Karancsalja

A Dobroda patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.

Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.

A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.

Karancsalja határában lévő – XIX-XX. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

[szerkesztés] A falu napjainkban

Fájl:3tavaspiheno.jpg

A Tavas

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utakat felújították. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.

2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003-ban felújították a sportpályát.

Kedvelt kirándulóhely a „Tavas" pihenőpark, ahol ünnepnapokon kulturális és sportprogramokat szerveznek. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott Falunap, valamint az október elején rendezett szüreti felvonulás és bál.