Lucfenyő
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges lucfenyő (Picea abies)
|
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||
|
Kb. 35, lásd a szövegben. |
A lucfenyő (Picea) a fenyőfélék (Pinaceae) egy nemzetsége. Kb. 35 örökzöld, tűlevelű fafaj tartozik ide. Az északi mérsékelt és sarkvidéki (tajga) éghajlaton találhatók meg. A lucok tekintélyes méretűek, a kifejlett példányok 20-60, legfeljebb 95 méter magasak is lehetnek, felismerhetők kúp alakú koronájukról, csavarodó ágaikról. A tűlevelek általában négyélűek, szórt állásúak; a tobozpikkelyek vékonyak, nem lehullók.[1] A tűlevelek egyenként nőnek az ágakon spirális elrendezésben, minden tű egy-egy levélpárnán (pulvinus). A tűlevél 4-10 éves korában hullik le, az ottmaradt levélpárna az ágat durva tapintásúvá teszi (más nemzetségekben az ágak általában simák).
Tudósok Nyugat-Svédország hegységeiben rábukkantak közönséges lucfenyők egy klónból álló kolóniájára, aminek életkora 9550 évével a világ legöregebb élő fakolóniái közé tartozik (a gyökerekből képes újra és újra kihajtani, a legidősebb gyökerek életkora volt 9550 év a radiokarbon kormeghatározás szerint).[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Osztályozás
1 Vastag pikkelyű tobozok; a tűlevelek keresztmetszete négyzet vagy téglalap: sectio Picea
- 1a A tobozok pikkelyei többnyire hegyesek; a levelek tompák vagy csak enyhén hegyesek
- * Közönséges lucfenyő (Picea abies). Európa; fontos erdőalkotó fa. Az eredeti karácsonyfa.
- * kínai szúrós luc (Picea asperata) . Nyugat-Kína. Számos változat létezik.
- * koreai luc (Picea koraiensis) . Korea, Északkelet-Kína.
- * Picea koyamae Japán (hegységek).
- * Picea meyeri
- 1b A tobozpikkelyek simák, lekerekítettek; a levelek tompák vagy csak enyhén hegyesek
- kaukázusi luc (keleti luc, Picea orientalis). Kaukázus, Északkelet-Törökország.
- tajvani luc (Picea morrisonicola). Tajvan (magashegységi).
- Wilson-luc (észak-kínai zöldtobozú luc, Picea wilsonii). Nyugat-Kína
- szibériai luc (Picea obovata). Észak-Skandinávia, Szibéria. Gyakran a P. abies változatának tekintik (hibrideket is alkot vele), de tobozaik különböznek.
- turkesztáni luc (Picea schrenkiana). Közép-Ázsia hegységei.
- himalájai hosszútűs luc (Picea smithiana). Nyugat-Himalája.
- Picea alpestris Európa, Alpok; ritka. Gyakran a P. abies változatának tekintik (hibrideket is alkot vele), de tobozaik különböznek.
- 1c A tobozpikkelyek simák, lekerekítettek; a tűlevelek csúcsa igen hegyes
- Picea maximowiczii Japán (ritka, hegységekben).
- japán luc (japán tigrisfark-luc, Picea torano, Picea polita). Japán.
- kínai tigrisfark-luc(Picea neoveitchii). Északnyugat-Kína (ritka, veszélyeztetett).
- Picea martinezii Északkelet-Mexikó (nagyon ritka, veszélyeztetett).
- Picea chihuahuana Északnyugat-Mexikó (ritka).
2 A tobozpikkelyek vastagok, hullámosak, a levelek enyhén vagy erősen lapítottak: sectio Omorika
- 2a A tobozpikkelyek simák, lekerekítettek; a levelek lapítottak, aljuk fehér
- oregoni luc (Picea breweriana). Klamath-hegység, Észak-Amerika; endemikus faj.
- közép-kínai fehér fonákú luc (Picea brachytyla). Délnyugat-Kína.
- Picea farreri Északkelet-Burma, Délnyugat-Kína (hegységek).
- szerb luc (Picea omorika). Szerbia; endemikus faj; fontos kerti fenyő.
- 2b A tobozpikkelyek többnyire hullámosak; a levelek enyhén lapítottak, aljuk gyakran halványabb
- kanadai fekete luc (Picea mariana). Észak-Amerika északi része.
- vörös luc (Picea rubens). Észak-Amerika északkeleti része.
- szahalini luc (Picea glehnii). Észak-Japán, Szahalin.
- Picea alcockiana Picea bicolor Közép-Japán (hegységek).
- vöröstobozú luc (Picea purpurea). Nyugat-Kína.
- Picea balfouriana Nyugat-Kína.
- licsiangi luc(Picea likiangensis). Délnyugat-Kína.
- Picea spinulosa Kelet-Himalája.
3 A tobozpikkelyek igen vékonyak, hullámosak: sectio Casicta
- szürke luc (Picea glauca). Észak-Amerika északi része.
- sziklás-hegységi szürke luc (Picea engelmannii). Észak-Amerika nyugati hegységei.
- szitka-luc (Picea sitchensis). Észak-Amerika csendes-óceáni partvidéke; a legnagyobb faj, 95 méteres magasságával.
- ajáni luc (Picea jezoensis). Északkelet-Ázsia, Kamcsatkától délre Japánig.
- szúrós luc vagy ezüstfenyő (Picea pungens). Észak-Amerika, Sziklás-hegység. Fontos kerti fenyő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Spruce című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
- (A magyar elnevezések)
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Podani, János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana, 89. o (2009. november 8.). ISBN 963 463 632 2
- ^ Swedish Spruce Is World's Oldest Tree: Scientific American Podcast
