Rimabánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rimabánya (Rimavská Baňa)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Első írásos említés 1270
Polgármester Jaroslav Suja
Irányítószám 980 53
Körzethívószám 047
Népesség
Teljes népesség 534 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 256 m
Terület 26,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rimabánya (Szlovákia)
Rimabánya
Rimabánya
Pozíció Szlovákia térképén
Koordináták: é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 19° 56′ 30″
é. sz. 48° 30′ 40″, k. h. 19° 56′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rimabánya (szlovákul Rimavská Baňa) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában, Rimaszombattól 15 km-re északra a Rima jobb partján. 2011-ben 534 lakosából 440 szlovák és 21 roma volt.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A települést a 12. – 13. században német arany és vasbányászok alapították. Első írásos említése "Bana" alakban 1270-ből származik. 1334-ben "Banya", 1456-ban "Rymabanya", 1596-ban "Ryma Banya alias Korona Banya" néven említik a korabeli források.

"Rimabánya eredetileg a kalocsai érsekség birtoka. 1268-ban már eléggé népes volt. 1266–1272 között a helység közelében, a Szinér-hegyen gazdag aranybányákra bukkantak, melyek mindegyre több bányászt vonzottak a vidékre. 1268-ban István kalocsai érsektől városi szabadalmakat nyert (Wenzel: II. 212.), 1270-ben pedig lakosai adóelengedésben részesültek. 1278-ban János érsek az előde által adott szabadalmakat megerősítvén, Rimabánya mindegyre jobban fejlődött. A bányák azonban idővel elveszítették jelentőségüket s így a város is hanyatlásnak indult. 1439-ben Rimabánya már az ajnácskői vár tartozéka, 1488-ban pedig már egyszerűen csak a guthi Ország család birtoka." [2]

IV. Béla pénzt is veretett itt. 1334-ig a kalocsai érsekség birtoka. A 15. században Ajnácskő várának uradalmához tartozott, majd több nemesi család volt a birtokosa. A 16. és 17. században feldúlta a török. A 19. században a faluban vasércbánya és vasgyár működött. 1828-ban 68 házában 486 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, bognármesterséggel foglalkoztak.

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Rimabánya, rimavölgyi kisközség, körjegyzőségi székhely, 96 házzal és 512, nagyobbára tótajkú, ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1334-ben a kalocsai érseké volt, azután pedig Széchi Tamásé. Hosszú ideig Ajnácskő várához tartozott, később azután a gr. Ráday, a palóczi Horváth, a Török, a br. Luzsénszky, Jekkelfalussy, Abaffy, Kovács, Berényi, Petényi családok között oszlott meg, most pedig a rimamurány-salgótartjáni vasmű r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka. A község határában levő hegyek vasérczet és más ásványokat tartalmaznak. A hagyomány szerint hajdan aranybányái is voltak. A községházán őrzik II. Rákóczy Ferencznek 1703-ból való protectionális levelét, melyben Rimabánya és Rimazsaluzsány lakosainak személyi és vagyoni oltalmat biztosít. Az ág. h. ev. templom árpádkori építmény, melyet azonban az idők folyamán, a sok átalakítással elrontottak. 1856 április 17-én az egész község leégett. A faluban van posta, távíró és vasúti állomás." [3]

Vályi András szerint "Rima Bánya. Elegyes falu Kis Hont Vármegyében, birtokos Ura Gróf Ráday Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rima Szombatnak szomszédságában. Határja középszerű, legelője, ’s fája mind a’ kétféle elég, Rima Szombatnak szomszédságában lévén, alkalmatos piatzozása, második Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Rima-Bánya, tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Rima-Szombat és Tiszólcz közt, a Rima mellett, a Szinecshegy tövében: 11 kath., 475 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa meglehetős, s még a tisztabuzát is megtermi; hegyei vassal s más ásványokkal bővelkednek; vizeiben sok halat, s különösen hires jó izű rákot fog. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat." [5]

1910-ben 534, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején lakói a falutól délre tankcsapdákat ástak és 1944. októberében visszaverték a németek támadását.

Nevezetességei [szerkesztés]

Gótikus eredetű evangélikus erődtemploma magas dombon áll. A helyén már az Árpád-korban erődítmény volt. A templomot később barokkizálták. 14. századi monumentális gótikus freskója a Szent László legendát ábrázolja. Festett mennyezete 1670-ben készült.

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született 1769-ben Juraj Palkovič szlovák költő.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. ↑ Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának története
  3. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rimabánya&oldid=13107853”