Karancsalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karancsalja
Karancsalja címere
Karancsalja címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Kistérség Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Sulyok Oszkár Jánosné[1]
Irányítószám 3181
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1536 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 125,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 729 m
Terület 12,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karancsalja (Magyarország)
Karancsalja
Karancsalja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 59″, k. h. 19° 45′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 59″, k. h. 19° 45′ 02″
Karancsalja (Nógrád megye)
Karancsalja
Karancsalja
Pozíció Nógrád megye térképén
Karancsalja weboldala

Karancsalja község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dobroda-patak völgyében, a Karancs-hegység lábánál, a Boravár-domb tövében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dobroda-patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.

Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.

A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.

1548-ban Bebek Ferenc birtoka volt.

1715-ben 8, 1720-ban 14 magyar háztartását vették fel az összeírók.

1770-ben Jankovich László, a 19. század elején pedig Jankovics Antal, az 1900-as évek elején pedig Balla Géza a legnagyobb birtokosa. Urilakát még Jankovich Miklós építtette, a 19. század elején, de új tulajdonosa 1909-ben átalakíttatta.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen.

Karancsalja határában lévő – 19-20. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A falu napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utakat felújították. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.

2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003-ban felújították a sportpályát.

Kedvelt kirándulóhely a „Tavas" pihenőpark, ahol ünnepnapokon kulturális és sportprogramokat szerveznek. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott Falunap, valamint az október elején rendezett szüreti felvonulás és bál.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 08/09-es csapat

Karancsalja labdarúgócsapata jelenleg a megyei II. osztály küzdelmeiben vesz részt. A 2007/08-as bajnokságban a felnőttek a 3.helyen végeztek. A 2008/09-es pontvadászatban pedig ezüstérmes lett a csapat, az ifjúsági együttes a 4. helyen zárt.

A 2009/2010-es szezonban a felnőtt csapat és az ifjúsági egyaránt 2. helyen végzett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sikeres volt a karancsaljai polgármester-választás (magyar nyelven). hvg.hu, 2013. október 13. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]