Óbást

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óbást (Stará Bašta)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1455
Polgármester Ildikó Lászlóová
Irányítószám 980 34
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 326 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 269 m
Terület 8,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Óbást  (Szlovákia)
Óbást
Óbást
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 19° 57′ 00″
é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 19° 57′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Óbást (szlovákul Stará Bašta) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 326 lakosából 288 magyar és 29 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Rimaszombattól 38 km-re délre, Fülektől 20 km-re délkeletre a Cseres-hegység déli részén fekszik.

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek szerint területén a késői bronzkorban a pilinyi kultúra emberében települése állt. A falu valószínűleg a 12. században keletkezett 1455-ben Obasth néven említik először. Kezdetben a gömöri, majd az ajnácskői váruradalom része volt. 1554 és 1594 között a török hódoltsági területhez tartozott, ezután Somoskő várának tartozéka lett. Később több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 45 házában 426 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „BÁST. Magyar falu Nógrád Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, mellynek filiája Gömör Vármegyének szélén, Fülektöl egy mértföldnyire. Határja jó termékenységû, vagyonnyai középszerûek, második Osztálybéli”. [2]

Fényes Elek szerint „Ó- és Egyházas-Bást, magyar falu, Gömör vgyében, a Medves hegynél, u. p. Rimaszombathoz délre 3 óra, 600 kath., 20 ref. lak., paroch. templommal. Többen birják”. [3]

1910-ben 449, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Termelőszövetkezete 1959-ben alakult.

2001-ben 378 lakosából 356 magyar és 21 szlovák volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Határában található a Pogányvár-hegy bazaltszikláival természetvédelmi terület. A hegy fennsíkjának peremén 44 barlang található. A Labirintus-barlang régészeti lelőhely.
  • Palóc menyecskék nevű női kórusa.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés