Acsa
| Acsa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Váci | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Szekeres Rezső[1] | ||
| Irányítószám | 2683 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1501 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Acsa
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Acsa
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Acsa weboldala | |||
Acsa egy község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A község a Cserhát-hegység lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán helyezkedik el. A településen elsősorban szlovákok laknak.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Közös vasútállomása van Erdőkürttel Acsa-Erdőkürt néven. A vasútállomás Püspökhatvan és Galgaguta között található.
- Autóval a 2108-as közúton közelíthető meg Aszód és Balassagyarmat felől.
[szerkesztés] Története
Acsa már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határban előkerült leletek bizonyítanak.
Első írásos, okleveli említése 1341-ből származik Acha néven. Ekkor Achai család birtoka volt.
1344-ben Acsai Berend fia Márton birtoka volt, majd 1347-ben-ben templomát is említették.
1422-től Garai Miklós nádor tulajdonává vált.
A török hódoltság alatt, 1562-1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott, ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt. Az elnéptelenedetttelepülést ezután szlovákokkal telepítették be.
A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett és később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt.
1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.
Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangelikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy 15.000 kötetes könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat, egyébb gyűjteményeket (Báthori István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját) őrizte. A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.
1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt. Eből 237 római katolikus, 888 evangélikus, 27 izraelita volt.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váczi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- barokk Prónay-kastély, 1775 körül épült Giovanni Battista Carlone tervei szerint (Acsaújlakon, nem látogatható)
- Újlaki kastély (Acsújlak)
- A településtől északra Csővár romjai
- Római katolikus templom (1747)
- Falumúzeum
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
[szerkesztés] Itt született
- 1760-ban Prónay Sándor aranysarkantyús vitéz, királyi kamarás
