Szirák
| Szirák | |||
 |
|||
| Római katolikus (Nagyboldogasszony) templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Pásztói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kómár Jánosné[1] | ||
| Irányítószám | 3044 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1129 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 59,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szirák
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szirák
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
Szirák község Nógrád megyében, a Pásztói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A település a Cserhát dombjai között a Bér patak völgyében, a fővárostól 65–70 km-rel északkeletre épült; jelenleg Nógrád megyéhez tartozik.
[szerkesztés] Története
Szirák már az ősidőktől lakott hely, ezt bizonyítják a Nemzeti, illetve a Palóc Múzeumban található kőkori, bronzkori és avarkori leletek. A 19. század végén a régészek egy 69 sírból álló szarmata temetőt tártak fel.
1219-ben a johannita lovagoknak volt itt rendháza. Ez a tatárjárásban elpusztult, de később helyreállították. 1274-ben Umbertus Péter volt az itteni lovagok főnöke. Ő állt a tolmácsi és szomolyai rendház élén is, és 1275-ben részt vett a lovagok csurgói értekezletén. A 14. században megszűnt az önálló rendház, a község pedig az esztergomi johanniták birtokába került. 1424-ben Zsigmond király Borbála királynénak ajándékozta.
1439-től egy része a bujáki várhoz tartozott. Később több család hűbérbirtoka is volt:
- 1453-ban a lovagok birtokait Mohorai Vidfi János kapta meg egyháznemesi jószágként.
- 1512-ben már a Szobi család birtoka volt.
1552-ben, a bujáki vár eleste után került török fennhatóság alá, és a nógrádi szandzsákba (kerületbe) osztották be. 1562-1563-ban Hasszán Daud hűbérbirtoka volt. 1579-ben kilenc ház után adózott a töröknek. 1584-1585-ben Mahmud bin Musztafa, a budai defter futárának hűbérbirtoka volt. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura.
A török hódoltság idején Szirák elnéptelenedett, a területet 1683-ban Sobieski János hadjárata szabadította fel. 1692-ben Roth Jánostulajdonába került, és ő a Felvidékről 27 szlovák családot telepített be. Roth Tamás leánya, Johanna 1761-ben feleségül ment Teleki Józsefhez, így lettek a birtok tulajdonosai a Telekiek.
Az 1832-es nagy tűzvészben még a harangok is megolvadtak. 1850-ben zsandárosztag, majd járási szolgabíróságot telepítettek a faluba. 1869-ben 1360 lakosa volt, ekkor a sziráki volt a megye 2. legnépesebb járása 28 857 fővel (1880-ban 26 378 fő). 1880-ban nagyközséggé minősítették, itt működött a megye három adóhivatalának egyike. 1896-ban három helyi újságja is volt. 1897-ben indult meg az állami elemi népoktatás. A 80 gyermeket befogadó óvodát 1885-ben adták át. Legtöbb lakosa az 1900-as évek elején volt; a lélekszám 1949 óta csökken.
Szirák az 1950-es megyerendezésig Nógrád megye legdélibb részének járási székhelye volt. Nógrád és Heves határának kiigazítása után ezt szerepet a jobban megközelíthető Pásztó vette át.
[szerkesztés] Gazdaság
A sziráki céh 1830-ban alakult meg.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 22%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Teleki-Degenfeld-kastély
Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelte. Nem sokkal később a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte, de királyfalvi Roth Tamás újjáépíttette és bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába került. A századfordulón a Degenfeldeké volt. A 2. világháborúban (főleg a fosztogatások miatt) jelentősen megrongálódott. 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került, traktoros iskola is működött benne; ezután állapota jelentősen tovább romlott. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta szálloda.
Ma 4 csillagos wellness kastélyszálló. Sok növényritkaságot felvonultató parkja védett.
[szerkesztés] Teleki-sírbolt
A barokk stílusú építményt 1784-ben, Wattay Borbála halála után emelték. Ide temették gróf Teleki Józsefet (1790-1855), aki a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója és mintegy negyedszázadig első elnöke volt, valamint féltestvérét, gróf Teleki László (1811-1861) reformkori politikust, írót.
A sírboltot az 1950-es évek közepén teljesen feldúlták. Elképzelhető, hogy emiatt a Telekiek földi maradványait a hozzátartozók titokban elszállíttatták Szirákról.[4]
[szerkesztés] Nagyboldogasszony templom
A római katolikus templom a falu szívében áll.
[szerkesztés] Evangélikus templom
A község feletti dombon áll. Jung József pesti építész építette 1782–1788 között copf stílusban. Helyén valaha kolostor, majd imaház állt, de ezekből csak egy, emberfejet ábrázoló faragvány maradt meg — ezt beépítették a templom falába. Az épület 1832-ben annyira leégett, hogy mindhárom harangja elolvadt. Ezután öntötte Schaudt András mester a ma legöregebbnek számító harangot. Tornyát 1836-ban állították helyre, a templomot 1880-ban, 1927-ben és a 2000-es években is.
Az egyhajós épület oldalfalai díszítetlenek. A szószékoltár festetlen fenyőfa, a fafaragványok aranyozottak.
[szerkesztés] Érdekességek
- A sziráki kastélyban és környékén forgatták a Hamis a baba, valamint A három testőr Afrikában című magyar játékfilmek néhány jelenetét, Bujtor István rendezésében.
- A sziráki kastély 1987. július 16 - augusztus 11. között férfi egyéni sakkvilágbajnoki zónaközi döntő helyszíne volt, többek között Portisch Lajos, Beljavszkij, Ljubojevics és Szalov sakknagymesterek részvételével. Az ezt megelőző két évben nemzetközi férfi sakk nagymesterversenyt rendeztek ugyanitt.
- A Magyar Televízió Nekem ne lenne hazám? honismereti sorozatának Facsoda a kastélykertben: Szirák című epizódja a kastély kertjében található öreg japánakác fát mutatja be.
- A sziráki kastélytól állítólag egy titkos alagút vezetett a Sziráktól 3 km-re található Ciframajor pusztára. Az alagút vélhetően a menekülés céljait szolgálta, és állítólag akkora méretű volt, hogy lovaskocsival is lehetett benne közlekedni.
- Egy Venezuelából hazalátogató Teleki grófnő felismerte a sziráki kastály lépcsőfeljáratánál lévő faliszőnyeget, melyet egy régiségboltban vásároltak a kastély felújítása után. A grófnő állítása szerint a szőnyeg korábban is ugyanott volt.
- A sziráki kastály dísztermében hat, úgynevezett grisaille technikával festett fresó látható, melyek Publius Ovidius Naso Metamorphoses-ének jeleneteit ábrázolják. Ezeket a II. világháború után lemeszelték, a felújítás során a freskókat úgy hozták helyre, hogy a mészrétegeket kenyérbéllel radírozták le.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ T.Pataki László: Hol van hát sírja Teleki Lászlónak? (Új Nógrád,1991. május 11.)
