Galgaguta
| Galgaguta | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Orgoványi László[1] | ||
| Irányítószám | 2686 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 642 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 40,40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Galgaguta
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Galgaguta
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
Galgaguta község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Galgaguta község Nógrád megye déli, dél-nyugati részén a Pest megye határán elhelyezkedő részben szlovák nemzetiségű község. A község a fővárostól mintegy 60 km-re, a megyeszékhelytől 75 km, Váctól valamint Balassagyarmattól egyaránt 30 km, Aszódtól 27 km, Pásztótól 45 km távolságra fekszik.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A megállóhely Acsa-Erdőkürt és Nógrádkövesd között található.
- Országúton a fővárosból indulva elsősorban az M3-as autópályán a bagi lehajtónál letérve Iklad-Galgagyörk-Acsa útvonalon át közelíthető meg alig egy óra elteltével, de kiválóan megközelíthető még az M2-es számú autóúton Vácnál letérve Rád-Penc-Acsa útvonalon át egyaránt. A község átmenőforgalma igen nagynak mondható ugyanis itt ágazik el az út Aszód (Acsa), Balassagyarmat(Nógrádkövesd), Rétság (Nógrádsáp), Pásztó (Bercel), irányában és tulajdonképpen egy kisebb útvonal központot alkot.
[szerkesztés] Története
Galgaguta Guta, (Kis-, Nagy-) nevét 1309-ben említette először oklevél Gutha néven.
Első ismert birtokosai a Gutai család tagjai voltak.
1309-ben Gutai István nevét említették, aki Bágyoni Kylian fia Benedek szerviense volt, és Bágyonban vásárolt földet.
1326-ban Kisgutát kapta ajándékba Károly Róbert királytól Mohporai Miklós fia Makow, aki a királyi udvarban volt. Az ajándékba kapott birtok azelőtt az örökös nélkül elhalt Pop fia Gervasius és Tamás birtoka volt. A beiktatásnál ennek az ajándékozásnak Nagygutai János fiai Miklós és János, valamint Iván fia István ellentmondtak, de 1327-ben a Nagygutaiak kiegyeztek Mohorai Mikóval és kettéosztották kisgutát.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 705 lakosából 201 magyar, 501 szlovák volt. Ebből 135 római katolikus, 549 evangélikus, 14 izraelita volt.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 59%-a magyar, 40%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
