Bükk (növénynemzetség)

Bükk
Közönséges bükk (F. sylvatica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Bükkfavirágúak (Fagales) Család: Bükkfafélék (Fagaceae) Nemzetség: Fagus L.
Fajok
közönséges bükk (Fagus sylvatica) japán fehér bükk (Fagus crenata) Fagus engleriana amerikai bükk (Fagus grandifolia) Fagus hayatae japán bükk (Fagus japonica) Fagus longipetiolata Fagus lucida Fagus mexicana balkáni bükk (Fagus moesiaca) keleti bükk (Fagus orientalis)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Bükk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bükk témájú médiaállományokat.

A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8–10 fajjal. Régies nevei: bikk, bikkfa.

Elterjedése, élőhelye

Alapvetően holarktikus, az északi mérsékelt öv lombhullató erdeiben elterjedt nemzetség; a közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölött zonális bükkös erdőtársulások meghatározó fája.

Megjelenése, felépítése

Koronája szétterülő; magányosan szabályos gömb alakúvá fejlődik, erdőben hengeres. Törzse sima, szürke. Téli rügyei hosszúkásak.

Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak.

Jelentéktelen külsejű, egyivarú virágai barkákba állnak össze; a porzós virágzat fejecskeszerű, a termősek párosával fejlődnek.

A termés fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk – mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik.

Életmódja

Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Az elegyetlen bükkösök lombkoronája rendkívül zárt, emiatt cserje- és gyepszintjük is fejletlen. Virágait a szél porozza be.

Felhasználása

Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Az egyenes szálú, nagy átmérőjű rönkökből sokféle félkésztermék állítható elő. Minden szerszámmal jól megmunkálható: késeléssel, hámozással furnér készíthető belőle. Gőzöléssel jól hajlítható, a hajlított (például thonet) bútorok gyártásának legfontosabb alapanyaga. Gőzölés nélkül könnyen vetemedik. Nem időjárásálló; külső térben gombák és rovarok is károsíthatják. Rajzolata jellegtelen, ezért felületét gyakran páccal, színezéssel, festéssel kezelik. Papír, farost és faszén gyártására is kiválóan alkalmas. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

Külső hivatkozások

Téli bükkös a Mátrában

• Flora of China – Fagus
• Flora of North America – Fagus
• Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 839. o. ISBN 963-05-6928-0