Rapp
| Rapp (Rapovce) | |
 |
|
| A templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Turisztikai régió | Ipolymente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1312 |
| Polgármester | Dr. Ivan Eibner |
| Irányítószám | 985 31 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 979 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 110 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 174 m |
| Terület | 8,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Rapp
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′ 25″, k. h. 19° 41′ 00″ | |
| Rapp weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Rapp (szlovákul Rapovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. 2011-ben 979 lakosából 387 szlovák, 286 magyar és 260 roma volt
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Losonctól 6 km-re délre az Ipoly bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1312-ben "Kop" alakban említik először. 1327-ben "Roph" néven szerepel írott forrásban. Története során több család birtoka volt, utoljára a Coburgoké. 1554 és 1593 között a hódoltság része volt, ezalatt csaknem teljesen elnéptelenedett. 1595-ben kezdték újratelepíteni. 1828-ban 57 házában 496 lakos élt. Szénbányáját a 19. század második felében nyitották meg. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal foglalkoztak. Később a bányát bezárták.
Vályi András szerint "RAP. Rapovecz. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Batta, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizéhez közel, Losontzhoz 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységû, vagyonnyai is középszerûek lévén, második osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Rap, magyar falu, Nógrád vmegyében, az Ipoly mellett: 574 kath., 17 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, csinos urasági kastélya, gyönyörû angol kertje, elég és jó földje, de különösen sok, és kövér rétje, vizimalma. Renyik nevezetü hegyén közel a tetõhöz egy elhagyatott kõbányában több kõvé vált tengeri csigák, sõt egy halforma állat feje is találtatott. F. u. hg Coburg. Ut. p. Losoncz. " [3]
1910-ben 617, többségben magyar lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.
1991-ben még a magyarok voltak többségben. 2001-ben 932 lakosából 433 szlovák és 414 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Barokk temploma 1764-ben épült.
- Plébániája eredetetileg nemesi kúriának épült 1768-ban.
- Klasszicista kúriája 1821-ben épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
