Diósjenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Diósjenő
Diósjenő címere
Diósjenő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Jogállás község
Polgármester Tóth János (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Repiczki Zsuzsanna
Irányítószám 2643
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 2756 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 51,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 57,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Diósjenő (Magyarország)
Diósjenő
Diósjenő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 33″, k. h. 19° 02′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 33″, k. h. 19° 02′ 39″
Diósjenő (Nógrád megye)
Diósjenő
Diósjenő
Pozíció Nógrád megye térképén
Diósjenő weboldala

Diósjenő község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diósjenő község Budapesttől mintegy 60 km-re Nógrád megye nyugati részén a Börzsöny lábánál fekszik.

Szomszédos települések: Nógrád, Nőtincs, Tolmács, Rétság, Berkenye, Borsosberény, Kemence.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint.

Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal, és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet.

A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli. Nevét 1274-ben a váci káptalan oklevele említette először Jenew néven.

1274-ben Tekus fiainak birtoka volt, akiknek itteni népei a falunagy vezetésével bérbe vették Tolmácsnak azt a részét, melyet a dömösi prépostság mondott magáénak jogtalanul. Ugyancsak 1274-ben Tekus fivére, Both comes berényi földjét bérbeadta Jenő település német jobbágyainak (köztük a bírónak, egy borkereskedőnek).

12821295 között IV. László és III. András király a Torna vármegyei Szádvárért cserébe magához váltotta Jenőt a Tekus fiaktól.

1295-ben várát is említik, melynek királyi várnagya a Csák nemzetséghez tartozó Egyed fia Sándor comes volt.

1296 előtt a Bána nemzetséghez tartozó Cseszneki Jakab fiai Jenő várának tartozékait elpusztították, ezért a király a Hont vármegyei Visket a hozzá tartozó falvakkal elkobozta tőlük.

1299-ben Sebestyén fia Miklós jenei várnagyot a Hont-Pázmány nemzetségből származó Hont vármegyei Kóvár birtokosai; Kovári Miklós fiai testvérükké fogadták és birtokaikban is részeltették.

Diósjenő a 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.

1910-ben 2171 lakosából 2140 magyar volt. Ebből 824 római katolikus, 1265 református, 50 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település könnyen megközelíthető közúton 2-es főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vasútvonalán. (A 76-os számú Diósjenő–Romhány vonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás szünetel.)

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diósjenő látnivalói:

  • Római katolikus templom: A 15. század gótikus templom átépítései után, 1788–89-ben klasszicista-barokk stílusban építették újjá.
  • Református templom: Késői klasszicista stílusú. Az 1850-es évek környékén építhették, a parókia is ebből a korból származik.
  • A Kápolna-hegyen az egykori körtemplom alapfalának maradványa is látható, mely a Kápolna-hegyi Kálvária-kápolna építésekor került elő.
  • Sváb kastély[4]
Diósjenő légifotója

A település a Börzsöny lábánál fekszik, közigazgatási területén emelkedik a csóványosi kilátó.[4] Egyéb természeti értékei:

  • Diósjenői-tó

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diósjenő testvérvárosai a következők:

Ország Város Járás Terület / Régió / Állam
Ukrajna Ukrajna Macsola Beregszászi Kárpátalja

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Budapest, 1998. 720 lap + 6 térképmelléklet.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ^ a b Pazar panoráma közel ezer méteren (magyar nyelven). Természetjáró Turista Magazin. (Hozzáférés: 2014. október 10.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]