Szarvasgede
| Szarvasgede | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Pásztói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Ottó Béla[1] | ||
| Irányítószám | 3051 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 429 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 42,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szarvasgede
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szarvasgede
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 49′ 10,27″, k. h. 19° 38′ 18,96″ | |||
Szarvasgede község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyöngyöstől északnyugatra, Balassagyarmattól délkeletre, Sziráktól keletre, Kisbágyon, Csécse, Jobbágyi és Apc között fekvő település.
Története [szerkesztés]
Szarvasgede a Csór nemzetség ősi birtoka volt, de e nemzetség tagjain kívül ugyanakkor más birtokosai is voltak.
1313-ban Csór Péter és Vágút János birtoka volt. 1326-ban I. Károly király Vágút János fiainak itteni birtokait Csór Péter fiainak, Tamásnak és Péternek adományozta.
Csór Tamás, a későbbi csókakői várnagy, és liptói és kőrösi főispán, még 1344 előtt templomot építtetett itt és e templom számára, Avignonban való tartózkodása alatt, búcsuengedélyt eszközölt ki a pápától.
A 17. században a török hódoltsághoz tartozott. 1633-1634-ben a váci nahije községei között találjuk és ekkor három adóköteles házat írtak benne össze.
1715-ben 13 és 1720-ban magyar háztartást vettek itt fel az összeíráskor.
1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Roth Tamás, Gedey Ádám, Ebeczky Sándor, Gyura Pál, valamint a Beniczky, a Kozmay, a Hangácsy, a Cziráky, a Turjánszky és a Marsovszky családok voltak a földesurai, majd 1826-ban Meskó Sándor és Ruttkay György, később, 1829-től gróf Teleki József, Ócsai Balogh Péter, majd özvegye Sréter Éva, Dezsaiczky József özvegye: Meskó Johanna, Rutkay András, gróf Ráday Gedeon, Tornyos József, Bencsik György, Horváth István, Balásy Antal, Méhes Sándor, Szabados Ignácz, Velics Antal dr., a 20. század elején pedig Virava József dr.-nak Petheő Andrásnak és gróf Degenfeld Lajosnak volt itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilakok közül a Virava-félét Velics Antal dr. 1890-ben építtette, a Petheő félét Szabados Ignácz és a harmadikat Ruttkay András.
1861-ben és 1869-ben nagy tűzvész pusztított a településen, 1831-ben és 1873-ban pedig a kolera szedte áldozatait.
A községhez tartoztak Aranyos-puszta és Szuha-puszta is. Az előbbi Virava József dr.-é. E puszta területén, a Szécsény felé vezető törvényhatósági út bal oldalán elterülő völgyben feküdt hajdan Gede helység.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 590 lakosából 585 magyar volt. Ebből 543 római katolikus, 38 evangélikus, 9 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templomát (Gyertyaszentelő Boldogasszonyra) szentelték, ami azért érdekes, mert az országban csak kettő templomot szenteltek erre. (Középkori alapok, a 18. században barokk stílusban átépítették)
- Ligárd-Pethő-kúria (18. század)
- Nepomuki Szent János-szobor (18. század)
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- ↑ Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
