Gázi Kászim pasa dzsámija
Koordináták: é. sz. 46° 4′ 37″, k. h. 18° 13′ 40″
| Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom | |
.jpg) |
|
| Gázi Kászim pasa dzsámija | |
|
|
|
| Település | Pécs |
| Ország | Magyarország |
| Irányzat | római katolikus |
| Névadó | Gyertyaszentelő Boldogasszony |
| Építési adatok | |
| Típus | plébániatemplom |
| Építés kezdete | 12. század |
| Rekonstrukciók évei | 1543–1546 1702 1940 1956 |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 29 m |
| Magasság | 22,6 m |
| Szélesség | 16 m |
| Elhelyezkedése | |
 Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom
Pozíció Pécs térképén
|
|
Gázi Kászim pasa dzsámija vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom a magyarországi török-iszlám építészet legmonumentálisabb alkotása, Pécs egyik jelképe. A dzsámit Gázi Kászim 1543-1546 között építettette. Eredeti mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma a katolikus templomként működik. Látogatható.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A centrumban a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámi a tér legmagasabb pontján áll, mintegy uralva azt.
Története [szerkesztés]
A 16. század második felében épülhetett a 12. században épült Szent Bertalan-templom köveiből.[1] Az 1660-as években Evlija Cselebi, a neves török utazó is elragadtatással írt róla. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.
A török uralom után a jezsuiták tulajdona lett, akik 1702-ben keresztény templommá alakították át. Az északi részén kápolnát, tornyot, sekrestyét és kriptát, a déli részén portikuszos bejáratot építettek. Berendezései barokk ill. rokokó stílusúak voltak.[1] A jezsuita rend feloszlatása után a város tulajdona lett a templom. A kupola festményeit Graits Endre készítette, a födémet felmagasították, és vörösréz lapokkal fedték le.[1]
1940-ben a barokk toldalékok helyén modern épületrészt építettek. 8 évvel később Gebauer Ernő freskókat készített az épületrész falára. A kupolát 1956-ban firenzei típusú félgömbbé alakították át.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d Pécs Lexikon I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 98. o. ISBN 978-963-06-7919-0
További információk [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet (p. 161-168) - 1961. Bp. Műszaki K. - ETO 72 (439) 091
- Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp.1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61.3465.
- Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. Bp. 1981. - ISBN 963-280-607-7
- Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9
- H. Stierlin. Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X
- H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp. Alexandra K. - ISBN 963-368-127-8
Weboldalak [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
- Török-iszlám építészet Magyarországon
- Jakováli Hasszán dzsámija
- Ferhád pasa dzsámija
- Idrisz Baba türbéje
- Török hódoltság
|
|||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
