Galgaguta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galgaguta
Galgaguta címere
Galgaguta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Kistérség Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Orgoványi László[1]
Irányítószám 2686
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 614 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 40,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Galgaguta  (Magyarország)
Galgaguta
Galgaguta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 03″, k. h. 19° 23′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 03″, k. h. 19° 23′ 19″
Galgaguta  (Nógrád megye)
Galgaguta
Galgaguta
Pozíció Nógrád megye térképén

Galgaguta község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galgaguta község Nógrád megye déli, délnyugati részén a Pest megye határán elhelyezkedő részben szlovák nemzetiségű község. A község a fővárostól mintegy 60 km-re, a megyeszékhelytől 75 km, Váctól valamint Balassagyarmattól egyaránt 30 km, Aszódtól 27 km, Pásztótól 45 km távolságra fekszik.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A megállóhely Acsa-Erdőkürt és Nógrádkövesd között található.
  • Országúton a fővárosból indulva elsősorban az M3-as autópályán a bagi lehajtónál letérve Iklad-Galgagyörk-Acsa útvonalon át közelíthető meg alig egy óra elteltével, de kiválóan megközelíthető még az M2-es számú autóúton Vácnál letérve Rád-Penc-Acsa útvonalon át egyaránt. A község átmenőforgalma igen nagynak mondható ugyanis itt ágazik el az út Aszód (Acsa), Balassagyarmat(Nógrádkövesd), Rétság (Nógrádsáp), Pásztó (Bercel), irányában és tulajdonképpen egy kisebb útvonal központot alkot.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galgaguta Guta, (Kis-, Nagy-) nevét 1309-ben említette először oklevél Gutha néven.

Első ismert birtokosai a Gutai család tagjai voltak.

1309-ben Gutai István nevét említették, aki Bágyoni Kylian fia Benedek szerviense volt, és Bágyonban vásárolt földet.

1326-ban Kisgutát kapta ajándékba Károly Róbert királytól Mohporai Miklós fia Makow, aki a királyi udvarban volt. Az ajándékba kapott birtok azelőtt az örökös nélkül elhalt Pop fia Gervasius és Tamás birtoka volt. A beiktatásnál ennek az ajándékozásnak Nagygutai János fiai Miklós és János, valamint Iván fia István ellentmondtak, de 1327-ben a Nagygutaiak kiegyeztek Mohorai Mikóval és kettéosztották kisgutát.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 705 lakosából 201 magyar, 501 szlovák volt. Ebből 135 római katolikus, 549 evangélikus, 14 izraelita volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 59%-a magyar, 40%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

óvoda, park, múzeum

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Galgaguta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]