Guszona
| Guszona (Husiná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Szuhavölgy |
| Rang | község |
| Polgármester | Fodor Zoltán |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 538 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 241 m |
| Terület | 19,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 20′ 26″, k. h. 19° 52′ 37″ | |
| é. sz. 48° 20′ 26″, k. h. 19° 52′ 37″ | |
| Guszona weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Guszona (szlovákul Husiná) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 538 lakosából 379 magyar és 130 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól közúton 18 km-re (de légvonalban csak 10 km-re) délnyugatra a Lyukva-patak völgyében fekszik.
Története [szerkesztés]
Szűz Mária Látogatása tiszteletére szentelt templomát és plébániáját 1322-ben említik először. A falu ekkor "Guibna" alakban szerepel. Ez a régi templom később egy tűzvészben elpusztult. 1341-ben "Guzna", 1435-ben "Guzona" alakban említik. A község története során különböző nemesi családok birtoka, kivéve az 1427 és 1431 közötti időszakot, amikor királyi birtok volt. A 14. század második felétől a Rátold nemzetségé, a 15. század második felétől Fülek várának tartozékaként a Perényieké, amjd több nemesi családé. A 17. századi Habsburgellenes harcokban sok kárt szenvedett. A község pecsétje 1758-ból származik. Mai templomát 1787-ben építették. 1828-ban 79 házában 595 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "GUSZONA. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Rimaszombathoz egy mértföldnyire, határja magos hegyeken fekszik, és nehezen miveltetik, gabonát mind azon által jót terem, legelõje elég, piatzozásai közel, fája szûken, gyümöltsös, és konyha kertyei, ’s káposztás földgyei jók, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Guszona, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Fülekhez éjszakra 1 1/2 órányira: 600 kath. lak., paroch. templommal. Határa hegyes, völgyes, de azért meglehetõs; gyümölcse sok. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat." [3]
1910-ben 864, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 501 lakosából 389 magyar és 79 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1787-ben épült.
- Klasszicista kúriája a 19. század elején épült.
- A község területén egy 12. – 13. századból származó kardot találtak.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt élt és alkotott Bacskai Béla (1935-1980) festőművész.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Források [szerkesztés]
További információk [szerkesztés]
- Guszona a Gömöri régió honlapján
- A guszonai alapiskola honlapja
- A digitális tankönyvtár cikke Bacskai Béláról
- E-obce.sk
|
||||||||

