének 74-dik esztendejében. Elfelejthetetlen férjének emlékezetére emelte szeretett özvegye Fáy Ilona.”
- Harangtorony: a faluközpont meghatározó eleme. Vele szemben, a házak felett lekopott domboldal vagy inkább homokkő pad található mely közel 30 millió éves tengeri üledék, geológiai neve: slir.
- Kőlyukoldal: földtani képződmény a falu déli irányában található oldalvölgyben lévő kőlyuk. A több emelet magasságú homokkő falban a monda szerint remeték lakóhelyéül szolgáló, illetve a törökdúlás idején a lakosság búvóhelyéül használt üregek találhatók.