Baglyasalja

Baglyasalja
Becenév: Baglyas
Közigazgatás
Település	Salgótarján
Irányítószám	3102
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	4 km
Elhelyezkedése
Baglyasalja Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48.08531° k. h. 19.78689°48.08531, 19.78689
Baglyasalja weboldala

Baglyasalja Salgótarján egyik városrésze.

Fekvése

Földrajza

Baglyasalja egy szűk V alakban mélyedő völgyben helyezkedik el. Ezt a völgyet a Baglyas-patak mélyítette ki. A kimélyítés következtében alakult ki ez a 6 kilométer hosszú és 100 méter mély völgy. A völgy a Cserhátba fúródik bele. Az etesi völgykatlantól egy kisebb vízválasztó hegy tagolja. Ez a völgyzáró gát feltöltődéssel keletkezett.

Éghajlata és vízrajza

A Karancs-Medves hegység vidékének éghajlatára a kontinentalitás a jellemző. Az atlanti-óceáni, a kontinentális és a földközi-tengeri éghajlati elemek hatása érződik itt. Az enyhe, csapadékos, mérsékelt nyárban, a szabályos csapadékeloszlásban az atlanti hatás; a hideg télben, a kora nyári csapadékcsúcsban a kontinentális; a száraz, forró nyárban, az őszi-téli esőkben a földközi-tengeri légtömegek hatása nyilvánul meg. Az évi középhőmérséklet 1–2°C-kal elmarad a 10°C-os országos átlagtól. A Karancs-vidék évi csapadéka 550-600 mm, a Karancson és a magasabb hegyek nyugati lejtőin 650–700 mm. A vidék uralkodó szele az északnyugati, a keleti lejtőkön gyakori az északkeleti. A napsütéses órák száma évi átlagban 1800.

A Karancs-Medves hegység vízrajzi jelentősége nagy, mivel a Duna-Tisza közötti vízválasztó a Cserhát felől itt halad át. Baglysalja Salgótarján elhelyezkedésének okából vízválasztó szerepet is betölt. Igaz Bagylasalja völgykatlanban helyezkedik el, így vízelvezető szerepben is részt vesz, mivel a Baglyas-patak vizét vezeti le a völgyben.

Növény- és állatvilág

A településrész állat és növényvilága megegyezik a Mátráéval. Főleg a tölgy és a bükk a jellemző fafajta. A betelepített fafajok a juharfa és az erdeifenyő.

Az állatvilág a környékre a legjellemzőbb. Főleg a vaddisznó a róka a főbb emlősök. De előfordul az őz is. A madarak közül az énekesmadarak a legelterjedtebbek. Itt is jellemző a madarak hajnali 4-től reggel 9-ig tartó csiripelése.

Története

A középkorban is létező település. Felette magasodott Bagolykővár. Innen ered a neve (Bagolykőváralja,Baglyos,Baglyasalja).

Baglyasalja eredetileg a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A vár alatt elterülő helységet először 1341-ben említették az oklevelek Bagloch alakban.

A Kacsics nemzetség hollókői (Illés) ága építette a falu felett magasodó ősi várat, amely a 14. század elején Péter fiai Mihály, Péter, Leusták, Mikó és Jákó birtoka volt, de ők Csák Máté pártjára álltak, és a várat 1310-ben neki átadták.

1324-ben, Csák Máté hatalmának megtörése után Károly Róbert király a várat Szécsényi Tamás vajdának adományozta.

E várról már az 1327-ben és 1341-ben kelt oklevelek is megemlékeztek.

A vár a 15. században 1455-ben elpusztult, de romjai máig is láthatók. 1455-ben, a vár elpusztulásakor a helység Somoskő várához tartozott és ekkor is a Szécsényi család volt a földesura.

Szécsényi László halála után, 1461-1481-ben Guthi Országh Mihály és Lossonczy Albert nyerték adományul.

1548-ban Lipthay János és Perkedy Mátyás, 1598-ban Forgách Zsigmond volt a helység birtokosa.

A török hódoltság alatt nagyon elnéptelenedett. 1715-ben már csak két, 1720-ban pedig hat háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén a Fáy és a Ráday családok voltak a helység birtokosai.

Az 1770-es úrbéri rendezés alkalmával pedig báró Péterffy János, Kubinyi Gáspár és Gömöry János, de 1826-ban gróf Stahremberg Antal volt a birtokosa.

Az 1900-as évek elejének adatai szerint a határbeli kőszénbányatelepeket az Egyesült Kőszénbánya Részvénytársulat aknázta ki.

E helységhez tartoztak: Baglyasalja és Kővár bányatelep, Baglyasalja, Sóslápa, Szurdokalja és Krocsák-puszta, mely Dugdel-puszta néven is ismeretes volt.

A település komoly fejlődése akkor indult meg, amikor környékén szénlelőhelyekre bukkantak. Megépítették az óvodát és az iskolát, valamint a bányászok szórakoztatását szolgáló kaszinót és kultúrházat. Sorra épültek fel a bányászlakások (kolóniák). 1950 óta tartozik Salgótarjánhoz. A városrész a bányászat idejéig fontos iparvidék volt. Ma már eléggé lepusztult a városrész. Itt található a Ezüstfenyő Idősek Otthona.

Látnivalók

• Szoborpark
• Bányakaszinó
• Katolikus templom

Sportélete

Baglyasalja sportéletében a SBFC jeleskedik. Az NB3-ban szereplő csapat sokáig volt Megyei elsőosztályú csapat. Végül 2006-ban sikerült feljutnia az NB3-ba ahol jelenleg az 5-7 hely között mozog.

Sportcsapatok

• Salgótarján BFC (NB3)
• Nógrád Volán Baglyasalja SC (Megyei 1. osztály)

Sportintézmények

• Nógrád Volán Baglyasalja Sportpálya

Források

• Salgótarjáni új almanach (szerk. Cs. Sebestyén Kálmán, Szvircsek Ferenc), Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1997. ISBN 963 7224 440

Külső hivatkozások

• Baglyasalja.hu