Acsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acsa
Acsa címere
Acsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Kistérség Váci
Jogállás község
Polgármester Szekeres Rezső[1]
Irányítószám 2683
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 1402 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 55,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Acsa (Magyarország)
Acsa
Acsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 19° 22′ 54″
Acsa (Pest megye)
Acsa
Acsa
Pozíció Pest megye térképén
Acsa weboldala

Acsa egy község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Cserhát-hegység lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán helyezkedik el. A településen elsősorban szlovákok laknak.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határban előkerült leletek bizonyítanak.

Első írásos, okleveli említése 1341-ből származik Acha néven. Ekkor Achai család birtoka volt.

1344-ben Acsai Berend fia Márton birtoka volt, majd 1347-ben-ben templomát is említették.

1422-től Garai Miklós nádor tulajdonává vált.

A török hódoltság alatt, 1562-1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott, ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt. Az elnéptelenedett települést ezután szlovákokkal telepítették be.

A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett és később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt.

1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.

Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15.000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyéb gyűjteményeket (Báthori István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját) őrizte. A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.

1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt. Ebből 237 római katolikus, 888 evangélikus, 27 izraelita volt.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váczi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Prónay-kastély

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Acsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]