Nógrádmegyer
| Nógrádmegyer | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Szécsényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Verbói Gábor József[1] | ||
| Jegyző | dr.Verbói Mária | ||
| Irányítószám | 3132 | ||
| Körzethívószám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1699 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 74,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nógrádmegyer
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nógrádmegyer
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,06866°, k. h. 19,62400° | |||
| Nógrádmegyer weboldala | |||
Nógrádmegyer község Nógrád megyében, a Szécsényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szécsénytől keletre, Magyargéc és Lucfalva közt fekvő település.
Megközelíthetősége [szerkesztés]
Budapest irányából az M3-as autópályán, majd Hatvannál letérve a 21-es főúton Salgótarjánig, onnan a 22-es főúton Sóshartyánon át; illetve Balassagyarmat irányából Szécsényen keresztül a 22-es főúton letérve Benczúrfalva felé, Magyargécen át. Vasútállomással nem rendelkezik. A községbe Salgótarjánból rendszeres autóbuszjárattal lehet eljutni, illetve Budapestről és Egerből közvetlen autóbuszjárattal érhető el.
Története [szerkesztés]
A településről már 1292-ben említést tesznek, ekkor a Rátót nemzetség pusztabirtoka volt. Nevének utótagja arra utal, hogy egykor a Megyer törzsbeliek települése volt.
A 14. század. elején Marczali László bán fia, Dezső a település birtokosa, aki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el. Később Lászlófi Lóránd, majd Pásztohi Ferenc és Zsigmond a tulajdonosok.
A 16. század közepén a török hódoltság területéhez tartozott.
1598-ban Szentmariay György volt a földesura. A 17. századtól egymást váltották a birtokosai.
A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott.
1910-ben 1406 lakosából 1404 magyar volt. Ebből 1350 római katolikus, 38 evangélikus, 15 izraelita volt.
A második világháború után a szocializmusban 1973-tól Magyargéc és Nógrádmegyer községek közös tanácsban működtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-től külön önkormányzat alakult, de még a körjegyzőség 1992 végéig megmaradt. Ettől kezdve önálló községi önkormányzattal rendelkezik, 2002-től ismét van cigány kisebbségi önkormányzata.
A település címere [szerkesztés]
A település címere csücskös íves pajzsú amely arányosan elosztott. A bal oldalon találhatók fák illetve egy nap amely a település elhelyezkedését jelenti. A jobb oldalon egy templom található amely a falu templomát ábrázolja. Felül egy szalagon olvasható a Nógrádmegyer felirat. A címer alapszínei kék és piros.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
Látnivalók [szerkesztés]
- A település egyik ékessége a késő barokk stílusban épült római katolikus templom, amelyet a régebbi templomból 1785-1794-ben alakítottak ki. A régi templomról 1688-ból és 1771-ből vannak adatok. Az 1775 áprilisában dúló tűzvészben megsemmisült, csak a falai maradtak, majd újraépítése után 1776-ban ismét leégett. Átépítése során csak a szentély régi falait hagyták meg, a hajót elbontották és helyette szélesebb, hosszabb épületrészt emeltek. A mai torony 1890-ben épült.
- A volt Szerémy-Paunc kúriát a Szerémy család építtette barokk stílusban a 17. század második felében. 1950-ben és 1954 után részben átépítették, jelenleg élelmiszerüzlet működik benne. A volt Topolcsányi kúria 1750 körül épült, majd a Thonka család tulajdonába került, akik 1952-ig lakták. Ezt követően 1959-ig óvoda működött benne, ma a termelőszövetkezet központi irodája. A Luchovitz kúria a 18. században épült, barokk stílusban. 1952-ben átalakították, teljesen elvesztette műemlékjellegét. Ma községháza.
Kulturális élet [szerkesztés]
A község hagyományait ápolja a helyi Asszonykórus, amely megalakulása óta számos helyi és az ország több településén is szerepelt. Első sorban a helyben gyűjtött népdalokból állítják össze műsorukat.
Növény és Állatvilág [szerkesztés]
A falut fenyő, akác és tölgyerdő veszik körül. Természetvédelmi területhez nem tartozik, de a vidéken erdeifenyő és luc társulások, a domboldalakon elszórt foltokban borókaligetek kökénnyel és szederrel tarkított csoportosulásai találhatók. Erdeiben és rétjein sok féle védett növény található. Ilyenek a réti boglárka, bíboros kosbor és az országosan védett árvalányhaj. A környékbeli erdők igen nagy számú vad populációnak adnak otthont. Jellemzőbb fajaik a gím- és dámszarvas, a vaddisznó, őz, róka és a mezei nyúl. A fenyőerdők legjellegzetesebb állata a mogyorós pele, mókus és erdei nagy fülesbagoly. Szárnyasokból még említésre méltó egyedszámban előfordul fácán, egerészölyv, vörös vércse. A védett madárfajok talán legértékesebb képviselője a harkályfélékhez tartozó zöld dzsona. A fehér gólya is előfordul a községben, illetve annak határában. A falu olyan, mintha egy "katlanban" lenne, erdőkkel, dombokkal van körülvéve. Emiatt is eléggé védett a különböző szélirányoktól, pusztító éghajlati viszonyoktól. A település fő csapadékelvezetője a Megyer-patak.
Éghajlat [szerkesztés]
| Nógrádmegyer éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −9,0 | 0,0 | 9,3 | 15,0 | 20,9 | 23,0 | 25,3 | 23,9 | 20,3 | 14,6 | 5,8 | 0,3 | 30,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,0 | 0,3 | 3,6 | 13,7 | 14,5 | 18,6 | 18,5 | 19,1 | 16,6 | 11,3 | 5,1 | 0,6 | 29,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −10,0 | −1,7 | 1,6 | 6,0 | 10,5 | 13,6 | 15,0 | 14,8 | 11,7 | 7,0 | 2,2 | −1,7 | 10,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 20 | 32 | 38 | 55 | 63 | 87 | 61 | 63 | 45 | 37 | 56 | 40 | −100 |
| Havi napsütéses órák száma | 55 | 91 | 146 | 187 | 190 | 190 | 196 | 188 | 145 | 96 | 82 | 59 | 1899 |
Híres nógrádmegyeriek [szerkesztés]
- Gáspár Győző (művésznevén Győzike) média-személyiség
- Radics István festőművész
- id. Mártonka István költő
- Mártonka Gyula festőművész
- Rácz Béla fafaragó, szobrász
Források [szerkesztés]
- ↑ Nógrádmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
