Gázi Kászim pasa dzsámija
Gázi Kászim pasa dzsámija a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között építettette. Mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma a katolikus templomként működik (Belvárosi plébániatemplom). Látogatható.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt.
[szerkesztés] Története
Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit.
A 16. század második felében épülhetett. Az 1660-as években Evlia Cselebi, a neves török utazó is elragadtatással írt róla. A dzsámi a középkori Szent Bertalan templom falaira épült részben, felhasználták hozzá annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.
[szerkesztés] A 18.- 20. században
A 18.-20. században sokat változtattak az épületen, lebontották mináréját, hozzátoldottak, stb.
[szerkesztés] Lásd még
- Török-iszlám építészet Magyarországon
- Jakováli Hasszán dzsámija
- Ferhád pasa dzsámija
- Idrisz Baba türbéje
- Török hódoltság
[szerkesztés] Források és irodalom
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
- Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
- Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
- Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
- H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
- H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
