Cakó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cakó
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Rimaszombati
Turisztikai régió Gömör
Rang község
Polgármester Bari Károly
Népesség
Teljes népesség 296 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 170 m
Terület 4,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cakó (Szlovákia)
Cakó
Cakó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′, k. h. 20° 13′Koordináták: é. sz. 48° 20′, k. h. 20° 13′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cakó (szlovákul: Cakov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 296 lakosából 181 magyar, 82 roma és 6 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rimaszombattól 18 km-re délkeletre a Balog bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1394-ben említik először, de története a 13. századig nyúlik vissza. 1395-ben "Chakofalua", 1398-ban "Cheke", 1460-ban "Czakofalwa" néven említik. A 14. században a Széchy család volt a földesura. A török kétszer, 1576-ban és 1583-ban is elpusztította a települést, de lakói mindig újjáépítették. A török kiűzése után a Coburg család kiterjedt birtokai közé tartozott. A 17. században a murányi váruradalomhoz csatolták. 1828-ban 59 házában 494 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "CZAKÓ. Elegyes lakosú falu Gömör Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, és reformátusok, fekszik Rimaszétsnek szomszédságában, ’s ennek filiája, Rima Szombattól fél mértföldnyire, határbéli földgyei közép termékenységűek, piatzozása leg inkább Rozsnyón, és másutt is egy, és három mértföldnyire; legelője elég, mind a’ kétféle fája van, gyümöltsös kertyei, kaposztás földgyei jók, tserép edénnyel is kereskednek, szőlő hegyeken vagyon módgyok a’ keresetre, savanyú vize is van, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Czakó, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rimaszécshez északra 1/2 órányira, a Balogh vize mellett: 155 kath., 330 ref., 18 evang. lak. Ref. szentegyház. Határa első osztálybeli; makkos erdeje is van. F. u. h. Coburg. " [3]

1910-ben 397, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

2001-ben 263 lakosából 222 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1835-ben épült, 1931-ben megújították.
  • Református temploma 1797-ben épült, 1922-ben felújították.
  • A falu közelében szőlőhegy és ásványvízforrás található.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]